Előfizetés

Egyre kopik a vakcinák népszerűsége

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.05.10. 06:40

Fotó: Vasvári Tamás / MTI
A keleti oltóanyagok elfogadottsága nem, vagy alig változott március óta, és a nyugati vakcinák népszerűsége is csökkent – derült ki a Népszava megbízásából készített felmérésből.
A kormány gazdaságvédelmi intézkedéseit csak a lakosság harmada tartja jónak, a megkérdezettek 51 százaléka szerint pedig összességében is inkább rosszul kezelték a járványhelyzetet – derült ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készített friss kutatásából. A magas halálozási adatok miatt a válaszodók nagy többsége fogalmazott meg kritikát, tízből nyolcan elégedetlenek ebből a szempontból az ország teljesítményével. Az utóbbi hetekben zajló intenzív oltási kampány a felmérés szerint nem igazán használt sokat. A keleti oltóanyagok elfogadottsága nem, vagy alig változott március óta, a kínai Sinopharmot például márciusban és április végén is a megkérdezettek csupán alig fele (49 százalék) fogadta volna el, a Szputnyikot még ennél is kevesebben (47 százalék). A nyugati vakcinák népszerűsége is visszaesett: a Pfizert korábban még a megkérdezettek több mint háromnegyede adatta volna be magának, most hét százalékkal kevesebben (69 százalék). Ennél is nagyobb lejtmenetben van a Moderna, hiszen a márciusi 56 százalékról 45-re esett vissza az oltóanyag elfogadottsága, ám ebben vélhetően az is visszatükröződik, hogy ebből egyelőre kisebb mennyiség érkezett hazánkba. Az AstraZeneca 45-ről 38 százalékra esett vissza. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ május 6-i adatai szerint így is vezetjük a lakosságarányos átoltottsági listát Európában, de tény, hogy egyre kevesebb a jelentkező. Kérdés, hogy a 16 milliárd forintból hamarosan induló új kormányzati mozgósító kampány segít-e a helyzeten. 
A kutatás áprilisban is visszaigazolta, hogy a pártpolitika a vírusválságot is átitatja. A kabinet ellenzéket oltásellenességgel vádoló álláspontjával az összes válaszadó 27 százaléka ért egyet, de a kormánypárti szavazók körében már 66 százalékos az állítást igaznak gondolók köre. A kérdés megítélése egyébként március óta nem változott. Ennél érdekesebb annak a vizsgálata, vajon a lakosság szerint miért döntött az Orbán-kormány a veszélyhelyzet egészen őszig tartó meghosszabbításáról. A válaszadók több mint fele szerint azért, hogy a parlament megkerülésével dönthessenek fontos kérdésekről. Valamivel kevesebben gondolják úgy, hogy a cél az ellenzéki előválasztás megszervezésének nehezítése, de még azt is elképzelhetőnek tartja minden negyedik ember, hogy a lépéssel esetleges tüntetéseket akarnak megelőzni. Összességében a válaszadók negyede tartja tisztán politikai alapú döntésnek a veszélyhelyzet meghosszabbítását, nagyjából ötöde szerint azonban ez kizárólag a járványhelyzettel összefüggő döntés. Tíz kormánypárti szavazóból kilenc egyetért a hosszabbítással, az ellenzéki oldalon azonban mindössze 18 százalékos a lépés elfogadottsága. A felmérés szerint magyar lakosság 15 százaléka eshetett át a Covid-fertőzésen, közülük minden harmadik küzd a betegség utóhatásaival. A 60 év felettiek körében kiugróan magas – 63 százalékos – a panaszokkal, főleg fáradékonysággal küzdők aránya. 

Teltházas meccsek: 1-1

A politikai megosztottság köszön vissza a foci-EB teltházas mérkőzéseinek engedélyezése miatt feltett kérdésre adott válaszokban is. A Fidesz-KDNP szavazók fele tartja helyesnek a lépést, és csak 17 százalék támogatná az üres lelátókat, míg az ellenzéki pártok szimpatizánsai közt csak 8 százalék fogadja el a védettségi igazolvánnyal beengedni tervezett tömeget és közülük a válaszadók fele nézők nélkül tartaná meg a meccseket.  

