Előfizetés

Varga Mihály adócsökkentéseket ígér

P. Zs.
Publikálás dátuma
2021.05.11. 19:45

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Jövőre is folytatódik a közterhek mérséklése, amivel a kormány a gazdaság újraindítását segíti majd - állítja a pénzügyminiszter.
Jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések – mondta egy Facebook videóban Varga Mihály pénzügyminiszter a kormány jövő évi adócsomagjáról azt megelőzően, hogy benyújtotta volna a parlamentnek. A miniszter elmondta, hogy 2022 július elsejétől szociális hozzájárulási adó 15 százalékra mérséklődik a jelenlegi 15,5 százalékról, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás pedig beépül az adóba – praktikusan megszűnik. Az átalányadózás könnyebb és olcsóbb lesz a jövő évtől, ez az adózási forma az éves minimálbér tízszereséig, kiskereskedelmi tevékenységnél ötvenszereséig választható majd. 
Az így adózó egyéni vállalkozásoknak az éves minimálbér feléig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük – mondta Varga.

További könnyítésnek nevezete a miniszter, hogy jövő évtől a kockázati tőkealap-kezelőknek és tőzsdéknek nem kell különadót fizetniük, míg az energiaellátók a veszteségüket a következő 5 adóévben levonhatják az adózás előtti eredményükből. Erre a miniszter szerint azért van szükség, hogy megőrizzék a „rezsicsökkentés” eredményeit.  
Jövő januártól jelentősen, 30,5 százalékról 15 százalékra csökken kriptodevizákon elért jövedelem (árfolyamnyereség) adója.

A miniszter abban reménykedik, hogy így kifehéredik ez az államok számára gyakorlatilag láthatatlan szektor és több milliárdos bevétele keletkezik belőle a magyar államnak.

Dohánybiznisz mellé fásítás: állami pénzeső hullott Lázár János ismerősének

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.11. 14:14
Képünk illusztráció
Fotó: JENS BUTTNER / AFP
Jól teljesítő szövetkezetháló: Csongrád-Csanád megyében mára nemcsak a füstölnivaló előállítása, az erdőtelepítés is sikerágazat lett.
Sánta János hódmezővásárhelyi vállalkozó dohánytermelő szövetkezete 570 millió forint támogatást kapott erdőtelepítésre; tavaly pedig az erdősítésre kapott pénzen túl 714 millió forintot utalt az államkincstár nekik dohányra – írja a hvg.hu. A lap a hodpress.hu portál alapján kiemelte: az érintett MADOSZ Első Dohánytermelő, Beszerzési és Értékesítő Szövetkezet tavaly októberben kapta a félmilliárd forintot meghaladó támogatást az erdősítésre. Idén márciusban vette fel a tevékenységei közé az erdőművelést a szövetkezet, amelyet – a trafiktörvény kidolgozásában közreműködő, a Lázár Jánossal „ismerősi” kapcsolatokat ápoló –  Sánta család, és velük több közös dohányiparhoz kapcsolódó üzletben is érdekelt Veszelovszki család – alapított még 1999-ben. Mint a hvg.hu cikkéből kiderül, a két család egy másik szövetkezetet is működtet, így tavaly összesen egymilliárd forintot meghaladó támogatást kaptak a Magyar Államkincstártól, miközben a szintén érdekeltségükbe tartozó dohányellátó cég 4,1 milliárd forint osztalékot fizetett 2020-ban. – A MADOSZ 2020-ban 714 millió forintot kapott támogatásként a dohánytermeléshez, ebből 78 millió forintot földalapú támogatásként utalt a szövetkezetnek az államkincstár, ami hozzávetőleg 1000 hektár után jár – részletezték. Arról is beszámoltak, hogy a két család 2001-ben alapított egy másik szövetkezetet is, az ADOSZ-t. Ez a társaság tavaly 337 millió támogatást kapott, földalapú támogatásként 23 millió forintot utaltak a szövetkezetnek, így a két szövetkezet együtt közel 1400 hektáron gazdálkodhat, és összesen egymilliárd forintot meghaladó támogatáshoz jutottak 2020-ban, az erdősítésre októberben nyert támogatás nélkül. Az erdőtelepítésre szánt 50 milliárd forintos keretre a Vidékfejlesztési Programban lehet pályázni az év végéig, a kormányzati honlap szerint eddig 2215 támogatásról döntöttek, csak Csongrád-Csanád megyében 115, Hódmezővásárhelyen pedig két pályázat nyert.

