A koronavírus-fertőzöttek 13 százalékát teszik ki a gyermekek, a betegeknek pedig 1 százalékát – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia májusi, a gyermekek koronavírus-fertőzéses megbetegedésével foglalkozó hírlevelében.
Gyermekkorban a koronavírus-fertőzés az esetek több mint 90 százalékában tünetmentesen vagy enyhe formában (hőemelkedés, alacsony láz, száraz köhögés, gyengeség) zajlik. Az Egyesült Államokban az összes fertőzött gyermek 0,1–1,9 százaléka kerül kórházba, a kórházi kezelésre szoruló betegek körülbelül 10 százaléka igényel intenzív terápiás kezelést. A betegség halálozási aránya 0,03 százalék – írta Constantin Tamás, a Semmelweis Egyetem II. Számú Gyermekgyógyászati Klinikájának főorvosa.
A kórházban kezelt gyermekeknek az esetek felében valamilyen társbetegségük is van. Az elhízást bizonyos vizsgálatok önálló rizikófaktorként azonosították. A főorvos szerint a szegénységben, mélyszegénységben élő gyermekek vélhetően fokozott kockázatnak vannak kitéve.
Jelenleg nem ismert annak pontos oka, hogy a gyermekek esetében miért jár enyhébb következményekkel a koronavírus-fertőzés, de vélhetően sok tényező is állhat a háttérben. Egyes feltételezések szerint oka, hogy a gyerekek kevésbé vannak kitéve a vírusnak, ritkábban dohányoznak és a légutaik kevesebb ideig vannak kitéve a légszennyezésnek. Ritkábbak az olyan, inkább felnőttkorban előforduló társbetegségek, mint a 2-es típusú cukorbetegség vagy a magas vérnyomás. A gyermekeknél erősebb a veleszületett immunválasz, míg az adaptív immunrendszer kevésbé képzett és éretlen a felnőttekéhez képest.
A betegség lefolyásának súlyossága nem befolyásolja a koronavírus-fertőzés gyermeknél előforduló hosszú távú panaszait – írta Krivácsy Péter, a Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekgyógyászati Klinika poszt-Covid ambulanciájának vezetője. A tünetek akár hónapokkal a fertőzés után is megjelenhetnek, és gyakran hullámzók, azaz hol rosszabbodnak, hol javulnak. „A panaszok sokfélék, és több szervrendszert is érintenek, tehát nemcsak a különböző betegek különböző tünetei, hanem az egy betegnél megjelenő számos különböző panasz is bonyolítja a képet.” Gyakori a fáradtság, a fizikai és kognitív teljesítőképesség csökkenése, a figyelemzavar, a mellkasi fájdalom, az elhúzódó lázas állapot, a felső légúti tünetek, a fejfájás, a szaglás- és ízérzésvesztés – ezek az akut betegségnél is markáns tünetek –, továbbá az izom- és ízületi fájdalmak, az alvászavar.
„Világosan látnunk kell, hogy a betegek jelentős részének nagyfokú életminőség-romlással
kell szembenéznie” – hangsúlyozta Krivácsy Péter. Mint írta, a harmadik hullám vélhetően magasabb betegszáma a nyár elejétől jelenik meg az egészségügyi rendszerben. „Biztosan nagy terhelést fog jelenteni mind a felnőtt-, mind a gyermekellátásban ezeknek a komplex és nagy energiát, odafigyelést, humánerőforrást és nem utolsósorban költséget igénylő betegeknek a vizsgálata, kezelése” – tette hozzá.
A gyermekek védőoltásával kapcsolatos tudnivalókat Kulcsár Andrea, a Dél-pesti Centrumkórház Oltási Szaktanácsadója és Andrási Noémi, a Semmelweis Egyetem II. Számú Gyermekgyógyászati Klinikájának rezidense foglalta össze.
A néhány esetben előforduló, enyhe vagy akár tünetmentes fertőzés utáni súlyos szövődmény, az úgynevezett sokszervi gyulladás is megelőzhető az oltással, de az újabb eredmények alapján a vakcina a fertőzés terjedését is gátolhatja. Mivel a vírusvariánsok egyre gyorsabban terjednek, illetve a felnőtt lakosságon belül folyamatosan emelkedik a beoltottak aránya, a gyermekek és serdülőkorúak oltás nélkül nagyobb szerepet játszhatnak a fertőzés terjedésében – tették hozzá.
A gyógyszergyárak már a tavaly megkezdték klinikai vizsgálataikat a serdülők korosztályában. „A Pfizer/BioNTech már pozitív eredményeket is közölt fázis 3. vizsgálatáról, melyet 12–15 éves korú gyermekek körében végeztek. Kiváló hatékonyságról és kiemelkedően magas ellenanyagszintről számoltak be. Az oltást a gyermekek jól tolerálták. Az eredményeiket már az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA) és az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeletéhez (FDA) is benyújtották, hogy az oltás hivatalos engedélyezését erre a korcsoportra is kiterjesszék.
A Moderna szintén indított 12–17 éves korú gyermekek körében fázis 2./3. vizsgálatot a tavalyi év végén. A Janssen is folytat már fázis 1.a vizsgálatot a 12–17 éves korcsoportban, és az AstraZeneca oltás fázis 2. vizsgálata is folyamatban van a 6–17 éves korosztályban. A Sinopharm szintén benyújtotta februárban a kínai hatóságokhoz az oltás engedélyezésére való kérelmét a 3–17 éves korosztályban. Egy interjú során a cég tulajdonosa azt nyilatkozta, hogy a klinikai vizsgálat e korcsoportban nem mutatott „egyértelmű eltérést” a felnőtt korosztályokhoz képest.
A Pfizer/BioNTech és a Moderna is ebben a hónapban jelentette be, hogy klinikai vizsgálatait megkezdte az egészen fiatal, 6 hónapos – 11 éves korcsoportban is. Az eddig elvégzett vizsgálatok alapján a Pfizer és a Moderna oltóanyaga javasolható a gyerekek oltására – írták a szakemberek.
A hírlevelet tavaly decemberben Ádám Veronika akadémikus kezdeményezésére Jakab Ferenc, az MTA doktora, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője szerkesztésében indították el.