"Lehet, minden megy a lecsóba"

Doros Judit Juhász Dániel Vas András
Publikálás dátuma
2021.05.10. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Nepszava
Az elmúlt év sok bizonytalanságot hozott a diákok és a tanárok életében, a szegényebb családok gyermekeinek azonban még több nehézséggel kellett szembenézniük.
Az előző tanév másfél hónapjához képest idén szinte az egész tanévet "karanténoktatásban", vagyis tantermen kívüli digitális munkarendben kellett eltölteniük a végzős középiskolásoknak, s így kellett felkészülniük a május 3-án kezdődött érettségi időszakra is. A digitális távoktatás lehetőségeit tavaly márciusban kezdték először feltérképezni számos hazai általános és középiskolában, s bár az elmúlt egy évben több jó gyakorlat is kialakult, még mindig vannak olyan intézmények, különösen a szegényebb, hátrányos helyzetű térségekben, ahol a diákoknak sokkal több nehézséggel kell szembenézniük, mint szerencsésebb sorsú társaiknak. Ez a mindennapi tanulásra és az érettségire is igaz. - A matematika még úgy-ahogy elment, de az angoltól nagyon féltem – mondta Richárd, aki az egyik kaposvári szakgimnáziumban érettségizik. A 19 éves fiú a megyeszékhely agglomerációjában lakik szüleivel és négy testvérével, anyja takarítónő, apja közmunkás. A digitális oktatás számára felért egy vesszőfutással, ugyanis otthon nincs számítógépük, laptopjuk, de még egy okostelefonjuk sem, így a közösségi ház egyik gépe mellett töltötte az online oktatási időszakot. Legalábbis az idén, ugyanis tavaly csak alkalomszerűen jutott be, hogy lefénymásolja az elküldött feladatokat. - A szakmai tantárgyakkal nincs gond, illetve a magyar és a történelem is megoldható volt, csak többet kellett ülnöm a könyv felett – folytatta. – A mateknál szerencsém volt, az egykori általános iskolás tanárom az utcánkban lakik, és átjárhattam hozzá korrepetálásra, ha valamit nagyon nem értettem. De az angol… A családban senki sem tud segíteni, a külön tanár három-négyezer forint, ha csak kétszer jártam volna hetente, elvitte volna a családi kassza ötödét - mesélte lapunknak Richárd. Azt is elárulta, nem akar továbbtanulni, dolgozni szeretne, hogy tudjon segíteni a testvérei felnevelésében, ezért az érettségire nagy szüksége van. Mint mondta, az osztályában hatan-heten vannak hasonló helyzetben, de a tanáraik jó fejek voltak, segítettek, ha valamiből lemaradtak. Viszont akadt olyan osztálytársa is, ki még a szintfelmérő tesztek közül sem küldött be egyet sem, mert nemhogy számítógépe nincs otthon, de a feladatlapokat sem tudta kinyomtatni sehol.    - A legtöbbször az egyik osztálytársam telefonjáról jelentkeztünk be mindketten – erről már István beszélt a Népszavának, aki Kaposvár roma városrészéből járt az egyik helyi középiskolába. – A tanárok annak is örültek, hogy így ott vagyunk, mert az osztály harmada-negyede nem vett részt az órákon. Volt, akit nem érdekelt, másoknak pedig nem volt mivel csatlakozniuk. Éppen ezért valódi online oktatás helyett sokszor csak otthoni feladatot kaptak némi magyarázat kíséretében, ami vagy elegendőnek bizonyult, vagy nem.  
A fiú elmondása szerint érdemjegyei alapján "erős hármas" volt a tizenegyedik osztály feléig, aztán tavaly tavasz óta egyre többször jöttek a rosszabb jegyek. – Nekem nagyon sokat számítottak a normál órák, ott ragadt rám a legtöbb, kellett az élő magyarázat, a gyakorlás, s hogy figyeljek, mert bármikor felszólíthatnak. A digitális oktatásban alig volt számonkérés, s ha nem noszogatják, akkor hajlamos az ember ellustulni. Otthon pedig nem hajtottak, apámnak hét, anyámnak öt általános iskolája van, a bátyáim közül kettőnek is csak nyolc. De én nem közmunkás akarok lenni, ezért küszködtem négy évig, s most lehet, megy minden a lecsóba - fogalmazott. Adrián és László Kassa mellett egy kisvárosban, Szepsiben élnek, és az ottani kilencedik osztály elvégzése után a Dzsaj Bhím roma buddhista közösség miskolci Dr. Ámbédkar Középiskolájába jelentkeztek, most érettségiznek. Unokatestvérek, s mind a ketten népes, tíz-tízfős családban élnek, alig negyven-ötven négyzetméteren. A családfők szlovákiai gyárban dolgoznak, az édesanyák háztartásbeliek, a gyerekeket nevelik otthon. – Nagyon nehéz volt felkészülni az érettségire, hisz a testvéreink folyamatosan zsivajogtak, és az internet sem volt valami nagyszerű, úgyhogy gyakran elvesztettük a kapcsolatot a tanárokkal – mondták. Szavaik szerint az angol és a földrajz csak-csak meglesz, és az ottjártunkkor éppen megírt történelem érettségijük is úgy érzik, legalább négyes lesz, de a matematikát nagyon nehéz volt távolról tanulni. - Talán annak köszönhetjük, ha sikerül leérettségizni, hogy februárban külön kérésre az iskola vezetése megengedte, hogy beköltözzünk a kollégiumba, és ott tanuljunk, sokkal nyugodtabb körülmények között. Rajtunk kívül nemigen volt ott más – tették hozzá. A közösség igyekezett külön gondoskodni róluk ez idő alatt is, étkezést kaptak, és ha nagyon elakadtak a tanulásban, akkor személyesen is konzultálhattak a tanárokkal. Ők azok közé tartoznak, akik hátrányos helyzetük ellenére nem közmunkás-létről álmodnak, hanem tovább szeretnének tanulni az érettségi után. 

