Előfizetés

Ön nyert? Mutatjuk az ötös lottó nyerőszámait

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.15. 20:01
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A televízióban közvetített számsorsoláson 19. héten megtartott ötös lottó és Joker számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 26 (huszonhat) 33 (harminchárom) 44 (negyvennégy) 73 (hetvenhárom) 85 (nyolcvanöt) Nyeremények: 5 találatos szelvény nem volt; 4 találatos szelvény 34 darab, nyereményük egyenként 1 432 775 forint; 3 találatos szelvény 2122 darab, nyereményük egyenként 24 725 forint; 2 találatos szelvény 67 639 darab, nyereményük egyenként 2020 forint; Joker: 950168

Betegség is az elhízás

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.15. 14:14

Fotó: ROOS KOOLE/ANP / AFP
Bár sokszor főleg esztétikai problémának tartják, a jelentős túlsúly egészséget veszélyeztető kóros állapot, ami több súlyos betegség kockázatát is növeli, ezért kezelni kell.
Sokan „csak” esztétikai problémának tartják az elhízást, pedig orvosi szempontból olyan, az egészséget veszélyeztető kóros állapotnak minősül, ami sokszorosára növeli több súlyos betegség kockázatát – olvasható az Útikalauz anatómiába című blog azon bejegyzésében, amely a Budai Egészségközpont belgyógyászainak közreműködésével a május 15-i európai elhízás elleni nap alkalmából készült. Az elhízás és a súlyfelesleg a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség és a rák egyes formáinak ismert kockázati tényezője. Az Európai Unióban az OECD jelentése szerint a túlsúly és az elhízás átlagosan három évvel csökkenti a várható élettartamot. Az elhízottak aránya Európában Magyarországon a legmagasabb, a felnőtt lakosság 30 százaléka elhízott, a túlsúlyosak aránya pedig ennek duplája.  

Almák és körték

Attól függően, hogy a zsírfelesleg a test melyik részére rakódik, alma és körte típusú elhízást szoktak megkülönböztetni. Előbbi esetben, amelyet férfias vagy android típusnak is neveznek, a test felsőbb részeire, a hasra, mellre, nyakra, arcra halmozódnak fel a szervezet által fel nem használt zsírrétegek. A nőies vagy ginoid, azaz körte típusú elhízásnál a test alsóbb részei: a far, az alhas, a combok vastagodnak meg. A klinikai tapasztalatok szerint az alma típusú, vagyis a hasra történő elhízás sokkal több kockázatot hordoz, mint a másik forma. Nagyobb eséllyel hajlamosít a leggyakoribb szövődményekre, például a magas vérnyomás, a szív és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az ízületi, mozgásszervi elváltozások kialakulására. 

De miért?

Az obezitás, vagyis elhízás oka az esetek többségében az, hogy az érintettek több energiát tartalmazó táplálékot fogyasztanak, mint amennyire a szervezetüknek szüksége van, a felesleges tápanyagot a szervezet zsír formájában elraktározza. Jóval ritkábban, de előfordul, hogy betegség okozza a kóros súlygyarapodást. Például a Cushing szindrómát, illetve az inzulint termelő daganatot és a központi idegrendszert érintő betegségeket kísérheti elhízás, és az alulműködő pajzsmirigy (hypothyreosis) is elidézheti. Az obezitásra való hajlam öröklődhet is, de főleg azért, mert a családtagok általában hasonló életmódot folytatnak, és a szülők nagyrészt továbbadják az étkezési és mozgási szokásaikat a gyermekeiknek. A felnőttek életmódját pedig a munkahelyi és egyéb körülményei is befolyásolják, például igen gyakran vezet elhízáshoz az ülőmunka, a váltott műszak miatti rendszertelen étkezés, vagy akár a stresszoldásként elfogyasztott többletkalória is. 

Mi mennyi?

