Előfizetés

Szabad szemmel: A Fideszre az utóbbi jó 10 év legszorosabb választási küzdelme vár

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.05.16. 10:32

Nemzetközi sajtószemle, 2021. május 16.
Bloomberg A hírügynökség szerint Karácsony Gergely az ellenzék legesélyesebb potenciális jelöltje, miközben a Fideszre az utóbbi jó 10 év legszorosabb választási küzdelme vár - ekkora kihívással Orbán Viktor 2010 óta nem nézett szembe. A hat párt szeretné kiütni a nyeregből a miniszterelnököt, aki az unión belül példátlan hatalmat összpontosított a kezében, és követőkre talált Lengyelországban, valamint egyre inkább Szlovéniában is. Kiterjesztette befolyását a sajtóra, a bíróságokra az oktatásra, emiatt többször is összetűzött az EU-val. Az ország ellen vizsgálat indult a jogállam lebontása miatt. A legutóbbi felmérések azt tanúsítják, hogy a két rivális oldal fej-fej mellett halad. A másfél évvel ezelőtti helyhatósági választás az utóbbi több mint egy évtized legnagyobb vereségét hozta a Fidesz számára. Karácsony az indulás bejelentésekor azt közölte, hogy egyesíteni kívánja az országot a korrupcióval vádolt uralkodó elittel szemben, amelybe beletartoznak Orbán közeli körök, így családtagjai is, miután iszonyatos vagyonokat halmoztak fel. Hogy a kormány egyáltalán nem becsüli le a veszélyt, az kiderül abból, hogy hozzákezdett a központi jogkörök kiszervezéséhez. Így magán alapítványokat hoz létre, Orbán híveivel az élen. Ezek olyan feladatokat látnak majd el, amelyek normális körülmények között az államra hárulnának. Új független testületként működik tovább a nukleáris felügyelet, amit sokan szintén úgy értékelnek, hogy Orbán a választások kimenetelétől függetlenül meg akarja őrizni befolyását. Akárki is lesz az ellenzék kormányfőjelöltje, fel lesz adva számára a lecke, hiszen a másik oldalon ott van Európa legnagyobb propaganda gépezete, egy óriási központi pénzalap, valamint a kézben tartott állami intézmények hálózata.
Spiegel A távozásra kényszerített lengyel ombudsman úgy látja, hogy az EU-nak közbe kell avatkoznia, mert országa lépésről lépésre követi a magyar utat, és mind inkább versengő tekintélyuralom lesz. Azaz a PiS fokozatosan építi ki hatalmi állásait, az ellenzéknek viszont folyamatosan csökken a lehetősége, hogy az urnáknál meg tudja verni a kormányt, még akkor is, ha e pillanatban tisztességesnek ígérkezik a két év múlva esedékes választás. Bodnar, aki számára az Alkotmánybíróság még két hónapig engedélyezte, hogy hivatalában maradjon, miután mandátuma már tavaly lejárt, csak éppen a parlamenti pártok ellentétei miatt még mindin nincs utódja, nos, ő azt mondja, hogy az unió érthetetlenül megértő a lengyel rezsimmel szemben, noha volna lehetősége, hogy megálljt parancsoljon a jogállam felszámolásának. Ugyanakkor a jogállami mechanizmus hatékonyságát egyelőre bizonytalannak látja. Ezzel együtt azt tapasztalni, hogy a PiS az ügyészség után kiterjesztette befolyását az Alkotmánybíróságra is, ám ezek után aligha kérdéses, hogy az miként határoz hamarosan az ügyben: a közösségi vagy a nemzeti jognak van-e elsőbbsége. Miközben ez kardinális kérdés abból a szempontból, hogy Lengyelország továbbra is az unió tagja lehet-e. A PiS folyamatosan építi ki pozícióit, hogy uralmát semmi se veszélyeztesse. Most éppen a helyi sajtót kebelezi be az állami olajcég bevonásával. Azért az PKN Orlent veszi ehhez igénybe, mert a lengyeleknél – a magyarokkal ellentétben – nincsenek „közeli” oligarchák. De a párt is uralni kívánja a közbeszédet. A civil társadalom pedig még gyenge, hogy felemelje a szavát ellene. Fontos a helyzet megértéséhez, hogy az átlagember számára sokkal többet számít a PiS által kínált szociális és gazdasági biztonság, mint a bíróságok átalakítása, utóbbi igazából nem is jut el hozzá. Ez azonban már nem vonatkozik a vállalkozókra, akik egyre kevesebb eséllyel szállnak jogvitába az állammal szemben. A kormány gyatra teljesítménye a járvány elleni küzdelemben jó néhány ember szemét felnyitotta. Az uniónak azonban közbe kell lépnie, mert egy fontos tagországról van szó, ráadásul a lengyelek többsége kifejezetten szükségesnek tartja, hogy Brüsszel szót emeljen a demokrácia és a jogállam, vagyis saját értékei mellett.