Igénytelenebb és elhanyagoltabb lett mindenki

PIZSAMA Rossz tapasztalatokról számolt be lapunknak egy egri szakközépiskola tanára. - Egy komplett kilencedik osztályt elvesztettünk az elmúlt tanévben. Már tavaly tavasszal sem volt könnyű ott tartani a gyerekeket az online-órákon: volt, aki a kameráját se kapcsolta be, és szerintünk csak időnként mozgatta meg az egeret, hogy jelezze, ott van, de lényegében nem vett részt az órákon. Idén viszont azt vettük észre, hogy a kilencedikesek, vagyis akik az általános iskola után szeptemberben kezdték a középiskolát, egész egyszerűen eltűntek a szemünk elől, legalábbis a második félévben. Nem kapcsolták be a gépet, nem oldottak meg feladatokat, egyszerűen bojkottálták a tanulást. Nekik még kellett volna a közvetlen kapcsolat, hiszen idejük sem volt megismerni egymást vagy a tanárokat, pláne arra, hogy közösséggé kovácsolódjanak. Most mindannyian vizsgázni fognak, mert az online-teljesítményüket egész egyszerűen nem tudjuk értékelni. Volt olyan középiskolai tanár aki a saját "leépüléséről" számolt be nekünk. - Beleuntam ebbe a lélektelen tanításba, volt, hogy már fel se öltöztem, papucsban és pizsamában tartottam meg az órát, a gyerekek is ugyanígy ültek velem szemben. Egy kolléganőm pszichológushoz jár, mert depressziós lett attól, hogy diákok nem figyelnek rá, csak ott ülnek a gép előtt, és vélhetően játszanak. Igénytelenebb és elhanyagoltabb lett mindenki testben s lélekben is: nagyon nehéz lesz innen visszatérni a normális kerékvágásba. -A jelenlegi érettségi rendszer nem online felkészülésre lett kitalálva, még a jó körülmények között élő gyerekeknek is akadtak nehézségeik - mondta a Népszavának Törley Katalin középiskolai tanár, aki a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban és a Romaversitas Alapítvány munkatársaként is készített fel - különböző szociális hétterű - diákokat. Tapasztalatai szerint az mindenkit megviselt, hogy a sok bizonytalanság miatt nem lehetett rendesen előre tervezni (sokan már a szóbeli tételeket is elkezdték kidolgozni, mire a kormány bejelentette, hogy a szóbeli vizsgák elmaradnak), a hátrányos helyzetű diákoknál pedig még nehezebben ment a felkészítés, mert sok családban nemcsak számítógép és webkamera, de még internet sem volt, így az ingyenes internet támogatást sem tudták igénybe venni. - Ráadásul a járvány szociális következményei is ezeket a családokat sújtják a legjobban, sokan elveszítették a munkájukat, és több családnál nemcsak a szülőknek, hanem a kamaszoknak is dolgozniuk kellett. Legalább hét olyan diákom volt, akiknek az elmúlt egy évben többször is költözniük kellett, mert a lakóhelyük közelében nem találtak munkát - mesélte Törley Katalin. Véleménye szerint sem a diákok, sem a tanárok nem kaptak megfelelő segítséget, a digitális oktatás pedig tovább nyitotta a társadalmi ollót. D.J.-J.D.

