A 34 éves Sebastian Kurzot múlt szerdán értesítette a korrupciós ügyészség, hogy vádeljárást indítanak ellene, mert három esetben is vélhetően hamisan vallott a parlament előtt. A tavaly nyáron alakult parlamenti testületről van szó, az úgynevezett Ibiza-bizottságról, amely a spanyol üdülőhelyen készült titkos videófelvétel nyomán arra a kérdésre keresi a választ, hogy a 2017-19 között hatalmon volt néppárti-szabadságpárti koalíciós kormány megvesztegethető volt-e. A sok órás felvétel az egykori szabadságpárti alkancellárról, Heinz-Christian Strachéról készült, aki egy orosz oligarchának hitt nőnek magyarázta el, hogyan folyik Ausztriában az állami korrupció.
A 13 tagú vizsgálóbizottságot az ellenzéki szociáldemokrata párt és a liberális Neos párt egy-egy képviselője vezeti, két olyan politikus, akik merészen kérdeznek, s az osztrák szokásoktól eltérően akár a legmagasabb politikai méltóságokat sem félnek kihallgatni. Így hallgatták meg már tavaly nyáron a kancellárt, aki udvarias idegenként válaszolt a kérdésekre. Megjelent a pénzügyminisztere is, aki 87 alkalommal válaszolt úgy, hogy nem emlékszik. Magatartása már akkor megütközést keltett.
Azóta a bizottság pozíciója erősödött, nem utolsósorban azért, mert a kereszténydemokrata párttal 2020-tól együtt kormányzó zöld párt igyekszik mindent megtenni, hogy az igazságszolgáltatás működni tudjon. Ennek legfőbb eszköze az igazságügyi minisztérium, amely Alma Zadic vezetésével a környezetvédő párt kezében van. A minisztérium felügyelete alá tartozik a korábban negligált, most azonban szintén megizmosodott korrupciós ügyészség, amely a parlamenti bizottság feltárásait is felhasználja saját nyomozásaihoz. Az ügyészség először Strachénél alkalmazta hatékonynak bizonyult módszerét: házkutatást tartott nála, s ennek során elkobozta hivatali mobiltelefonját, amely hasznos információ tömegét tartalmazta. Azóta számos korrupciós ügy szereplőjét lepték meg otthonában, s vették el a telefonját.
Különösen nagy botrányt kavart az állami vagyonügynökségnek megfelelő, 27 milliárd eurós vagyon felett őrködő hivatal, az ÖBAG vezetőjének az esete. Az ő telefonját is elkobozták az ügyészség emberei, Thomas Schmid azonban időben fülest kapott néppárti barátaitól, s letörölte telefonjának adatait. A chat üzeneteket azonban technikai szakembereknek sikerült visszaállítaniuk. Ezekből pedig kiderült, hogy a korábban a pénzügyminisztérium főtitkáraként tevékenykedő Schmid szemelte ki magának az ÖBAG vezetői posztját, és erről bizalmasan csevegett a kancellárral és a pénzügyminiszterrel. Az ügyről a kihallgatásán csak homályosan nyilatkozó kancellárról kiderült, hogy nagyon is bedobta magát Schmidért, egy ízben azt írta: „mindent megkap, amit csak kíván”.
A parlamenti bizottság által rögzített kancellári vallomás és a Schmid mobilján található chat között olyan hatalmas a különbség, hogy valószínűleg nem lesz nehéz bizonyítani, Kurz nem mondott igazat. Mégpedig az eddigi vizsgálatok szerint három alkalommal is elrugaszkodott a valóságtól. Azaz hamisan tanúskodott.
Kurz érdekes taktikát választott, miután látta, hogy nincs értelme letagadni a történteket. Elmondta, arra számít, hogy bíróság elé állítják, de fel fogják menteni. Ha mégha csak jelképesen is, de elítélnék, ami büntetett előéletet jelent, akkor sem adja fel pozícióját. Vagy kancellár marad vagy lemond, de előrehozott választásokon visszaszerzi kancellárságát. Mint ahogyan azt már egyszer megtette.
Bár Sebastian Kurzról és közeli munkatársairól az elmúlt hetek-hónapok megmutatták, nem mindenáron tisztelik a törvényeket, az alkotmányos intézményeket, a jogállam szabályait, az ÖVP vezetői, köztük hat osztrák tartomány miniszterelnökei egy emberként a kancellár mögött sorakoztak fel. Wolfgang Swoboda, a parlament kereszténydemokrata elnöke még azzal a javaslattal is megpróbálkozott, tegyük hozzá eredménytelenül, hogy a bizottsági tanúknak legyen joguk eltérni az igazmondástól. Egyedül a párt élén Kurz elődjeként szolgált Reinhold Mitterlehner nyilatkozott úgy a Süddeutsche Zeitungnak, hogy az ifjú türkizek (korábban fekete volt az ÖVP színe) már az ő vezetése alatt sem tisztelték a törvényeket, ezeket hatalmuk szolgálatába állították. Hangoztatta, hogy a korrupciós ügyészség, amely a kancellár szerint jóval túllépi hatáskörét, csak a munkáját végzi, s nem ellenzéki tevékenységet folytat.
Kétarcúan viselkedik az ügyben a koalíciós partner, a zöld párt. Werner Kogler pártvezér, alkancellár kifejtette ugyan a Der Standard napilapnak, hogy amióta a zöldek kormányon vannak, azóta az igazságszolgáltatás végre akadálytalanul dolgozhat, de nem foglalt állást azzal kapcsolatban, hogy Kurz hazudott-e vagy sem. A zöldeknek nem érdekük a vádló szerepét játszani, ezt követően ugyanis, ha bukik a kormány, nem lesz még egy olyan párt, amely partnerének kéri fel őket.
Az „életveszélyes” parlamenti vizsgálóbizottság nyárig kapott mandátumot. Szó van róla, hogy működését meghosszabbítják.