Az elhízás mértékét a testtömeg-index (BMI=body mass index) mutatja. Ez úgy számolható ki, hogy a kilogrammban mért testsúlyt elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. Például egy 180 centiméter magas és 80 kilogramm súlyú felnőtt BMI-je: 80/(1,8x1,8)=24,69. Ideálisnak a 20-24,9 közötti érték számít. A 25-29,9 közötti a túlsúlyos, 30-39,9 közötti az elhízott, a 40-nél magasabb értéket pedig a súlyosan elhízott kategóriába sorolják a szakemberek. A BMI-index azonban nemcsak a zsírpárnák miatt lehet magasabb a normálisnál, hanem például a testépítők átlagosnál nagyobb izmai is megnövelhetik. Az elhízás diagnózisát tehát nem elég így megállapítani, alapos, laboratóriumi, belgyógyászati, mozgásszervi és további vizsgálatokkal kell kiszűrni a kóros túlsúlyhoz vezető okokat és az esetlegesen már fellépő szövődményeket is – olvasható a blogban.

Dominó-effektus

Az elhízás gyakori következménye az úgynevezett metabolikus szindróma, ami több anyagcsere-folyamat, például a vércukor-, zsír- és húgysavháztartás károsodásával jár. Ilyenkor a kezdeti éhomi magas vércukor hosszasan fokozott inzulintermelést vált ki, ami nem lesz elegendő a cukor szövetekbe és izomba való beépüléséhez, a vércukorszint csökkentéséhez, ennek következtében kialakul az időskorinak tartott, úgynevezett 2-es típusú, azaz nem inzulinfüggő cukorbetegség. A megemelkedett összkoleszterin szint és a „rossz” koleszterinszint (LDL-koleszterin) a szív-és érrendszeri betegségek fokozott kockázatát eredményezik. A húgysav szint emelkedettsége is szerepet játszik a szív-és érrendszeri megbetegedések kialakulásában, de a később megjelenő köszvényért is felelős. Ezek a rizikófaktorok elősegítik az úgynevezett néma gyilkos, azaz a magas vérnyomás kialakulását, ami nem megfelelő kezelés esetén az agyvérzés, a stroke előidézője. Elhízás esetén sokkal gyakoribb az epekő előfordulása, a vénás vérrög, azaz a trombózis és a nyelőcső-visszafolyás betegség kialakulása. A nagy súly nyomja a végtagi visszereket, rontva a visszeres megbetegedések, így például az aranyér betegség állapotát is – sorolták a szakemberek.

Kezelni kell

Ha azonosítható az elhízáshoz vezető alapbetegség, illetve a már kialakult szövődmény, akkor annak kezelése, karbantartása a terápia alapja. Fontos a testsúly normalizálása is, ami hosszabb folyamat. Lehetőleg szakember segítségével meg kell határozni az adott élethelyzetre, személyre szabottan alkalmazott, legmegfelelőbb súlycsökkentő módszert; többek között a bevihető napi kalória mennyiségét és az ajánlott mozgásformákat. A fogyókúra sikerét megalapozza a kalóriabevitel helyes meghatározása, a megfelelő mozgásterv végrehajtása, elősegíti a zsírban és szénhidrátokban szegény, de rostokban, fehérjében, vitaminokban gazdag étrend és a bőséges folyadékbevitel is. Célszerű az elért eredményeket megtartó életmód elsajátítása és alkalmazása is. 