PSZ: nem volt átpolitizált a történelem érettségi

 Voltak kifogásolható részei a szerdai történelem érettségi vizsgáknak, de azt túlzás lenne kijelenteni, hogy a feladatok át voltak politizálva - nyilatkozta a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Gosztonyi Gábor - aki történelemtanárként maga is számos érettségi lebonyolításában vett részt – szerint a középszintű írásbeliben például a Horthy-korszak társadalmához kapcsolódó feladat félrevezető lehetett, mert azt sugallta, mintha a földreform megoldotta volna a parasztság problémáit, miközben ez nem így volt. A feladatok között szóba került a jelenlegi Alaptörvény is, amire a Demokratikus Koalíció úgy reagált: a "szájeri" Alaptörvénynek semmi keresnivalója az érettségi kérdései között. Gosztonyi Gábor ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: a történelem érettségi utolsó kérdései mindig a XX. század végi, illetve a jelenkori történelemre vonatkoznak, de pártpolitikáról szó sincs bennük. A mostani feladatban a vizsgázóknak az volt a dolguk, hogy az Alaptörvényből vett idézetek segítségével azonosítsák be a különböző intézménytípusokat, mint az Alkotmánybíróság vagy a Magyar Nemzeti Bank. NÉPSZAVA

Egyelőre nincs kikkel megnyitni a műtőket

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.05.10. 06:00

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Hiába hirdette meg az újraindulást Kásler Miklós humán miniszter szerdára, még hosszú hetekbe is telhet a nyitás az egészségügyben.
Egyre hosszabbak a Covid-járvány okozta leállások miatt a várólisták, az intézményekben az elmúlt egy évben a szokásos betegforgalom az ötödére csökkent, azaz durván négyötödnyi ellátás deficit keletkezett. Mindennek ellenére várhatóan továbbra is csak a legsürgősebb eseteket fogadhatják majd a szakrendelők és a kórházak. Egyelőre még túl sokat várnak el az ágazat irányítói az ellátóktól ahhoz, hogy teljes lendülettel az elmaradások ledolgozásába kezdjenek. Így például egyidejűleg kell fokozni az oltási tempót, fönntartani változatlan kapacitással a kórházak Covid-részlegeit, szabadságra engedni az eddig halálra hajtott orvosokat és a nővéreket, valamint újraindítani a lakossági ellátásokat. „Minderre egyszerűen nincs elég ember, kapacitás” - mondta lapunknak az egyik intézmény vezetője. A járvány alatt a kórházak 30-40 százalékkal kevesebb beteget fogadtak, s akit igen, azoknak is négyötöde covidos volt. Az ellátások leállításával takarékra állított osztályokról, műtőkből vezényelték át az embereket a fertőző betegek mellé. A miniszter frissen kiadott utasítása szerint a Covid-osztályokat – bár a betegszám csökken – egyelőre fenn kell tartani, ugyanakkor az itt dolgozó nővérek és orvosok nem vehetnek részt a nem covidosok ellátásában. 
Azaz a jelenlegi enyhülést csak arra lehet kihasználni, hogy kiadják az elmaradt szabadságokat.

