Előfizetés

Kurz kormánya veszélyben

Földvári Zsuzsa (Bécs)
Publikálás dátuma
2021.05.17. 08:30

Fotó: GEORG HOCHMUTH / AFP
Ausztriában most ez a fő kérdés: Bíróság elé állítják-e az osztrák kancellárt hamis tanúzásért? Ilyenre nem volt még példa az országban, a téma a járványt is háttérbe szorította.
A 34 éves Sebastian Kurzot múlt szerdán értesítette a korrupciós ügyészség, hogy vádeljárást indítanak ellene, mert három esetben is vélhetően hamisan vallott a parlament előtt. A tavaly nyáron alakult parlamenti testületről van szó, az úgynevezett Ibiza-bizottságról, amely a spanyol üdülőhelyen készült titkos videófelvétel nyomán arra a kérdésre keresi a választ, hogy a 2017-19 között hatalmon volt néppárti-szabadságpárti koalíciós kormány megvesztegethető volt-e. A sok órás felvétel az egykori szabadságpárti alkancellárról, Heinz-Christian Strachéról készült, aki egy orosz oligarchának hitt nőnek magyarázta el, hogyan folyik Ausztriában az állami korrupció. A 13 tagú vizsgálóbizottságot az ellenzéki szociáldemokrata párt és a liberális Neos párt egy-egy képviselője vezeti, két olyan politikus, akik merészen kérdeznek, s az osztrák szokásoktól eltérően akár a legmagasabb politikai méltóságokat sem félnek kihallgatni. Így hallgatták meg már tavaly nyáron a kancellárt, aki udvarias idegenként válaszolt a kérdésekre. Megjelent a pénzügyminisztere is, aki 87 alkalommal válaszolt úgy, hogy nem emlékszik. Magatartása már akkor megütközést keltett. Azóta a bizottság pozíciója erősödött, nem utolsósorban azért, mert a kereszténydemokrata párttal 2020-tól együtt kormányzó zöld párt igyekszik mindent megtenni, hogy az igazságszolgáltatás működni tudjon. Ennek legfőbb eszköze az igazságügyi minisztérium, amely Alma Zadic vezetésével a környezetvédő párt kezében van. A minisztérium felügyelete alá tartozik a korábban negligált, most azonban szintén megizmosodott korrupciós ügyészség, amely a parlamenti bizottság feltárásait is felhasználja saját nyomozásaihoz. Az ügyészség először Strachénél alkalmazta hatékonynak bizonyult módszerét: házkutatást tartott nála, s ennek során elkobozta hivatali mobiltelefonját, amely hasznos információ tömegét tartalmazta. Azóta számos korrupciós ügy szereplőjét lepték meg otthonában, s vették el a telefonját. Különösen nagy botrányt kavart az állami vagyonügynökségnek megfelelő, 27 milliárd eurós vagyon felett őrködő hivatal, az ÖBAG vezetőjének az esete. Az ő telefonját is elkobozták az ügyészség emberei, Thomas Schmid azonban időben fülest kapott néppárti barátaitól, s letörölte telefonjának adatait. A chat üzeneteket azonban technikai szakembereknek sikerült visszaállítaniuk. Ezekből pedig kiderült, hogy a korábban a pénzügyminisztérium főtitkáraként tevékenykedő Schmid szemelte ki magának az ÖBAG vezetői posztját, és erről bizalmasan csevegett a kancellárral és a pénzügyminiszterrel. Az ügyről a kihallgatásán csak homályosan nyilatkozó kancellárról kiderült, hogy nagyon is bedobta magát Schmidért, egy ízben azt írta: „mindent megkap, amit csak kíván”. A parlamenti bizottság által rögzített kancellári vallomás és a Schmid mobilján található chat között olyan hatalmas a különbség, hogy valószínűleg nem lesz nehéz bizonyítani, Kurz nem mondott igazat. Mégpedig az eddigi vizsgálatok szerint három alkalommal is elrugaszkodott a valóságtól. Azaz hamisan tanúskodott. Kurz érdekes taktikát választott, miután látta, hogy nincs értelme letagadni a történteket. Elmondta, arra számít, hogy bíróság elé állítják, de fel fogják menteni. Ha mégha csak jelképesen is, de elítélnék, ami büntetett előéletet jelent, akkor sem adja fel pozícióját. Vagy kancellár marad vagy lemond, de előrehozott választásokon visszaszerzi kancellárságát. Mint ahogyan azt már egyszer megtette. Bár Sebastian Kurzról és közeli munkatársairól az elmúlt hetek-hónapok megmutatták, nem mindenáron tisztelik a törvényeket, az alkotmányos intézményeket, a jogállam szabályait, az ÖVP vezetői, köztük hat osztrák tartomány miniszterelnökei egy emberként a kancellár mögött sorakoztak fel. Wolfgang Swoboda, a parlament kereszténydemokrata elnöke még azzal a javaslattal is megpróbálkozott, tegyük hozzá eredménytelenül, hogy a bizottsági tanúknak legyen joguk eltérni az igazmondástól. Egyedül a párt élén Kurz elődjeként szolgált Reinhold Mitterlehner nyilatkozott úgy a Süddeutsche Zeitungnak, hogy az ifjú türkizek (korábban fekete volt az ÖVP színe) már az ő vezetése alatt sem tisztelték a törvényeket, ezeket hatalmuk szolgálatába állították. Hangoztatta, hogy a korrupciós ügyészség, amely a kancellár szerint jóval túllépi hatáskörét, csak a munkáját végzi, s nem ellenzéki tevékenységet folytat. Kétarcúan viselkedik az ügyben a koalíciós partner, a zöld párt. Werner Kogler pártvezér, alkancellár kifejtette ugyan a Der Standard napilapnak, hogy amióta a zöldek kormányon vannak, azóta az igazságszolgáltatás végre akadálytalanul dolgozhat, de nem foglalt állást azzal kapcsolatban, hogy Kurz hazudott-e vagy sem. A zöldeknek nem érdekük a vádló szerepét játszani, ezt követően ugyanis, ha bukik a kormány, nem lesz még egy olyan párt, amely partnerének kéri fel őket. Az „életveszélyes” parlamenti vizsgálóbizottság nyárig kapott mandátumot. Szó van róla, hogy működését meghosszabbítják. 