Sportolás: nem mindegy, mit és hogy

A mozgás fő célja az általános egészségmegőrzés: javítja a keringést, a légzést, a cukor- és zsíranyagcserét, biztosítja a mozgásszervek, főleg a csontozat épségét. Olyan örömforrás is, amely erősíti az önértékelést, és szociális kapcsolatteremtő szerepe is van. Az elégetett többletkalóriák hozzájárulnak a fogyókúra eredményességéhez, a testtömeg csökkentéséhez. Túlsúly vagy elhízás esetén azonban nem lehet olyan edzéstervvel kezdeni, amely átlagos edzettségű, ideális testtömegindexű, egészséges embernek készült. A korábbi inaktivitás következtében nagy valószínűséggel az általános kondíció gyenge, így még akár egy rövid, könnyű terhelést is kimerítőnek tűnhet, ez pedig elveheti a kezdeti lelkesedést.
„A mozgató szervekre nehezedő testtömegtöbblet fokozott igénybevételt jelent, könnyen túlterhelhetjük magunkat, sőt akár meg is sérülhetünk. Különösen a gerinc és a teherviselő nagyízületek (csípő, térd, boka) veszélyeztetettek ebből a szempontból. A hirtelen, fokozatosság nélkül bevezetett sportolás nemcsak a mozgásszerveket, hanem a keringést és légzést is komolyan igénybe veszi. A mozgáshoz ugyanis az izomzat vérellátását jelentősen meg kell növelni ahhoz, hogy a kellő oxigén- és energiaigényt fedezni tudjuk” – mondta Vannai Judit, a Budai Egészségközpont sportorvosa. A jelentős túlsúly pont olyan, mintha hatalmas súlyokat cipelnénk: az ízületekre, izmokra, inakra is többletterhelés hárul, kóros szerkezeti átépülés kezdődik meg. Sokszor a test súlypontja is eltolódik, ami tartási rendellenességet, ízületi deformációt is okozhat. Ez történik pocakos férfiaknál vagy állapotos nőknél, amikor a has elődomborodását kompenzáló fokozott ágyéki (deréktáji) gerincgörbület jelenik meg, ami a gerinc degeneratív betegségeinek melegágya, és előbb-utóbb visszatérő derékfájást okoz. Ördögi körré is válhat az, ha a túlterhelt, fájó testrészeket kímélni próbáljuk, és a tehermentesítésükkel testtájékok károsodását idézzük elő.

Első lépések

Jelentősebb vagy régóta fennálló túlsúly esetén első lépésként tanácsos egy általános orvosi és laboratóriumi kivizsgálást, állapotfelmérést végeztetni. A túlsúly mértékén túl ismerni kell a mozgásszervi és belgyógyászati állapotot, az általános fittségi állapotot, a kondíciót is. Az elhízottság ugyanis ronthatja a szív- és érrendszer, a légzőrendszerv, a mozgató szervrendszer állapotát, de az anyagcserét is számos módon befolyásolhatja. Ezért személyre szabott edzésterv összeállítására van szükség, amely az egyéni terhelhetőség függvényében határozza meg az ajánlott mozgás mennyiségét és minőségét. A legjobb gyógytornászhoz vagy személyi edzőhöz fordulni, hogy segítsenek a megfelelő mozgásprogram összeállításában. Szakszerű edzéstervvel elkerülhető az is, hogy a kezdeti lelkesedés a gyors sikerek elmaradása miatt elmúljon, és az is, hogy az állapotnak nem megfelelő mozgás további egészségkárosodást okozzon. Jelentősebb túlsúly esetén különösen indokolt az óvatosság, hiszen a rosszul megválasztott, megfelelő előkészítés nélkül elkezdett, túl intenzív vagy túl hosszú ideig tartó sportolás könnyen kimerüléshez vezethet. Eleinte javasolt a dinamikus, nagyobb izomcsoportokat megmozgató, állóképességet javító edzés. Bármilyen mozgásformát is választunk, leginkább séta-gyaloglás, kerékpározás szabadban vagy a szobában, úszás vagy vízi torna javasolt, fontos, hogy a kezdet fokozatos legyen. Eleinte hetente csak egy-két alkalom javasolt, hogy legyen idő a regenerálódásra. Később lehet háromszor is, és a mozgás időtartama növelhető például 10-20 percről 40-45 percre, majd, ha már érezhetően jobban bírjuk a terhelést, iktassunk be intenzívebb szakaszokat is. Próbáljunk például egy saroknyit kocogni gyaloglás közben, gyorsítsunk a kerékpár pedálfordulatán, vagy erősebb karcsapásokkal ússzunk rövid szakaszokat. Az intenzívebb szakaszok után lassabb haladással pihenjük ki magunkat. Így fog fokozatosan javulni a kondíció, és előbb-utóbb képessé válunk olyan dinamikusabb, nagyobb intenzitású mozgásra is, mint az aerobic, a tánc vagy a labdasportok.

