99

Egy évvel vagyunk a választások előtt, az ellenzéki győzelem egyelőre még inkább csak teoretikus kérdés. Egy földrengésszerű változáshoz ma még az egyesült ellenzék ereje kevés. Nemcsak a nemzet apolitikus tespedtsége miatt, hanem mert a kormányfő által meghirdetett korszak még nem érett be, így az ellene fellépő - nemcsak politikai, hanem társadalmi - ellenállás sem lehet földrengésszerű, forradalmi méretű és erejű.

Az ország totális anyagi kifosztását ezért inkább gondoljuk a jobboldali forradalom részének, semmint a választástól való félelemnek. A hatalom képtelen megtorpanni, zabálása annyira ösztönös, hogy nem ismeri fel: a NER önmaga legnagyobb ellensége lett. A NER közben vergődik abban a csapdában, amit az ellenzéknek állított, amikor a maga képére természetellenes koalícióba terelt minden rendszerkritikus erőt, és amikor az egyfordulós választásokkal lehetetlenné tette, hogy előzetesen jöhessen létre ellene kormányzóképes politikai koalíció. Ezt a csapdát az előválasztás politikai innovációjával az ellenzék elkerülte.

Szombaton Karácsony Gergely is bejelentette, kormányfő-jelöltként elindul az előválasztáson. Meglepetést nem is ez keltett, hanem az, hogy hozzátette: 99 néven mozgalmat indít, mert “itt az ideje, hogy új politikát építsünk, ami az ország 99 százalékának az érdekeit képviseli a leggazdagabbak 1 százaléka helyett.” A mozgalom alapítói között olyan neveket találunk, mint Kis János, Haraszti Miklós, Bozóki András, Kenedi János, Bod Péter Ákos, Elek István, Mellár Tamás, Alföldi Róbert, Jordán Tamás, Ángyán József, Bojár Gábor, Hajós András, Kukorelly Endre, Kaltenbach Jenő, Majtényi László, Wittinghoff Tamás, Balázs Péter, Ferge Zsuzsa, ifj. Bibó István, Osvárt Andrea,

Tarr Béla.

Az alapítók célja: „Újra kell egyesíteni Magyarországot!… Mert mindannyiunknak szüksége van egy olyan Magyarországra, ahol a szabadságot és a biztonságot az alkotmányos jogállam szavatolja, ahol a demokrácia intézményei erősebbek az erőszakos politikusoknál. Az elmúlt évtizedek legfontosabb tapasztalata, hogy nincs stabil demokrácia összetartó társadalom nélkül. Ehhez szükség van a konzervatívokra, liberálisokra, baloldaliakra és zöldekre. Szükség van a közös ügyeinken együtt gondolkodó és együtt cselekvő közösségekre.”

Karácsony Gergely és a 99 minden jel szerint tanult a múltból. Tanult Bajnai Gordon pártpolitika miatt és széles társadalmi támogatottság hiányában elvetélt politikai ernyőszervezetének történetéből, és a baloldaltól a konzervatívokig igyekszik a legszélesebb társadalmi támogatást megszerezni a leendő IV. Köztársaságnak. Nem egyszerűen árokbetemetést hirdet, hanem a regnáló hatalom “trónfosztását”. Nem bosszúállást, hanem jóvátételt, olyan új köztársaságot, amelyben minden politikai és társadalmi szerveződésnek alkotmányos helye és szerepe van.

Ebben az országban józan ember nem kíván sem hideg, sem meleg polgárháborút. Ez talán az utolsó esély, hogy a jobboldali forradalmat az ország választásokkal megállítsa, hogy a nemzet a IV. Köztársaságban visszatérjen a demokratikus Európába.