Veszélybe sodorja a nyitást az indiai variáns

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2021.05.17. 08:00

Fotó: JESSICA TAYLOR / UK ParliamentUK Parliament
Nem adatott meg a sokat szenvedő angoloknak, hogy felhőtlenül örüljenek a hétfőn életbe lépő újabb enyhítéseknek, melyeknek köszönhetően megnyithatnak a szállodák, a vendéglátóipari egységek belső terei, a színházak, múzeumok, sportlétesítmények, sőt több mint egy év óta először vegyülhetnek különböző háztartások zárt helyiségeken belül és ölelhetik meg egymást.
Napok óta egyre aggasztóbb hírek érkeznek a három ismert indiai vírustörzs közül a legveszélyesebb, a B.1.617.2 mutáns gyors terjedéséről, mely a szigetország egyes részein, különösen a Manchesterhez közeli Boltonban vált dominánssá. Utoljára a Magyarországon is ismert kenti vírusfajta terjedt hasonló sebességgel. A Sage, a kormány tudományos tanácsadó testülete már múlt csütörtökön prognosztizálta a továbbadás mértékét jelző R mutató gyorsan várható 1 fölé emelkedését, ami elkerülhetetlenül a megbetegedések számának megugrásával jár. Amikor Boris Johnsont péntek délutáni sajtótájékoztatóján újságírók ismételten a május 17-i nyitás esetleges elhalasztása felől faggatták, a kormányfő ezt az oltási program sikerére hivatkozva hárította el. "Őszintén beismerte" azonban, hogy a korlátozások június 21-re kitűzött negyedik, egyben végső feloldása késhet, az erre vonatkozó döntés pedig legfeljebb egy héttel korábban születik meg. A bizonytalanság újabb szöget ver a turizmus koporsójába. Az új járványügyi helyzetkép véget vetett az elmúlt hetek optimizmusának. Az előző héthez képest megháromszorozódott az indiai típusú esetek száma és a vasárnapi politikai magazinműsorokban nyilatkozó tudósok szerint a mutáns "futótűzként terjedhet a be nem oltott lakosság körében". A kormány így ismét változtatott oltási stratégiáján. Az immár a 30-as korosztályig eljutott első dózis felgyorsított beadása helyett a következő napoktól az eddig kimaradt 13 millió ötven éven felüli, krónikus betegségben szenvedő, illetve egészségügyi dolgozó kapja meg sürgősséggel második adagját, 12 hétről 8 hétre csökkentve a két dózis beadása közötti időt. Másik felmerült újításként az AstraZeneca vakcinával újból beolthatják a 40 év alattiakat. Chris Whitty angliai tisztifőorvos szerint az idősebbek második dózisának előrehozatalával lehet megakadályozni, hogy a kentinél 50 százalékkal fertőzőbb indiai mutáns újabb elviselhetetlen nyomás alá helyezze az egészségügyi ellátást. A látszatra most ismét elhanyagolt fiatalabb nemzedék ugyan szélesebb körben adja tovább a fertőzést, de kisebb az esélye a kórházba kerülésre. A pandémia visszaszorítása miatt az utóbbi időben ünnepelt, ennek megfelelően a múlt heti "szuper-csütörtöki" választási sorozatból győztesen kikerült Boris Johnson ismét támadások kereszttüzébe került. A kormányfő minden ijesztő járványügyi statisztika ellenére Indiát csak három héttel Pakisztán és Banglades után helyezte a tiltott országok listájára. "BoJo" maga is lemondta régen tervezett indiai hivatalos látogatását, és állítólagosan Narendra Modi kormányfő iránti gesztusként tette lehetővé, hogy a rendelkezés csak négy nappal a kihirdetése után lépjen életbe. Mindeközben legalább 20 ezren utaztak be Indiából a szigetországba és cipelhették be a virulens vírustörzset. 

