Orbán Viktornak jó 10 év óta most először főhet a feje a választás miatt, aminek oka részben a járvány elhibázott kezelése, de még inkább, hogy felállt az ellenzéki szövetség. Az ország világrekorder, ha az áldozatok számát a lélekszámmal vetjük egybe. A járvány éles fényben mutatta meg a hatalom által elkövetett melléfogásokat, noha a sajtóra szájkosarat raktak. Közönséges újságíró nem mehet be a kórházakba, de a csókosoknak is megmondják, hol készíthetnek tudósítást.
A kormány ugyanakkor tagadja, hogy nincs elég kapacitás, háromtagú bizottságok mondják ki, hogy kit kössenek lélegeztető gépre, vagyis ki kap esélyt a túlélésre. Emellett cáfolja azt is, hogy csődöt mondott volna az ellátás, illetve hogy sok halottat követelne a fertőzés. A nagy tömegek ugyan nem tudnak róla, ám nem kétséges, hogy Magyarország vezeti a szomorú világstatisztikát. A lakosság összlétszámához viszonyítva sokkal több ember hal bele a Covid-19-be, mint a németeknél, vagy a svájciaknál.
Közrejátszik ebben, hogy sokak egészsége leromlott, rengeteg egészségügyi szakember költözött nyugatra, és hogy az ágazat már jó ideje nem kap elegendő pénzt. Ugyanakkor mivel a kormány megszépíti az adatokat, ugyanakkor a médiának nem engedi a tényleges helyzet bemutatását, így nem lehet csodálkozni azon, hogy az emberek nagy részének fogalma sincs a valós állapotokról.
De ez nem is baj Orbán szemszögéből, hiszen már több mint egy évtizede minden megkötés nélkül irányítja az országot, ennélfogva számon lehetne kérni rajta a dolgokat. Tétjét a nagyvonalú tömeges oltásra tette, mert anélkül nem tudja beindítani a gazdaságot még a tavaszi választás előtt.
Ugyanakkor az ellenzék összefogását ő maga kényszerítette ki, ám az most kihasználhatja a folyamatosan módosított játékszabályokat. Már ha a tömegek a változásra voksolnak, ami jelenleg inkább csak feltételezés, de nem kizárt. Eközben a hatalom legfelsőbb köreiben egyre több a botrány.
Az utóbbi időszak rávilágított, hogy a Fidesz mindent ellenőrzése alatt akar tartani, és ettől csak még nagyobb lett a hatalomkoncentráció. Ám ily módon óriási akadály tornyosul az ellenzék előtt, amely ugyan érdekházasságot kötött, de látni mögötte a kétségbeesést is.
Oroszország, Törökország, Moldova és Azerbajdzsán mellett Magyarországot is azok közé az államok közé sorolja az Európa Tanács, ahol a koronaválság miatt hozott intézkedések jelentős részben sértik a demokráciát. Az emberi jogokra felügyelő kontinentális szervezet legfrissebb, 148-oldalas jelentése rámutat, hogy a járvány rontott a demokratikus, illetve személyes szabadságjogok helyzetén, mert egynémely kormány a korlátozások ürügyén demokrácia-ellenes politikát folytat.
Ezért tavaly csak még nagyobb nyomás alá került a jogállam, tovább gyengült az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége. A strasbourgi intézmény főtitkára azt mondta, hogy aggasztó mértékben szorul vissza a demokrácia, és lehet, hogy már nem is tér teljesen magához. A hátrányos helyzetű kisebbségek, pl. a migránsok gyakran tapasztalnak jogsértéseket a hatóságok részéről. Azon kívül nem ritkán túl sokáig maradnak érvényben az eredetileg csupán átmenetinek szánt lépések.
A kifogásolt lépések közé tartozik a megfélemlítés, a bírálók, újságírók és a civil társadalom tagjainak őrizetbevétele, valamint olyan változások elrendelése, amely a bíróságok önállóságát fenyegeti. Ezért az összefoglaló külön kiemeli, hogy nagyon oda kell figyelni a soron következő választások tisztaságára, mert enélkül nem lehet helyreállítani a közbizalmat.
