Előfizetés

A Borkai-botrány titkos részletei és a hatalom gubancos szálai

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.17. 09:08

Fotó: Béres Márton / Népszava
A hvg.hu cikksorozatban tárja fel a 2019-es önkormányzati választás kampányában kipattant ügy eddig ismeretlen hátterét.
Három évvel ezelőtt egy férfiakból és nőkből álló társaság egy horvát kisváros kikötőjéből kihajózott az Adriára – ezzel a felütéssel megy vissza a hvg.hu a Borkai-ügy „gyökereihez”. Másfél évvel később egy egész ország azokról a nyilvánosságra került szexfelvételekről beszélt, amelyeket a társaságból valaki titokban készített a hajón. A szexbotrányba az ügy egyik főszereplője, az akkor még Győr polgármestereként tündöklő Borkai Zsolt belebukott, de megsínylette a kalandot a buli többi résztvevője, közvetve pedig a Fidesz–KDNP is.
„És ha ez még nem lenne elég, az érintett férfiakat tízmillió forintra húzták le alvilági figurák. De hogyan kerültek a nők a hajóra és mi történt azon a bizonyos estén? Hónapokkal a buli után kik és hogyan húztak hasznot a felvételekből? Milyen ukázt adott ki Orbán Viktor Kubatov Gábor pártigazgatónak és mi történt azután, hogy a szexképek nyilvánosságra kerültek?”

– egyebek mellett ezeket, a máig sokakat érdeklő kérdéseket feszegeti a cikksorozat.

Kiemelték: a horvátországi Trogir városát sokan azért ismerik, mert a tengerpart egyik legszebb középkori városa, de hat magyar férfinak más miatt lesz örökre emlékezetes. 2018. május 21-én késő délután öt fiatal nő érkezett autóval a városba. A kocsit vezető nő, akit egy héttel korábban az egyik barátja, Z. bízott meg azzal, hogy szedje össze a csapatot, aznap indult el Pomázról. A nő az autóban ülő négy másik nőt, Szilvit, Gabit, valamint egy ikerpárt, Csengét és Lilit Székesfehérváron vette fel. A fiatal fehérváriak ismerték már egymást, de a csapatot fuvarozó nővel akkor találkoztak először – legalábbis a sofőr később ezt mesélte az őt kihallgató nyomozóknak. Neki Z. még Magyarországon megadta a hajós buli egyik szervezőjének a mobilszámát, hogy neki jelezze, ha már tudja, mikor érnek Trogirba. Amikor a kocsi beért a horvát kisvárosba, a nő hívta is a szervezőt, aki egy parkolóba irányította őket, ahová értük ment. Ő volt Rákosfalvy Zoltán, egy prominens győri ügyvéd, akinek a neve akkor még nem, csak bő másfél évvel később vált országosan is ismertté. A parkolóból a nők már Rákosfalvyval együtt mentek el a kikötőhöz, ahol egy gyönyörű, háromszintes katamarán fogadta őket és Rákosfalvyval együtt hat férfi. A nőknek nagyon tetszett a hajó, amelynek a legalsó részén a hálókabinok, a középső részén egy nappali, míg a legfelső emeleten a fedélzet és a kormányállás volt. A nők közül páran szinte azonnal előkapták a mobiltelefonjaikat, hogy lőjenek néhány szelfit. Jóllehet egy kívülállónak, így a nőknek is úgy tűnhetett, mintha ez egy összeszokott baráti társaság lenne, valójában ezek a férfiak, így együtt, először vettek részt ilyen hajós kiruccanáson:
„A hat férfi mindegyike a győri vállalkozói elit krémjéhez tartozott, amelynek a motorja három barát, ők álltak egymáshoz a legközelebb: Rákosfalvy Zoltán mellett egy ismert győri milliárdos nagyvállalkozó, János, valamint Győr első embere, Borkai Zsolt akkori fideszes polgármester, olimpiai bajnok tornász.”

A három barát sokat köszönhetett egymásnak, főleg az elmúlt bő tíz évben. Ehhez persze az is kellett, hogy Borkait 2006-ban polgármesterré válasszák, így legyen a mögötte álló Jánosnak és a dörzsölt ügyvéd hírében álló Rákosfalvynak elég élettere. A politikai támogatással a háta mögött Rákosfalvy egy offshore cégen keresztül és a János által biztosított tőkével 2012 környékén olyan földterületeket szerzett meg, amelyeket később a német Audinak tudott értékesíteni. A gyanús földügyleteket annak idején éppen a hvg.hu tárta fel, de a sztorinak nem lett következménye, jogilag jól bebiztosították. Mindez tovább erősítette Rákosfalvy, János és Borkai pozícióit.
„Idővel minden győri nagyvállalkozó megtanulta: tanácsos jóban lenni a fiúkkal”

– zárul a cikksorozat első része.

