Azt állította Orbán Viktor (szokásos péntek reggeli rádióinterjújában), hogy legkorábban Magyarország térhet vissza a normális élethez Európában.
Ezzel szemben a tény az, hogy a visszatérésben más országok már megelőztek. Portugáliában például megszüntették a rendkívüli állapotot, amit a magyar kormány nemcsak hogy elmulasztott, de még törvényjavaslatot is benyújtott a parlamentnek arról, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet miatt bevezetett intézkedések legalább az őszi ülésszak megkezdése utáni 15. napig érvényben maradhassanak. A Fidesz szerint ilyen a normális élet.
Azt állította továbbá Orbán, hogy az oltások tekintetében a nyugat-európai országok egy-két hónappal Magyarország mögött vannak. Mint mondta, míg nálunk már a 16-18 éveseket is oltják, aközben Nyugat-Európában még csak a nyugdíjasokat.
Ezzel szemben a tény az, hogy Nyugat-Európában is túl vannak a nyugdíjas korúak beoltásán, hiszen Németországban már a lakosság 35, Finnországban pedig 37 százaléka kapott legalább egy oltást, de a többiek is 30 százalék körül vannak, márpedig a 65 év felettiek aránya az Európai Unióban a 20 százalékot sem éri el. Az átoltottság arányában a nyugati lemaradás körülbelül egyhónapos, de náluk az oltási folyamat gyorsul, nálunk az elmúlt hetekben lelassult. És még hol a járvány vége? Orbán tudja?
Azt állította Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (a kormányülésről tartott tájékoztatóján), hogy „olyan jól állunk az oltásokban, hogy lassan végeredményt hirdethetünk”.
Ezzel szemben a tény az, hogy ha ezt tennék, akkor kénytelenek lennének elismerni, hogy akármilyen jók az oltási számok, a lakosságot sokkal kevésbé tudták megvédeni a járványtól, mint az európai országok többsége. Továbbra is Magyarország vezeti ugyanis azt a világstatisztikát, amely szerint lakosságarányosan nálunk haltak meg a legtöbben a járványban. De még ha ezt a statisztikát többen vitatják is, az úgynevezett többlethalálozások száma alapján az Európai Unióban csak néhány kelet-európai országban volt több áldozat, mint nálunk, és a nyugatiak veszteségei egyértelműen kisebbek voltak. Végeredménynek tragikus.
Azt is állította Gulyás (ugyanott), hogy az Európai Unióhoz benyújtott gazdasági helyreállítási terv legfontosabb céljai nem változtak: a források 34 százalékát egészségügyi célokra, 25, illetve 20,5 százalékát pedig környezetbarát közlekedésre, valamint az oktatás fejlesztésére fordítanák.
Ezzel szemben a tény az, hogy az év elején a miniszterelnök és miniszterei még arról nyilatkoztak, hogy mintegy 1500 milliárd forint jut majd a felsőoktatás fejlesztésére, pár napja azonban kiderült, hogy az Európai Bizottság nem ad pénzt az alapítványi fenntartású egyetemeknek. A konfliktus miatt a magyar kormány nem akarja a csomagban lévő hitelt fölvenni, csupán a vissza nem térítendő támogatást, ami körülbelül 2500 milliárd forint. Ennek a 20.5 százaléka pedig nem 1500 milliárd, amit az oktatásra szántak, hanem csak 500. Na, így és ennyire nem változtak az eredeti célok. A különbséget utalják a számlámra.