Az orosz vakcina nyilvánvalóan nem a koronavírus ellenszere, hanem márkanév, így Moszkva aligha fogja kérni bármikor is, hogy jegyezze be az Európai Gyógyszerhatóság. Ezt a következtetést vonja le a lap abból, hogy a szlovák szakmai felügyelet szerint szállítmányról szállítmányra különbözik az oltóanyag összetétele. Ez pedig megmagyarázza a zavart a Szlovákiába küldött 200 ezer adag körül. Az új pozsonyi kormány közben már ragaszkodik ahhoz, hogy csak akkor engedi beadni a Szputnyik V-t, ha arra rábólint az EU illetékes testülete.
Ám arra alighanem az idők végezetéig lehet várni, mert Moszkva mindeddig nem nyújtott be kérelmet az EMÁ-nál, az saját szakállára kezdte meg a vizsgálatot, hogy ne a nulláról kelljen indulnia, ha Moszkva esetleg eljuttatja a kért adatokat. Ebből következik, hogy már Németország és Ausztria sincs annyira oda a vételi lehetőségért. Ráadásul az unió közben millió számra szerzi be a nyugati ampullákat, ezért az orosz készítményre igazából már nincs is szükség.
Emellett az emberek nem tülekednek érte, Magyarországon pl. csak a felnőtt lakosság 43 %-a volna hajlandó beoltatni magát vele. Hiába kardoskodik a hivatalos propaganda, hogy az orosz szer kenterbe veri minden vetélytársát a piacon, független szakértők bírálják a hiányos és manipulált magyar adatokat.
Az oroszok titkos ügynökei már behatoltak a német kancellár közvetlen környezetébe, valamint az osztrák titkosszolgálatba, de Kreml-barát hálózat működik a hatalom csúcsain Csehországban, Cipruson, Franciaországban, Görögországban, a letteknél, litvánoknál és a lengyeleknél is. Ezt Mihail Hodorkovszkij közölte, amikor online vallomást tett az Európai Parlament külföldi beavatkozással foglalkozó bizottságában.
Az egykori orosz oligarcha, aki éveket töltött odahaza börtönben, miután szembekerült Putyinnal, jelenleg pedig svájci emigrációban él, annak a civil szervezetnek a megállapításaira alapozta kijelentéseit, amelyet egy orosz üzletember, Jakunyin hozott létre Németországban. Sok részletet nem árult el, nehogy Oroszországban veszélybe kerüljön az informátorok és családtagjaik élete, de a lényeget hatvan oldalas jelentésben foglalta össze. Az anyagot eljuttatta a testület tagjainak és név szerint meg is említett több delikvenst az egyes országokban működő 5 hadtestből.
Az egyik érintett, egy francia EP-képviselő történetesen ott ült a bizottságban a meghallgatás során, de nem szólalt meg. Hodorkovszkij egyébként elmondta, hogy a kiszemelteket mindenekelőtt vesztegetéssel cserkészik be.
Az osztrák külügyminiszter teljesen korainak, mi több képtelenségnek nevezte a bővítésért felelős magyar biztos felvetését, hogy az EU egyelőre csakis Albániával kezdje meg a felvételi párbeszédet, Észak-Macedóniával azonban nem, mert annak ügyében Bulgária egyelőre nemet mondott. Schallenberg szerint nem lehet Szkopjét a partvonalra nyomni, hiszen az élenjár a reformokban. Pont ezért cseppet sem mindegy, milyen jelzést küld az unió ezáltal az egész régiónak.
Szófia azt követeli, hogy Brüsszel ne ismerje el a macedón nemzetet és nyelvet, az érintett ország pedig fogadja el, hogy történelme és nyelve alapján Bulgáriához tartozik. A dialógus egyébként a jövő hónapban indult volna, de a bolgár kormányválság miatt alighanem borul a terv.
Ugyanakkor az osztrák szociáldemokraták EP-csoportjának vezetője is visszautasítja Várhelyi Olivér ötletét. Mint mondta, egy ilyen lépés durva hiba volna, és a magyar politikus igen ügyetlenül mozog ebben a kérdésben. Azon felül a nacionalista bolgár egyéni érdekek nem veszélyeztethetik az egész régió uniós kilátásait.
