A királynő 2019. december 19-e óta először tartott ciklusnyitó parlamenti trónbeszédet Westminsterben, egyben ez volt az első alkalom, hogy személyesen jelent meg a közéletben férje, Fülöp edinburghi herceg április 9-i elhalálozása óta. Ha a több mint ötszáz éves hagyománynak megfelelően az esemény meg is felelt jelképes céljának és kifejezésre juttatta a parlament három alkotóelemének - uralkodó, Lordok Háza és alsóház - egységét, visszafogott pompa és ceremónia közepette valósult meg. Az apró termetű királynő fellélegezhetett, hogy autóval, ráadásul tágas Range Roverrel és nem egy kényelmetlen lovashintóval tette meg az utat az országházba, sőt ünnepi palástot sem kellett viselnie.
A halványlila kosztümöt viselő Erzsébetet, mint Fülöp nyugalomba vonulása óta mindig, a trónörökös, Károly walesi herceg kísérte a Lordok Háza üléstermének trónjához. Az alig több mint tíz perc alatt felolvasott program huszonhat előterjesztést tartalmazott. A királynő 67. alkalommal nyitotta meg a parlamentet ha a járványügyi szabályok miatt kevés alsó- és felsőházi képviselő jelenlétében is.
A következő törvényhozási év programjának gerincét a kormány sokat hangoztatott, de mindeddig kevéssé megvalósult felzárkóztatási terveinek konkretizálása alkotja. Különösen nagy súlyt kap az oktatás, amelyben azok a felnőttek is lehetőséget kapnak a továbbtanulásra, mesterségek elsajátítására, akik nem rendelkeznek érettségivel. A rugalmas hitelrendszerben a brit felnőtt lakosság legfeljebb négy évig tanulhat teljes vagy részmunkaidőben.
Új törvény szabályozza majd a menekültpolitikát, abban a reményben, hogy ez segít megakadályozni a La Manche-csatornán keresztül gyakran drámai körülmények között érkezők kockázatvállalását. A jövőben a menekült státuszért folyamodók ügyét befolyásolni fogja majd beutazásuk módja. A probléma aktualitását jelzi, hogy csak az elmúlt három napban 173, az év első négy hónapjában összesen 2613 bevándorló érte el embercsempészek segítségével vízi úton, lélekvesztőkkel a nagy-britanniai partokat.
Boris Johnson jelentős szabadságjogot szerez magának az új parlamenti szezonban. Megváltoztatja az öt évben rögzített parlamenti ciklust és visszatér az elődjei, köztük Margaret Thatcher által alkalmazott trükkhöz, hogy a legelőnyösebb pillanatban ír ki majd választást. A tory vezető mindenképpen el akarja kerülni, hogy 2019-hez hasonlóan a decemberi rossz időben kerüljön sor a voksra. Johnson 2024 helyett akár már 2023-ban, vagy amikor a Munkáspárt még nem tért teljesen magához a jelenlegi zűrzavarból, az urnák elé szólíthatja a szavazópolgárokat.
A jövő választási sikereinek reményében változnak a tervezési szabályok, könnyebb lesz a lakásépítés, így több millió új ingatlantulajdonos fejezheti majd ki háláját a kormány iránt. Az egészségügyi reform során átszervezik az NHS-t, nagyobb befolyáshoz juttatva a kormányt.
A királynő külön is kiemelte Boris Johnson egyik prioritását, a brit társadalom elhízottságának visszafogását. A törvényhozási program általában egy teljes hetet igénybe vevő megvitatása során bizonyosan éles vita tárgya lesz, hogy a szociális ellátás javítása csak felszínesen merült fel. Ellentmondásosnak ígérkezik, - a The Guardian honlapja szerint "kritikusai illiberálisnak" nevezik - az igazságszolgáltatásra vonatkozó új törvény, mely többek között korlátozza a tüntetési jogot. Külön figyelmet kap a szólásszabadság, és betiltják a fiatalok szexuális irányultságát és nemi identitásának megváltoztatását befolyásolni próbáló reparatív terápiát. A jövő évi törvényeket két általános szándék hatja át. Az egyik a pandémiából való kilábalás, az ország gazdaságának és egészségének felvirágoztatása, illetve a Brexit utáni helyzethez való alkalmazkodás, többek között privát tulajdonban lévő vállalatoknak nyújtott állami támogatással, vagy nyolc szabadkikötő létrehozásával.