FT Lengyelország óriási gazdasági programot jelentett be, hogy mielőbb újrainduljon a gazdaság a járvány után. A konzervatív-nacionalista kormány az egykori roosevelt-i New Deal után Lengyel Dealnek nevezte el a csomagot, amely célul tűzi ki, hogy az egészségügyi kiadások az évtized végéig a GDP 5 %-ról 7 százalékra nőjenek, egyben adócsökkentést irányoz elő. Megkönnyítik a lakásvásárlást, segítik a nyugdíjasokat és a családokat. Az alacsony és közepes keresetűek a jövőben kevesebb adót fizetnek. A programot széles körben úgy tekintik, hogy azzal a hatalom saját helyzetén igyekszik javítani a 2023-ban esedékes választás előtt, miután a Covid-19 70 ezer emberéletet követelt és jó 30 év óta először recessziót idézett elő. Morawiecki azzal korteskedett az átfogó intézkedésrendszer mellett, amelyet az EU költségvetéséből, illetve a ragályalapból fedeznek, hogy itt az esély a Nyugattal szemben fennálló jóléti hátrány felszámolására, egyben a középosztály megerősítésére. A most előirányzott beruházások ezen felül 500 ezer állást teremtenek. A pénzügyminiszter azt mondta a lapnak, hogy az adócsökkentés 7 milliárd zlotyval csökkenti a költségvetés bevételeit, ezt részben a gyorsabb növekedésből kívánják pótolni. Emellett 3 milliárd zlotyt adnak, hogy a fertőzés miatt nehéz helyzetbe került önkormányzatok szintén tudják anyagilag segíteni a gazdaságélénkítő befektetéseket.
Die Presse A vezető osztrák lap immár elképzelhetőnek tartja, hogy új választásokat kell kiírni, miután a kancellár ellen hamis vallomás gyanújával eljárás indult, de az ügy miatt az egész állam válságba került. Ha kiderül, hogy Kurz valóban hazudott a parlamenti vizsgáló bizottságban az állami vagyonkezelő vezetőjének kinevezése kapcsán, és emiatt vádat emelnek ellene, akkor ez szomorú nyitány lenne Ausztria történetében. Egyben komoly próba elé állítaná a bírát, akinek milligrammra mérlegelnie kellene a politikus kijelentéseit. A döntéstől függ az egész további osztrák belpolitika. Ha elítélik a végrehajtó hatalom fejét, akkor nem maradhat tisztségében. A koalíciós partner zöldek egyelőre kivárnak. Az ellenzék viszont veri a harci dobokat, pedig Kurz már annyi slamasztikából kimászott. Ám ez most komolyabb. Ő maga is azzal számol, hogy perbe fogják, de persze azzal, hogy a végén felmentik. Arra lehet számítani, hogy pártja azt fogja hangoztatni: nem lehet fogást találni a politikuson. Ezzel szemben az ellenzék várhatóan azt mantrázza: „hazug a kancellár!” Aki azt remélte, hogy a járvány csillapodtával, illetve a korlátozások eltörlésével könnyebb lesz, nos, az tévedett. A hang egyre durvább és agresszívabb a politikában. Folyamatosan tűnik el az eltérő vélemények, sőt az ellenfelek iránt tanúsított tisztelet. Még a Néppárt is igen sprőd hangot üt meg, így rohamosan csökken a politikai intézményekbe, de még az igazságszolgáltatásba vetett bizalom is. A légkör egyre mérgezettebb. De lehet, hogy tényleg az lesz a jó, ha új választást írnak ki. Az ugyanis tiszta viszonyokat teremthet, illetve véget vethet az elviselhetetlen állapotnak. Lassan lecseng a ragály, ugyanakkor nagy a munkanélküliség és óriási az adósságprobléma, a politika viszont mégis csak magával törődik. A nyugdíj, az adó és az oktatás reformját kár is említeni. Ám a helyzet sokáig nem maradhat így.