Szabad szemmel: Karácsonynak igenis szüksége van egy kis szemtelenségre

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.05.17. 07:38

Aki képes Orbánt megszorítani/legyőzni - ilyennek látják a főpolgármestert a külföldi lapok.

Süddeutsche Zeitung

Az újság úgy mutatja be Karácsony Gergelyt, hogy ő az, aki ismét egyesíteni igyekszik a magyarokat. Óvatos ember hírében áll, de a jövőben többször is offenzívát kell indítania, hiszen kihívta Orbán Viktort. A napokban bocsánatkérésre kényszerült az Economistban tett megjegyzése miatt, pedig nem olyan, aki nyilatkozataiban rendre átlépi a jó ízlés határait. Csakhogy a választási kampány nem arról szól, hogy a felek udvariaskodjanak egymással. Időnként meg kell ereszteni egy-két szemtelenséget is. Hiszen itt harcról van szó a sokáig legyőzhetetlennek látszó miniszterelnökkel szemben. A felmérések jó esélyt adnak Karácsonynak, ennek ellenére sokáig habozott. De hogy ő lesz-e a közös jelölt, az ezúttal nem annyira a kormányfőtől, hanem az ellenzéktől függ. A 2019-es összefogás siker modellül szolgál a jövő évi választásokra. Amint bejelentette indulását, a kormányzati média Gyurcsány bábjának állította be. Azt is felróják neki, hogy nem beszél angolul. A mindennapokban azonban olyan gondok foglalkoztatják, hogy pl. a hatalom elvette az önkormányzatok bevételi forrásait és így alig van lehetőség helyi beruházásokra. Az összefoglaló emlékeztet arra, amit Karácsony múlt ősszel mondott az újságnak, hogy ti. a helyhatósági győzelmekkel az ellenzék jelentős pozíciókhoz jutott a nagyvárosokban. Most ugyanezzel próbálkozik országosan is.

Kurier

Várhatóan Karácsony Gergely mögé sorakozik fel az egyesült ellenzék, így jó esélye van, hogy legyűrje Orbánt és véget vessen korszakának. Ha az őszi előválasztáson a budapesti főpolgármester lesz a befutó, akkor a Publicus felmérése szerint őt támogatná az ellenzéki hívek 90, a határozatlanok 45 százaléka. A politikus számít a legtekintélyesebbnek és ő a legismertebb a Fidesszel szembenálló oldalon. Legfőbb céljaként azt hirdette meg, hogy újraegyesítse a megosztott országot. Azt már elérte, hogy a főváros működjön, a kormány kettős járomfogása ellenére is. A közvélemény kutatások arról árulkodnak, hogy hatalom és ellenzék fej-fej mellett halad, vagyis az eredmény várhatóan szoros lesz. Orbán már háromszor egymás után ért el kétharmadot, ami lehetővé teszi számára, hogy minden kötöttség nélkül irányítsa az országot, amiben persze szerepe volt az ellenzék széttagoltságának és belső rivalizálásának is. A jelenlegi összefogás az egyetlen esély, hogy lezáruljon az Orbán-éra.

