A választásokig velünk maradhat a hitelmoratórium

A kormány ugyan azt állítja, még tárgyalnak a hamarosan lejáró hiteltörlesztési moratóriumról, de a kiszivárgott hírek szerint már megszületett a döntés.

Tovább tologatja maga előtt a kormány a tavaly márciusban bevezetett általános hiteltörlesztési moratórium kivezetését. Bár Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón az eddigi kormánynyilatkozatokkal összhangban azt mondta: még tárgyalnak az ügyben, a Portfólió értesülése szerint a moratórium augusztus végéig is fennmarad a jelenlegi formájában. Ha pedig az adós nyár végéig külön jelzi igényét, akkor 2022 közepéig – azaz egészen a jövő évi választások utánig – nem kell fizetnie. Erről már meg is született a megállapodás a kormány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Bankszövetség között. Ahogyan a lap is rámutat: ez kompromisszumnak látszik, hiszen a határidők szempontjából elsősorban a politika, a moratórium jövőbeni igénybevételének módja szerint pedig elsősorban a pénzügyi logika felülkerekedését mutatja.

A jelenleg hatályos szabályozás szerint július 1-én szembesülne több, mint másfél millió ember és mintegy 60 ezer vállalkozás azzal, hogy ismét fizetnie kell hiteleinek törlesztő részleteit. A futamidő elnyúlása miatt pedig a végszámla még magasabb is lesz, mint amikor fölvette a kölcsönt. Az utóbbi időben azonban egyre erősödtek azok a hangok, amelyek a nehéz helyzetben lévő adósok számára továbbra is biztosítanák a hiteltörlesztés szüneteltetését. A többségnek ugyanakkor valószínűleg nem fog nehézséget okozni a fizetés, hiszen ennyien biztosan nem veszítették el munkájukat vagy megrendeléseiket a koronavírusjárvány miatt. Mivel azonban a moratóriumot tavaly márciusban automatikusan léptette életbe a kormány – vagyis csak annak kellett jeleznie, aki továbbra is fizetni akart -, rengetegen használták ki olyanok is a lehetőséget, akiknek valójában nem okozott volna gondot a törlesztés folytatása. Ebben a helyzetben jelenleg csak becsülni lehet, mekkora mértéket öltene július 1-től a fizetésképtelenség.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már tavaly ősszel is azt javasolta, hogy legfeljebb célzott folytatása legyen az akkori tervek szerint 2020 végén lejáró moratóriumnak. Azaz csak a valóban rászorulók kapjanak további haladékot a visszafizetésre. Eleinte még a kormány is így gondolta, és csak a családosoknak, közmunkásoknak, álláskeresőknek és a nyugdíjasoknak biztosította volna az idén is a moratóriumot. Orbán Viktor azonban váratlan karácsonyi ajándékként mégis bejelentette: mindenki megkapja a további haladékot 2021. június 30-ig. Ekkor is automatikus volt a hosszabbítás, azaz csak akkor kellett jelezni, ha valaki nem kért belőle. A bankok visszajelzései alapján nem volt nagy mozgás az év elején, így a vállalati hitelállomány 39, a lakossági hitelállomány 54 százalékát továbbra sem fizetik az ügyfelek.

Pedig a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint valójában csak a vállalati hitelállomány 12, a háztartási hitelállomány 10 százaléka tekinthető a moratórium kivezetése szempontjából kockázatosnak. Vagyis ennyien néznének szembe fizetési nehézséggel a moratórium nélkül. A GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése ennél kissé borúsabb képet fest: aszerint a hitelmoratórium megszüntetése után a lakossági hitelállomány 15-20 százaléka válhat problémássá. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója viszont az Info Rádióban külföldi tapasztalataik alapján arról beszélt: nem lesz drámai hatása a moratórium kivezetésének, és 5 százalék alatt marad a problémás hitelek aránya. Szerinte ez sem feltétlenül jelenti azt, hogy ennyien nem tudják fizetni a részleteket, de át kell majd ütemezni a hiteleiket, vagy egyéb adósvédelmi intézkedésekre lesz szükség, amit a bankok saját hatáskörben tudnak biztosítani.

A bankok és a jegybank a fentiek alapján most is a célzott hosszabbítás mellett érvelnek – ha lesz ilyen. Fábián Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója pár hete egy konferencián arról beszélt: ha a kormány hosszabbításról dönt, célzottságra és esetleg a törlesztések fokozatos visszaépítésére lenne szükség, azaz például nem azonnal kellene a teljes összeget törleszteni. A jegybank azt is javasolja, hogy a felhalmozott kamattartozást díjmentesen lehessen előtörleszteni, aki pedig vállalja, fizethessen magasabb törlesztőrészletet a futamidő hosszabbítása helyett. A héten a Magyar Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente is közölte: támogatják, hogy a moratórium meghosszabbításában a rászorulók, a koronavírus-járványban jelentős károkat elszenvedő családok és vállalkozások kaphassanak további, célzott segítséget.

A kormány részéről azonban mindeddig csak az hangzott el, hogy tárgyalnak az ügyben a jegybankkal és a bankszövetséggel, de még nincs döntés.

Megkérdeztük mi is a Pénzügyminisztériumot: mikor várható döntés a moratórium sorsáról, javasolják-e a hosszabbítást, ha igen, akkor általános vagy célzott formában. Ha érkezik válasz, frissítjük cikkünket.