Légicsapás semmisített meg egy 12 emeletes épületet a Gázai övezetben - Videó

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.05.15. 17:19

Fotó: MOHAMMED ABED / AFP
A toronyház az AP hírügynökségnek és az al-Dzsazíra hírtelevíziónak is otthont adott.
Egy izraeli légicsapás a Gázai övezetben romba döntött szombat délután egy 12 emeletes épületet, amely több médium irodájának, köztük az AP amerikai hírügynökségnek és az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak is otthont adott. A művelet előtt egy órával az izraeli hadsereg figyelmeztetést adott ki, hogy ürítsék ki az épületet, amelyet azonnal meg is tettek. A katari székhelyű al-Dzsazíra élőben közvetítette, ahogy az épület összeomlott.
„Ezt a csatornát nem fogják elhallgattatni, ezt most garantálhatjuk”

– kommentálta a képsorokat a hírtelevízió újságírója.

Hétfő óta ez volt az ötödik toronyház, amelyet az izraeli légierő lerombolt. Az izraeli hadsereg a Twitteren azt közölte, hogy a toronyház bombázásával az iszlamista Hamász katonai hírszerzését vették célba. Közölték:
„Az épületben civil médiumok irodái működtek, de ezek mögött a Hamász terrorszervezet rejtőzött, és a sajtóirodákat emberi pajzsként használták fel.”

Az izraeli hadsereg szerint a Hamász a katonai felszereléseit szándékosan a Gázai övezet sűrűn lakott városnegyedeiben helyezte el. A toronyház megsemmisülése után a Hamász egy szóvivője jelezte, meg fogják torolni a légicsapást:
„Tel-Aviv úgy készüljön, hogy a Föld is beleremeg majd a palesztinok válaszába”.

Pár órával korábban egy háromemeletes lakóházat ért találat Gázában, a csapásban két nő és nyolc gyerek életét vesztette. Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy a Hamász hírszerzési központját, valamint alagutakat támadtak. Amint arról a Népszava is beszámolt, szombatra virradóra is folytatódtak a harci cselekmények Izrael és a palesztin dzsihadista szervezet, a Hamász között: utóbbi rakétákkal támadta Izraelt, Izrael pedig légicsapásokat mért a Hamász állásaira. Palesztin orvosok közlése szerint legalább négy ember életét vesztette az éjszakai légi támadásokban a Gázai övezet északi részén. 

Éjféltől megszűnik a kijárási korlátozás Ausztriában

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.15. 15:39

Fotó: KARL-JOSEF HILDENBRAND / dpa Picture-Alliance via AFP
Nyugati szomszédunknál a nyitás kulcsa az ottani „zöld útlevél”, amelyet a beoltottak, a gyógyultak és a negatív teszttel rendelkezők kapnak.
Szombat éjféltől Ausztria-szerte feloldják a koronavírus-járvány megfékezését célzó, november óta érvényben lévő éjszakai kijárási korlátozást – jelentette be Wolfgang Mückstein szociális és egészségügyi miniszter. Ismertette: a látványosan javuló járványügyi adatoknak köszönhetően az iskolák már május 17-én, hétfőn visszatérnek az úgynevezett jelenléti oktatáshoz, míg az általános nyitás május 19-én, szerdától lép életbe. Szigorú feltételek mellett ugyan, de kinyitnak a hónapok óta zárva tartó éttermek külső és belső terei, a hotelek, és látogathatók lesznek a kulturális és sportrendezvények is. Továbbra is érvényben marad a távolságtartás és az FFP2-es típusú maszkok zárt terekben elrendelt kötelező viselése. A nyitás legfontosabb alappillére a „zöld útlevél” lesz, amely ugyan még nem egységes digitális formában jelenik meg, de a beoltottaknak, a gyógyultaknak és a negatív koronavírus-teszttel rendelkezőknek számos helyre szabad belépést biztosít. Mindenkinek a saját igazolása szolgál majd belépőül – a kereskedelmi egységek és a múzeumok kivételével – az újranyitó éttermekbe, hotelekbe, a kulturális és sportrendezvényekre is. Az oltások számának növekedése is hozzájárul az általános nyitáshoz. Ausztriában átlépte a négymilliót a beadott oltások száma, mintegy hárommillió ember, az oltható lakosság egyharmada kapta meg legalább az első adag vakcinát, és több, mint egymillióan már mindkettőt. Jelenleg az 55 éven felüliek, az egy vagy több krónikus betegséggel küzdők és a magas kockázati besorolású foglalkozáscsoportok - rendőrök, pedagógusok - immunizálása folyik, de május végén a kereskedelemben dolgozók is sorra kerülnek. Ausztriában napok óta 1000 alatt van az új megbetegedések száma, és a kórházban ápoltak száma is folyamatosan csökken. Az elmúlt 24 órában 644 embernél igazoltak vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 636 424 pozitív esetet regisztráltak. A kórházban ápoltak száma jelenleg 973, intenzív osztályon kezelnek 321 beteget. A fertőzés okozta betegség (Covid-19) szövődményeibe az elmúlt napon 15-en haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 10 470-re emelkedett. A betegségből 614 803 osztrák gyógyult fel.  (Képünkön a német-osztrák határ; az átkelőkön még marad a szigor