„Gyúrni” is kell

A kezdetektől érdemes izomerőt javító gyakorlatokat is végezni, hiszen az izomzat elengedhetetlen a csontok és ízületek egészségéhez, sőt magasabb energiafogyasztása révén a fogyásban is segíthet. Eleinte súlyzó nélkül végezzük a statikus gyakorlatokat, hiszen a súlytöbblet önmagában is súlyzóként funkcionál. A gyakorlatok helyes kivitelezését szakembertől érdemes megtanulnunk, hogy helytelen technikával ne okozzunk sérülést magunknak. Idővel kis súlyokat (0,5-1 kg), valamint azokat helyettesítő sportszereket (gumikötél, szalag) is használhatunk, ami változatossá is teszi az edzéseket. Az izomerősítés elsődleges célpontja a törzsizomzat, hiszen a hát- és hasizmok a már kialakult tartási rendellenességek korrekciójában is meghatározó szerephez jutnak.
„Zsírégető” akkor lesz a mozgás, ha már az általános fittség megengedi, hogy minimum 40-45 percig enyhe-közepes intenzitással mozogjunk. A cél az, hogy a bemelegítést és a levezetést nem beleszámolva heti 150 perc, közepes intenzitású aktivitást végezzünk. Optimális esetben ez heti 3 alkalommal végzett, 50 perc mozgást jelent. Ezzel nemcsak az egészségmegőrzésért, de a túlsúly lefaragásáért is hatékonyan tehetünk. „Apró trükkökkel a nap minden részébe becsempészhető további többletaktivitás, például egy-két emeletnyi lépcsőzéssel, egy buszmegállónyi gyaloglással, kutyasétáltatással. Túlsúly esetén a hőleadásra mindig jobban kell figyelni, ezért ne öltözzünk túl melegen a sporthoz. A minőségi lábbeli segítheti a talajfogáskor fellépő ütközés erejét, kíméli lábat, csökkenti a vázrendszer terhelését. Az összefekvő bőrterületeken figyeljünk a higiéniára, hogy megelőzzük a makacs fertőzések kialakulását (gombás bőrgyulladás). Ajánlott csatlakozni olyan közösségekhez, amelyek tagjait hasonló problémák és célok vezérlik, hiszen a szociális közeg meghatározó erő a motiváció fenntartásában” – hangsúlyozta Vannai Judit.

Meghalt a post-it feltalálója

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.14. 21:28
Spencer Silver és Art Fry
Fotó: 3M
Spencer Silver kémikus 80 éves volt.
Meghalt 80 évesen a post-it cédula feltalálója, Spencer Silver kémikus – közölte a 3M vállalat, amelynek több tízezer terméke közül a kis ragasztós papírdarab az egyik legismertebb. Silver május 8-án hunyt el otthonában a család gyászjelentése szerint. A férfi 1968-ban a cég laborjában dolgozott, amikor egy egyedülálló ragasztószert fedezett fel – írta a 3M. Az új szerrel könnyen oda lehetett erősíteni a cédulákat a felületekhez, le is lehetett venni, sőt akár máshova is fel lehetett ragasztani anélkül, hogy nyomot hagyott volna. Silver éveken át kereste, hol lehetne a gyakorlatban hasznosítani a ragasztót, olyan megoldásnak hívta, amely még „keresi a problémát”. 1974-ben kollégájának, Art Frynak támadt az az ötlete, hogy használják a ragasztót könyvjelzőkön, így nem esnének ki a daloskönyvből, amelyből a templomban énekel. A terméket eredetileg Press 'n' Peel cédulának hívták, de 1977-ig nem dobták piacra, és 1980-ig nem is aratott sikert. Ekkor nevezték el post-itnek. Ma ez a 3M fogyasztóknak szánt termékei közül az egyik legnépszerűbb. Silver 1996-ban a cég kutatójaként ment nyugdíjba, miután 37 találmányát szabadalmaztatta. Számos díjat is nyert, köztük 1998-ban az Amerikai Kémiai Társaság kreatív feltalálóknak alapított elismerését – írta megemlékezésében a 3M.