Több hónapos csúcsra erősödött a forint hétfő délelőtt, amikor is egy euróért „csak” 352,8 forintot kértek utoljára ilyen „olcsó” az euró tavaly augusztusban volt. Az ügy előzménye, hogy látszólag teljesen váratlanul interjút adott a világ egyik legfontosabb hírügynökségének a Reutersnak, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős alelnöke.
Virág – a Portfolio.hu tudósítása szerint – két nagyon fontos nyilatkozatot tett: az MNB egyes vészhelyzeti eszközeit gyorsan kivezetheti a monetáris politikából és az inflációs kockázatok növekedése miatt fel kell készülni az alapkamat emelésére. Az MNB-alelnök szavai szerint a gazdaság teljes újranyitásával járó inflációs kockázatok miatt már júniusban, megelőző jelleggel alapkamatot emelhet az MNB.
Nem szabad alulbecsülni az inflációs kockázatokat - mondta Virág Barnabás, aki leszögezte, hogy az MNB célja továbbra is az árstabilitás fenntartása. A kockázatokra a jegybanknak megelőző jelleggel, proaktívan kell reagálni, júniusban pedig a monetáris politika a gazdaság újranyitásával új szakaszba lép.
A jegybank az elmúlt egy évben nem annyira az az elsődleges feladatára – az infláció elleni fellépésre – hanem a gazdaság újraindításra koncentrált. Míg a kormány költségvetési pénzek szórásával próbálta a magyar gazdaság minél gyorsabb újraindulását segíteni, addig az MNB olcsó, gyakorlatilag nulla százalékos hitelprogramokkal, banki kötvényvásárlásokkal több ezer milliárd forintot nyomott a gazdaságba. Emellett 0,6 százalékos alapkamattal történelmi mélypontot tartotta a piaci kamatokat – ezzel is segítve az olcsó hitelezését a cégek és a lakosság számára.
Azonban a kormányok több ezer milliárd dollárra rúgó gazdasági segélyprogramjaikkal és a jegybankok laza monetáris politikáikkal teret engedett az egész világban az infláció elszabadulásának. Idehaza is kilőtt az árindex, már áprilisban 5,1 százalékos éves pénzromlást mért a KSH. Ezt az adatot látva készül most kamatemelésre a magyar jegybank.
A magyar gazdaság az MNB szerint az idén 4-6, a piaci elemzők szerint 4-5 százalékkal nőhet – vagyis 2021-ben a magyar gazdaság jelentős részben ledolgozza a tavaly év 5,1 százalékos mínuszát. Ráadásul a kormány részben 2022-es választásokra koncentrálva, idén és jövőre is több ezer milliárd forintos költekezésre készül, emiatt az idei hiány akár 4000 milliárd is lehet, de jövőre is még 3150 milliárdos deficittel számolnak. Ilyen laza költségvetési politika mellett az MNB megteheti, hogy visszavesz a gazdaságösztönző politikájából és az elsődleges céljára az infláció elleni fellépésre koncentrál.
A jövő hónapban várható kamatemelés tartósan erősítheti a forintot - ami kedvező a külföldre utazóknak, ám csökkenti az exportáló magyar cégek forintban számolt bevételeit. Ám ennél is fontosabb, hogy az emelkedő kamatok révén ösztönzi a megtakarításokat, így csökkenti a szabad pénzmennyiséget a piacon.
A jegybank alelnöke azt is elmondta, hogy a az MNB nem egyetlen kiigazító lépésben gondolkodik, vagyis trendfordulóhoz érkezhet a magyar monetáris politika, ami azt is jelenti, hogy nem egyszeri szigorításról lehet szó. A gazdasági előrejelzések szerint a magyar gazdaság jövőre, akár 5-6 százalékkal is nőhet, 2025-ig pedig tartósan négy százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány – ami lehetőséget ad az MNB-nek az extra laza monetáris környezet felszámolásra és a kormánynak is az extra laza fiskális politika szigorításra is – mindezt növekedési áldozatok nélkül. Ugyanakkor látva a kormány 2022-es költségvetés terveit, a költségvetési kiigazítás 2023-ra marad.