Felrobbantak az árak, már öt százalék feletti az infláció

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.05.11. 11:02

Fotó: Népszava
Sokkoló áremelkedést mértek áprilisban: a gépjármű-üzemanyagok 40, a dohányáruk ára 20 százalékkal emelkedett egy év alatt. És még csak ezután jön a gazdaság újraindulása, ami még emelheti az árakat.
Áprilisban 5,1 százalékkal voltak magasabbak az átlagos fogyasztói árak, ennél magasabb inflációt 2012-ben mért utoljára a KSH. Minden elemző arra számított, hogy gazdaság újraindulásával április-májusban visszatér az öt százalék körüli infláció – nos a KSH kedd reggeli adatai szerint pontos volta jóslat: a fogyasztói árak egy év alatt 5,1 százalékkal, egy hónap alatt pedig 0,8 százalékkal emelkedtek. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen. A fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 3,6, a nyugdíjas háztartások körében pedig 3,4 százalékkal emelkedtek. Egy év alatt az élelmiszerárak 2,4, ezen belül az étolajé 22,8, a büféáruké 7,8, a rizsé 7,7, a margariné 7,5, a liszté 7,4, a száraztésztáé 6,8, a cukoré, illetve a gyümölcs- és zöldségleveké pedig egyaránt 4,9 százalékkal emelkedett. A sertéshús ára 6,9, a párizsi, kolbászé 1,6, a sajté 1,2 százalékkal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 12,2, ezen belül a dohányáruké – főként a termékkört érintő jövedékiadó-emelkedés következtében – 20,1 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 3,4 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül az új személygépkocsik 10,4, a konyhai és egyéb bútorok 5,5 százalékkal kerültek többe. A járműüzemanyagok ára 39,2 százalékkal magasabb lett.  Egy hónap alatt az árak átlagosan 0,8 százalékkal nőttek, ezen belül a élelmiszerek 1,1 százalékkal drágultak, a dohánytermékek jövedéki adója április 1-jén tovább emelkedett, ami a termékcsoport árának 3,7 százalékos növekedését eredményezte, míg a járműüzemanyagok ára 1,2 százalékkal mérséklődött – közölte a KSH. Az Erste Bank elemzői szerint megérkeztünk az infláció világába. Az USA-ban, az EU-ban és itthon is túllövést várnak, vártak. Itthon ez már be is következett a hatalmasat ugró üzemanyagáraknak és a dohány és italáruknak köszönhetően. Így a maginfláció moderált, 3,1 százalékos szinten maradt, miközben a fő szám 5,1 százalékra ugrott, míg az elemzők 4,8 százalékot vártak. Itthon az Erste elemzői szerint a jövő év elejéig a felső határnak tekinthető 4 százalék körül alakulhat az infláció – vagyis a magasabb árindex tartósan velünk maradhat. Májusban még 5 százalék közelében maradhat az infláció, azonban a nyári hónapokban visszaesik a tolerancia sáv felső széle, azaz 4 százalék közelébe, de nagy valószínűséggel felette marad. Így idén 4,1 százaléos átlagos inflációra számítunk a tavalyi 3,3 százalék  után – mondta Suppan Gergely a Takarékbank elemzője. Az inflációra mindazonáltal a számos felfelé mutató kockázat miatt nem zárható ki, hogy az év hátralevő részében sem kerül vissza a tolerancia sávba. Az év elején mérsékelte az inflációt a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból, valamint a sertéshúsárak csökkenése. Ezzel szemben a tavalyi év elejéhez képest lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése jelentősen lefékeződött, sőt a fővárosban átmenetileg csökkent is. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása. Ellentétesen alakulnak az élelmiszerárak is, a sertés, és általában a húsárak az utóbbi néhány hónapban csökkentek, ugyanakkor a takarmányárak elszállása miatt már elkezdett emelkedni a sertés felvásárlási ára, ami előbb-utóbb megjelenik a fogyasztói árakban is. A katasztrofális tavalyi gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak, ez azonban idén kiesik a bázisból, a búzaárak emelkedése miatt pedig emelkedhetnek a liszt és pékáruk árai – vélekedett Suppan Gergely.