"A hatalom tart a népszavazástól"

Bár a ferencvárosi polgármester, Baranyi Krisztina mindenképpen szeretne referendumot a kínai egyetem Budapestre telepítése kapcsán, a kormánynak több lehetősége is van, hogy ezt blokkolja.

A Fudan budapesti campusa a kormány emblematikus ügye. A népszavazás ebben az esetben nem az egyetemről, hanem az államhatalomról szólna, amit az Orbán-kabinet biztosan nem engedne át – véli Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az érzékenyebb kérdésekről szóló referendumok egyike sem jutott el a szavazásig az elmúlt évtizedben. Szinte mindegy is, hogy a Nemzeti Választási Bizottságon átmegy-e a kérdés, hiszen jelenleg veszélyhelyzet van érvényben, amikor nem kezdeményezhető népszavazás. A jövő évi országgyűlési választások előtt 40 nappal szintén nem írható ki referendum.

Ligeti szerint a hatalom tart a népszavazástól, amit mi sem jelez jobban, mint az ötkarikás játékok vagy a vasárnapi boltzár esete: a kormány mindkét témában visszalépett, így elkerülte a tényleges megmérettetést. De akad még más gond is.

A Fudan Egyetemmel aláírt megállapodás ugyan nem tekinthető nemzetközi szerződésnek - mivel a kínai oktatási intézmény nem nemzetközi jogalany -, a tervezett hitelszerződés viszont, a Budapest-Belgrád vasútfejlesztésre kötötthöz hasonlatosan már nemzetközi kontraktusnak számít majd, amelyet törvénybe foglalva hirdetnek ki. Ez nagyjából el is varrja a népszavazási szálakat - véli a jogász -, hiszen nemzetközi szerződés ellenében nem lehet referendumot kiírni. Mint ahogy adó és költségvetési ügyekben sem, mivel ezeket az Alaptörvény megtiltja.

Nem sok jóval kecsegtet Palkovics László innovációs miniszter bejelentése sem, miszerint javasolni fogja a kormánynak a kínai egyetemfejlesztés nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítását. Ez önmagában erős korrupciós kockázatot hordoz, hiszen ezzel kiveszik a projektet a közösségi kontroll alól. Környezetvédelmi engedélyeket egyáltalán nem szükséges beszerezni hozzá, a hatóságok szigorú táncrend szerint bírálják el a kérelmeket, többnyire egy hivatalban fut össze az összes engedélyezés, márpedig könnyebb egy embernek megmondani, hogy mi az igazság aznap. A projekt felügyelete akár egy kormánytaghoz is kerülhet, ami könnyedén felülírhatja a szakmai szempontokat – teszi hozzá Ligeti Miklós.

Az önkormányzatoknak ebben az esetben semmi beleszólásuk nincs abba, hogy mi épül a területükön. Ez egyébként kapóra is jönne, hiszen a helyi építési szabályzat – ahogy arról korábban részletesen írtunk – elég szigorú feltételekhez köti a Diákvárosnak szánt terület beépítését. Kiemelt beruházásként minderre egyáltalán nem kell tekintettel lenniük, akár felhőkarcolókat is építhetnek a Duna-partra lólépésben.

A kormány döntése szerint Palkovics László kormánybiztosnak úgy kell „lehatárolnia” a Fudan fejlesztési területét, hogy ahhoz ne kelljen telkeket vásárolni. Ez azonban szinte lehetetlen, hiszen az állami ingatlanok szétszórva helyezkednek el a területen. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint az érintett önkormányzatok akár jól is járhatnának azzal, ha kisajátítanák az ingatlanjaikat, a magyar bírósági gyakorlat ugyanis vastagon beárazza az eladási kényszert. Éppen ezért inkább attól kell tartani, hogy a kormány talál valami sokkal kreatívabb megoldást, ahogy azt tette a Samsung gyárának bővítése miatt makacskodó gödi önkormányzat esetében. Ebben az esetben egy új fogalmat alkotva „kiemelt gazdasági övezetté” nyilvánították az ipari területet, megfosztva a települést nem csupán a gyárat érintő hatósági és döntési jogköreitől, de a befolyó adó java részétől is.

Mint arról a Népszava korábban többször is írt, a kormány egy szakmai és politikai konszenzuson alapuló projektet rúg fel azzal, hogy a Soroksári úttól délre, a Duna felé eső 135 hektáros területre a Diákváros helyett a kínai Fudan Egyetem campusát építi fel 540 milliárdért, ráadásul úgy, hogy a hitelt is kínai banktól veszi fel. Sőt még a sok szempontból vitatott értékeket képviselő egyetem működési költségeinek egy részét is fizeti. A projekt előkészítésére egy külön céget hoznak létre 400 milliós vagyonnal. A telkeket szintén a magyar állam adja, sőt a megállapodásban arra is ígéretet tett, hogy kongresszusi központot és sportpályákat épít a campus közelében, amelyeket az intézmény ingyen használhat a későbbiekben. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester népszavazással akadályozná meg a projektet.