Az újraindulás ára

Áprilisban némileg váratlanul 5,1 százalékra ugrott az infláció. Az elmúlt években ilyen magas árindexet nem mért a KSH – egészen 2012 végéig kell visszatekerni a naptárat, hogy ekkora számot lássunk. Az inflációs érzet - az egy másik kérdés. Kis túlzással minden fogyasztó más és más drágulást érzékel, de fogadjuk el azt a tényt, hogy a múlt hónapban csaknem kilencéves rekord dőlt meg. Az elemzők számítottak is az infláció megugrására, aminek számtalan oka volt, az olajárak és a dohányadó emelkedésétől az újra kinyitó szolgáltatók áremeléséig, de áprilisra még 5 százalék alatti számot vártak.

Nagy kérdés, hogy ezek után a május mit hoz. Minden bizonnyal tovább emelkedő árakat, de az év egészében is négy százalék felett lesz a pénzromlás mértéke. Az infláció megugrása nem magyar sajátosság, az egész világ küzd ezzel. Az elmúlt egy évben a kormányok több ezer milliárd dollárnyi készpénzt öntöttek a piacokra, a jegybankok pedig nemhogy behunyták volna a szemüket, de programjaikkal, az alacsony kamatokkal rá is tettek erre sok lapáttal. A hatalmas pénzbőség pedig törvényszerűen inflációt okoz.

Az elmúlt tíz év gazdaságpolitikájának számos hibája mellett egyik hatalmas eredménye, hogy Magyarország elbúcsúzott a tíz százalék közeli/feletti inflációtól, sőt voltak olyan évek, amikor gyakorlatilag nem emelkedtek az árak. Ami talán még ennél is fontosabb, a lakosság inflációs várakozásai is idomultak az alacsony árindexekhez, vagyis nem sújtotta a legelesettebbeket a szegények adója. Igaz, az utóbbi években, ahogy beindult a növekedés, ez is változott. A magyar infláció moderált növekedési pályára állt, és ebbe rondított bele a pandémia.

Az infláció elleni fellépés a Magyar Nemzeti Bank dolga, ám a jegybank - és a világ többi jegybankja is - úgy van az emelkedő árakkal, hogy majd elmúlik. Az MNB egyelőre csak akkor lépne, ha látná a megugró infláció tovagyűrűző hatásait. Az MNB attól fél, ha túl hamar szigorítana, akkor a válságból való kilábalást, a gazdaság újraindítását késleltetné.

Az MNB az idénre 4-6, 2022-re pedig 5-6 százalékos gazdasági növekedést vár, vagyis mind a két évre nagyon gyors javulást. Ez egyvalamitől függ: ha lesz negyedik, ötödik hullám, akkor mehet a kukába a növekedési terv; ha nem, anélkül is összejönne ez a hatalmas növekedési ütem, hogy a kormány ezermilliárdokat költene az újraindításra, vagy ha az MNB nem tartaná rekordmélységben a kamatokat, vagyis akár törődhetne is az elszabaduló árakkal. Már csak azért is, mert az infláció legjobban a legszegényebbeket sújtja: havi nettó 140 ezer forintból – ennyi az átlagnyugdíj – nem lehet tisztességesen megélni. Ha az élelmiszerárak csak évi öt százalékkal emelkednek, már az is sok, de az elmúlt években 10-20 százalékos áremelést is láttunk egyes alapvető tételeknél. Ezért lenne nagyon fontos megelőzni az infláció elszabadulását. Ha lesz növekedés. akkor abból könnyebben lehet komoly béremelés, és nőnek az állami bevételek, amiből vissza lehet osztani az arra rászorulóknak. De ez már egy másik műsor.