Yahoo/Bloomberg

Kelet-Európában javában felfelé tartanak a kamatok a kötvénypiacokon, függetlenül attól, hogy mit mondanak az érintett jegybankok. Az MNB és lengyel társintézménye most éppen azt mantrázza, hogy nem kell aggódni a meglóduló infláció miatt, mert az csak átmeneti, ezért inkább várni kell, illetve a gazdasági kilábalást kell serkenteni a járvány enyhülésével. A kereskedők azonban nem ennyire türelmesek. A Bloomberg adatai azt mutatják, hogy a piaci szereplők két éven belül a kamatok 1,3 százalékos emelkedésével számolnak. Virovácz Péter, az ING közgazdásza azt mondja, hogy a központi bank kötéltáncot folytat, mert ha sikerül elhitetnie, hogy a fogyasztói árindex jövőre a 2-4 %-os sávban marad, akkor kibekkelheti a magasabb átmeneti értéket. Csakhogy a kötvényeladások azt mutatják, hogy hat az aggály, mármint hogy a fellendülés hatására belegyorsít az inflációs spirál. A JPMorgan szakértői azt tanácsolják, hogy jelenleg nem szabad nagyobb mennyiségben kelet-európai értékpapírokat venni. Viszont ha a jegybankok leállnak a vásárlásokkal, az nagy kockázat, mert az MNB-hez kötődik az ilyen ügyletek csaknem egyharmada. Ugyanakkor a magasabb infláció tényleges veszélyt jelent. Magyarországon az éves ütem már 5,1 százalékra gyorsult. Vagyis átlépte a jegybank tolerancia határát. A JPMorgan szerint arra kell készülni, hogy veszélybe kerül a program, mármint hogy a Matolcsy-féle intézmény folyamatosan pénzt pumpáljon a gazdaságba.

Washington Post

Bizonyosnak tekinthető, hogy Kína nem csupán kulturális, hanem fizikai értelemben is elnyomó intézkedéseket alkalmaz az ujgurokkal szemben, ami kimeríti a népirtás fogalmát – állapítja meg a vezércikk. Pedig az 1948-ban jóváhagyott ENSZ-megállapodás kimondja: soha több nem ismétlődhet meg a genocídium. Csakhogy a tények arra utalnak, hogy a kínai hatóságok nem egyszerűen agymosást alkalmaznak a táborokba zárt ujgur kisebbséggel szemben, tehát rákényszeríti tagjait, hogy adják fel nyelvüket és kulturális hagyományaikat, de emellett még brutálisan korlátozza a születések számát is. Hszincsiang tartományban sokáig nem volt komoly következménye annak, hogy a családok a hivatalosan engedélyezettnél több gyereket vállaltak. Ám a hivatalos adatokból az derül ki, hogy a születések száma egy ideje radikálisan csökken, ami összefügghet a tömeges sterilizálásokkal, az erőszakos családtervezéssel és vétkesekre kirótt drasztikus büntetésekkel. A folyamat 2017-ben indult be, és azóta meredeken zuhan az újszülöttek száma. Csak 2018-ban majdnem 44 %-kal lett kisebb. Azaz kétszer annyi, mint amennyit Kambodzsában a vörös khmerek számlájára kellett írni azok rémuralmának csúcsán. A lap ezért azt javasolja a jövőre esedékes pekingi téli olimpiát támogató multiknak, így a Bridgestone-nak, az Intelnek, a Coca-Colának, a Samsungnak, a Toyotának, a Visának, a Panasonicnak és a többinek, hogy nagyon figyeljenek oda. Mert könnyen lehet, hogy a „soha többé”-ből újabb népirtás lesz.