A kormány gazdaságvédelmi intézkedéseit csak a lakosság harmada tartja jónak, a megkérdezettek 51 százaléka szerint pedig összességében is inkább rosszul kezelték a járványhelyzetet – derült ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készített friss kutatásából. A magas halálozási adatok miatt a válaszodók nagy többsége fogalmazott meg kritikát, tízből nyolcan elégedetlenek ebből a szempontból az ország teljesítményével.
Az utóbbi hetekben zajló intenzív oltási kampány a felmérés szerint nem igazán használt sokat. A keleti oltóanyagok elfogadottsága nem, vagy alig változott március óta, a kínai Sinopharmot például márciusban és április végén is a megkérdezettek csupán alig fele (49 százalék) fogadta volna el, a Szputnyikot még ennél is kevesebben (47 százalék). A nyugati vakcinák népszerűsége is visszaesett: a Pfizert korábban még a megkérdezettek több mint háromnegyede adatta volna be magának, most hét százalékkal kevesebben (69 százalék). Ennél is nagyobb lejtmenetben van a Moderna, hiszen a márciusi 56 százalékról 45-re esett vissza az oltóanyag elfogadottsága, ám ebben vélhetően az is visszatükröződik, hogy ebből egyelőre kisebb mennyiség érkezett hazánkba. Az AstraZeneca 45-ről 38 százalékra esett vissza. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ május 6-i adatai szerint így is vezetjük a lakosságarányos átoltottsági listát Európában, de tény, hogy egyre kevesebb a jelentkező. Kérdés, hogy a 16 milliárd forintból hamarosan induló új kormányzati mozgósító kampány segít-e a helyzeten.
A kutatás áprilisban is visszaigazolta, hogy a pártpolitika a vírusválságot is átitatja. A kabinet ellenzéket oltásellenességgel vádoló álláspontjával az összes válaszadó 27 százaléka ért egyet, de a kormánypárti szavazók körében már 66 százalékos az állítást igaznak gondolók köre. A kérdés megítélése egyébként március óta nem változott.
Ennél érdekesebb annak a vizsgálata, vajon a lakosság szerint miért döntött az Orbán-kormány a veszélyhelyzet egészen őszig tartó meghosszabbításáról. A válaszadók több mint fele szerint azért, hogy a parlament megkerülésével dönthessenek fontos kérdésekről. Valamivel kevesebben gondolják úgy, hogy a cél az ellenzéki előválasztás megszervezésének nehezítése, de még azt is elképzelhetőnek tartja minden negyedik ember, hogy a lépéssel esetleges tüntetéseket akarnak megelőzni. Összességében a válaszadók negyede tartja tisztán politikai alapú döntésnek a veszélyhelyzet meghosszabbítását, nagyjából ötöde szerint azonban ez kizárólag a járványhelyzettel összefüggő döntés. Tíz kormánypárti szavazóból kilenc egyetért a hosszabbítással, az ellenzéki oldalon azonban mindössze 18 százalékos a lépés elfogadottsága.
A felmérés szerint magyar lakosság 15 százaléka eshetett át a Covid-fertőzésen, közülük minden harmadik küzd a betegség utóhatásaival. A 60 év felettiek körében kiugróan magas – 63 százalékos – a panaszokkal, főleg fáradékonysággal küzdők aránya.