A normális betegforgalom visszaállításának további akadálya, hogy a szakrendelők jó részén oltópontok működnek. Ahol ugyanannak az egészségügynek az alkalmazottai teljesítenek szolgálatot, amelyben békeidőben sincsenek elegen. A fővárosban a kapacitásokat tovább szűkítik a tavaly nyár vége óta zajló kórházi felújítások. Ezek ugyan zömében tisztasági festések, de ahhoz, hogy a munkások is haladni tudjanak, időnként költöztetni kell a kórházi részlegeket. Maga Kásler Miklós is megszabott korlátokat az újranyitást elrendelő utasításában. Így például továbbra is csak előre egyeztettet időpontban, testhőmérséklet mérés után fogadhatják a betegeket az intézmények. Valamint csak az kérheti az ellátását, akinek van érvényes védettségi igazolványa, vagy a tervezett beavatkozást megelőző 48 óránál nem régebbi negatív PCR-tesztje, a műtét napján pedig további antigén teszttel kell igazolnia, hogy nem fertőzött. 
A teszteket a pácienseknek saját költségükön kell elvégeztetniük.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvános várólista-felületén például diagnosztikus szívkatéterezésre mintegy 1123, csípőprotézisre körülbelül 6000, különféle gerincműtétekre 1400-1500 beteg várakozik. A valóságban ennél jóval többen is lehetnek az egyes ellátásokra várakozók, miután az adatok két-három hét késéssel kerülnek fel az oldalra. És nincsenek rajta azok, akik a Covid-járvány alatt betegedtek meg, de panaszaikkal nem fordultak orvoshoz. A lapunk által kiemelt mindhárom beavatkozás olyan, amit ha nem végeznek el időben, akkor az erősen rontja az érintettek életminőségét, illetve a megrokkanásukat okozhatja. 

Ismét lehet online időpontot foglalni a Pfizerre

Újabb Pfizer akciót hirdet a kormány – értesült a Népszava. Információink szerint vasárnap tették közzé az oltópontok az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT) felületén a foglalható időpontokat a 18 és 59 évesek számára. Ezzel a lehetőséggel azonban csak azok tudnak élni, akik előzetesen regisztráltak az oltásra. Ők egy sms-t fognak kapni, amellyel aztán beléphetnek az időpont regisztrációs oldalra. A hét közepén előbb a 16-18 éveseket oltják. Az ő regisztrációjukat a jövő hét csütörtökén kezdődő oltásra szerdáig meghosszabbították, miután ebből a 195 ezres csoportból péntekig alig több mint 84 ezren regisztráltak. Az ő beoltásuk után várhatóan pénteken kaphatják meg az oltópontokon a Pfizert a felnőttek. Lapunk úgy tudja: azért szűkítették a jelentkezés lehetőségét a 18-59-es korosztályra, mert a regisztrált 60 év felettiek szinte mindegyike megkapta a koronavírus elleni vakcinát. Aki nem, annak - forrásunk szerint – a háziorvosa segíthet, ugyanis a jövő héten a praxisok is jelentősebb mennyiségű Pfizer vakcinát kaphatnak. A jövő heti oltáskampánnyal a hétvégére az oltottak száma elérheti a 4,5 milliót.