Veszélyes fantazmagóriának nevezi a lap azt a diplomácia tervet, amely a Nyugat-Balkáni határok újra rajzolását tartalmazza, csak éppen nem tudni, ki a szerző. Viszont az ilyen próbálkozások már többször is súlyos háborúkhoz vezettek a térségben. Mindenesetre a mostani elképzelés azt tartalmazza, hogy létrejönne Nagy-Szerbia, Nagy-Horvátország és Nagy-Albánia, Bosznia ezzel szemben a töredékére zsugorodna össze.
Márpedig a javaslat a következő fegyveres viszály biztos receptje, mégis vannak, akik támogatják. Magyarország már évek óta mind szorosabban működik együtt a Nyugat-Balkán nacionalistáival, illetve autokratáival. Emögött Orbánnak az a törekvése rejlik, hogy szövetségeseket találjon Brüsszel-ellenes politikájához.
A német Tudomány és Politika Alapítvány egyik szakértője szerint az újrafelosztás ötlete azért váltott ki akkora felháborodást, mert a régióban egyre idegesebb a hangulat. Hiszen romlik mind a demokrácia, mind az élet minősége. A térség Európa szegényháza, viszont az EU láthatólag mind kevésbé hajlandó a bővítésre. A várakozás azonban jó alkalmat kínál a nacionalistáknak, hogy egyre komolyabb lehetőségként vessék be az új határok gondolatát.
Albániában, Boszniában és Szerbiában korrupt-tekintélyelvű erők vannak hatalmon és a társadalom egy részét nacionalista jelszavakkal mozgósítják. Koszovóban, Észak-Macedóniában és Montenegróban ezzel szemben a kormányok a reformokat pártolják, de roppant ingatagok és nemigen tudnak mit kezdeni a régi apparátus, illetve a korábbi idők összefonódásaival.
Újra felszínre kerültek a tagállamok közti ellentétek, miután Ausztria visszautasította, hogy menekülteket fogadjon be. Vasárnap óta ugyanis több mint 2 ezer, főként afgán migráns ért partot az olaszországi Lampedusa szigetén, így teljesen megtelt az ottani befogadó tábor. A helyzet láttán az illetékes biztos segítséget kért a kormányoktól, ám az osztrák EU-ügyi miniszter azt közölte, hogy ők teljesen egyértelmű álláspontot képviselnek az ilyen ügyekben, vagyis, hogy nem a menedékkérők elosztása jelenti a megoldást, hanem a kiindulási országoknak kell segíteni. Egyben pedig jelzést kell küldeni, hogy nem mindenki maradhat.
A Bizottság kezdeményezésére tavaly szeptemberben már létrejött egy megállapodás ez ügyben, ám nem lépett hatályba, mivel Magyarország és Lengyelország nem hajlandó ratifikálni.
A Kínai Kommunista Párt 35 éven át brutálisan korlátozta a születések számát, ám ez most visszaüt, és komolyan veszélyezteti az ország nagyhatalmi törekvéseit. Olyannyira, hogy ez Hszi elnök tervének Achillesz-sarka – mutat rá a konzervatív amerikai lap vezércikke. Nincs elég gyerek, ezzel párhuzamosan öregszik a lakosság, csakhogy ezen elbukhat, hogy Kína ebben az évszázadban a világ vezető országa legyen.
A lakosság száma egy év alatt mindössze 12 millióval nőtt, miközben a lélekszám meghaladja az 1,4 milliárdot. De a kormány már 5 éve látta, hogy ebből baj lesz, ezért megengedte a 2. gyerek vállalását is a családokban, de az irányzatot nehéz megfordítani. Magyarországot, amely immár a GDP 5 százalékát fordítja a gyerekvállalási kedv fokozására, valamint Lengyelországot sokan tartják követendő példának, de igazából az ilyesfajta politika vagy teljesen csődöt mondott, vagy csak igen csekély kedvező változást hozott.
A kínai családtervezés durva módszerei odavezettek, hogy most ketyeg a demográfiai időzített bomba. Így Hszi mondogathatja ugyan, hogy az USA hanyatlik, de rájöhet, hogy a pekingi nagyhatalmi tervek útjában leginkább nem külső tényezők állnak. A fő akadály, hogy egyre korosabb a kínai lakosság és nincs elég fiatal, köszönhetően a KKP korábbi politikájának.