Elhunyt a legendás borász

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.17. 08:20

Fotó: Shutterstock
Szeremley Huba, ez egykori milliárdos üzletember 81 évesen halt meg.
Borász, üzletember, balatoni és világ körüli vitorlázó, s egy életen keresztül kalandor: elhunyt Szeremley Huba – írta meg vasárnapi nekrológjában a Mandiner. Megemlékeztek arról, hogy a rendszerváltozás előtt fiatalemberként „bohócot csinált a Varsói Szerződés határ- és légvédelméből”, amikor disszidálása után Burgenlandból kisrepülőgépen szállt le valahol a Sopron környéki országúton. – Közel-keleti és afrikai kalandjainak, üzleti sikereinek, vagyonának történetét saját magától hallhattuk. Hazatérése után Badacsonyban telepedett le. Borászatot alapított, amikor errefelé nem volt divat – írták.  Megjegyezték, a badacsonyi termelők összefogását hirdette legnépszerűbb bora, a Szemelt Rizling. A minőséget hirdető magyar borászok egyesületének, a Pannon Bormíves Céhnek alapítója volt, sokat tett a szürkemarha- vagy a vízibivalycsordák visszatelepítéséért. Egy időben pedig politizálni kezdett: Torgyán József mellett tűnt fel, és nevét kapcsolatba hozták a Duna-parti kisgazda székház eladásával is.

Egész tömböket tudnának szerezni töredékáron a kormánypárti ötlet alapján - a fideszes polgik is dühösek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.17. 08:19
Illusztráció
Fotó: Népszava
A hivatalos adatok alapján országosan több mint százezer bérlakás zömét verhetik dobra, jóval áron alul.
A VIII. kerületben legalább 90 milliárdos, országosan pedig sok száz, de akár ezermilliárdos közvagyon töredékáron történő kiárusítását tenné lehetővé a Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő által a múlt kedden a parlament elé benyújtott törvényjavaslat – becsülte meg a 24.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. Mint írták: 
„2019-ben 105 174 önkormányzati tulajdonú lakás volt Magyarországon, ennek mintegy fele Budapesten. Az évről évre csökkenő tendenciát jelzi, hogy ez a szám 2014-ben 113 209 volt. Ezek közül 2019-ben 84 237-et adtak bérbe az önkormányzatok.”

A KSH szerint amíg az önkormányzatoknak 2014-ben 17 milliárd 982 millió forint bevételük volt bérleti díjból, ez 2019-re 20 milliárd 316 millióra nőtt. Azaz miközben az önkormányzatok eladogatják a lakásaikat, a bérleti díjat összességében mégis növelni tudták.
„Budapesten a legmagasabb az önkormányzati lakások aránya a teljes ingatlanállományon belül. Beszédes ugyanakkor, hogy ez az arány a 2004-es 7,6 százalékról 2019-re 4,5 százalékra esett. A hivatalos statisztikák alapján úgy becsülhető, hogy a 80 ezres önkormányzati lakásnyi állomány jó részét értékesíthetik”

– olvasható az összeállításban.

Kiemelték, azért jórészt, mert a Böröcz-féle javaslatban vannak kivételek: nem vásárolhatók meg például azok, amelyek bontásra vagy felújításra váró épületben vannak, a műteremlakások, a nyugdíjasházban lévők, illetve az elidegenítési tilalommal terhelt ingatlanok. Pikó András, Józsefváros ellenzéki polgármestere kiemelte:
„Józsefvárosban 4300 önkormányzati lakás van, amiből 3400-ben laknak bérlők. Összesen 150 ezer négyzetméternyi ingatlan a tét, az árverések azt mutatják, hogy az önkormányzati lakások 450 és 700 ezer forint közti négyzetméteráron kelnek el, 600 ezer forintos átlagárral ez Józsefváros esetében 90 milliárdos vagyonelem.”

"Egy egész tömböt töredékáron tudnak majd megszerezni úgy, hogy megveszik a lakások egy részét, és elég különböző közgyűlési döntésekkel szép lassan kiszorítaniuk a többi lakót, hogy végül az övék az egész ház, hogy lebonthassák, és új társasházat építhessenek helyette. Ez is komoly kockázat.", hívta fel az ötlet egy újabb árnyoldalára a figyelmet Pikó.
Ahogyan azt a Népszava is megírta, a kormánypárton belül is hatalmas vitákat kavart a törvényjavaslat. Szombaton 25 szakmai szervezet jelezte, hogy elfogadhatatlan ez a terv, mert az önkormányzati bérlakások kiárusítása „szétszaggatja a szociális védőhálót.”
Fideszes polgármesterek is tiltakoztak, Budapest XVI. kerületének kormánypárti polgármestere, Kovács Péter például egyenesen „marhaságnak”, „mérhetetlenül igazságtalannak” nevezte a javaslatot. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere pénteken azt írta: „A jogbiztonságunk alapja, hogy kizárólag a tulajdonosnak – a vonatkozó esetben az önkormányzatnak – van joga saját vagyona tekintetében döntéseket hozni”.

Ugyancsak beszámoltunk arról, hogy Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke is tiltakozott a bérlakások áron aluli kötelező kiárusításáról szóló javaslattal kapcsolatban. Gémesi György színvonal alatti tákolmányként tekint az indítványra, amely még a piaci és a szociális bérlakások között sem tesz különbséget, mindent eladna. Szerinte a javaslat alkotmányos aggályokat is felvet.