Előfizetés

Kis magyar vétótörténet: Orbán sosem volt rest diktátor barátainak segédkezni

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.05.18. 06:00

Fotó: NICOLAS ECONOMOU / AFP
A magyar vétófenyegetéseknek és vétóknak már régi hagyományai vannak. Az utóbbi években Kína, Oroszország és Törökország mellett foglalt állást Budapest az Unióval szemben.
Orbán Viktor kormányfő utóbbi időkben alkalmazott stratégiájának alapeleme volt, hogy vétóval, vagy vétófenyegetéssel emelte a tétet. Sajátos tárgyalási stratégiájának ez az eszköze. A cél az volt, hogy ezáltal kényszerítse kompromisszumra az Európai Uniót. Tavaly Lengyelországgal együtt fenyegetőzött az Orbán kormány a következő hétéves költségvetés, valamint a 750 milliárd eurós helyreállítási alap elfogadásának megvétózásával, mivel a kifizetéseket jogállamisági normák teljesítéséhez akarták kötni. A vétó persze nem magyar találmány. 2008 decemberében például Szlovénia blokkolta a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal a két állam közötti határvita miatt. Észak-Macedónia ugyan nem uniós tagállam, de két EU-s tagország, Görögország, majd Bulgária állt a Szkopjéval való uniós csatlakozási tárgyalások útjába. 2008-ban Hollandia vétója miatt hiúsult meg a korábban már parafált stabilizációs és társulási egyezmény aláírása Szerbiával. 2020 szeptemberében Ciprus ellenállása miatt nem tudott szankciókról dönteni az uniós külügyminiszterek tanácsa a belarusz vezetés ellen. A szigetország ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy Törökországra is vessenek ki szankciókat. Itália is élt már a tiltakozás e formájával, 2017-ben, amikor az EU-s külügyminiszteri tanácsülésen megakadályozta az embercsempészet ellen indított, Sophia nevű földközi-tengeri művelet mandátumának meghosszabbítását. Az EU-ban nem példa nélküli, hogy egy állam saját önös érdekeit szem előtt tartva élt a tiltakozásnak e módjával, arra azonban csak Magyarország esetében volt példa, hogy azért élt a vétóval, azért blokkolta egy közös uniós nyilatkozat elfogadását, mert ezzel egy külföldi, nem is uniós hatalom érdekeit képviselte. Az utóbbi években már többségben vannak azok a vétók magyar részről, amelyekkel Kína, Oroszország és Törökország érdekében ment szembe Brüsszellel Budapest. Az EU-ban és Berlinben mindeddig figyelemreméltó türelemmel viselték ezeket a partizánakciókat, bár már a német kormány is mintha kezdené elveszíteni a türelmét, amint ez Heiko Maas német külügyminiszter reakciójából is kiderült.
Felfoghatatlannak nevezte, hogy Magyarország a külügyminiszterek hétfői ülésén még azt a Kínát elítélő határozat elfogadását is megakadályozta, amely már az előző verzió egy felvizezett változata volt. Pedig egy elnyomó államot kívántak elítélni, amely lábbal tiporja a hongkongiak demokrácia iránti törekvéseit. Mindez azért feltűnő, mert Orbán Viktor előszeretettel hivatkozik arra: a nyugatiak ne szóljanak bele a magyar jogállamiság ügyébe, mert ő az utcán harcolt a szabadságért. Angela Merkel 2018 novemberében kijelentette: újra kell gondolni a döntéshozatal rendszerét, le kell mondani az egyhangú döntésekről, ahol ezt az uniós szerződések lehetővé teszik. Hasonlóképpen foglalt állást Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2019 közepén, röviddel a brüsszeli grémium élére való megválasztása előtt. Elmondta véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az uniós külpolitikát érintő kérdésekben egyhangú döntésre van szükség, elegendőnek kell lennie a minősített többségnek, vagyis ha a tagállamok 55 százaléka a javaslat mellett szavaz és az előterjesztést támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább a 65 százalékát képviselik. Csakhogy az Unióban is lassan őrölnek azok a bizonyos malmok, és egy ilyen változtatáshoz alighanem az EU-s alapszerződés megváltoztatására is szükség lenne, de az egyre gyakoribbakká váló vétó, és vétófenyegetések miatt elkerülhetetlen lesz e szavazási forma bevezetése, ha Brüsszel el akarja kerülni az arcvesztést egy-egy nemzetközi konfliktusban. E tekintetben fontos első lépés lehet a német Bundestag által másfél hete elfogadott javaslat, amely rámutatott, mivel a tagállamok mindinkább önös érdekeiket tartják szem előtt a voksolásoknál, szétzilálva ezzel az uniós intézményekben a döntéshozatalt, a minősített többség felé kell elmozdulni. Ám a lehető legoptimistább jóslat szerint is egy ilyen változtatás 2022 második felétől léphetne életbe, de ez is inkább csak vágyálomnak tűnik. 

Szívességek Pekingnek

Orbán Viktor 2018 őszén még a visegrádi négyek–Japán csúcstalálkozó zárónyilatkozatát is megtorpedózta, mert azt akarta elérni, hogy kivegyék a Kínának kellemetlen utalásokat a szövegből – Japán viszont ragaszkodott a szóban forgó mondatokhoz. Április közepén Magyarország megvétózta azt az uniós állásfoglalást, amelyben a tagállamok közös nyilatkozatban bírálták volna a Kína által Hongkongban bevezetett nemzetbiztonsági törvényt. Később a Kínát elítélő felvizezett állásfoglalást is megvétózta Budapest.

Magyarország, a vétóbajnok

Ami az Orbán-kormány korábbi vétóit és vétófenyegetéseit illeti, kezdetben David Cameron egykori brit miniszterelnök volt a magyar miniszterelnök szövetségese. 2011-ben az év végi uniós csúcstalálkozóján együtt vétózták meg az uniós alapszerződés módosítását igénylő, német-francia kezdeményezésre javasolt szigorúbb költségvetési szabályozást. Akkor még egyébként annyira nem ismerték a magyar kormányfőt Európában, hogy az uniós állam- és kormányfők között egyesek úgy vélték: Orbán Viktor egyszerűen csak félreértette, vagy nem hallotta, miről van szó. A magyar vétók száma 2017-től nőtt meg, a budapesti kabinetet joggal nevezhették vétóbajnoknak. Több vétójával Budapest azt akarta illusztrálni: elutasítja a menekültek befogadását. 2018 áprilisában Magyarország megvétózta annak a közös uniós nyilatkozatnak az elfogadását, amelyet az EU a május 2-i marrákesi csúcstalálkozón készült aláírni a rabati folyamatban részt vevő afrikai országokkal. Ennek értelmében az EU anyagi támogatás fejében a migráció megakadályozására ösztökélte volna az afrikai államokat. Budapest szélsőséges álláspontra helyezkedve azzal érvelt: a migráció rossz és veszélyes, nem menedzselni, hanem megállítani kell. A nyugati kormányok megdöbbentek a magyar álláspont kapcsán. Az ENSZ Közgyűlése 2018. december 19-én nagy többséggel fogadta el a migrációról szóló megállapodást, Magyarország azonban nemmel voksolt, igaz, ezzel semmit sem ért el. Magyarország 2019 februárjában megakadályozta, hogy az európai uniós nagykövetek közösen jóváhagyjanak egy határozatot, amely egy Svájccal kötendő együttműködésről szólt volna. Az indoklás szerint a vétó oka az volt, hogy a dokumentumban szerepelt egy a migrációra utaló bekezdés.
Ukrajnával kapcsolatban több magyar vétó is született. 2017 októberében a NATO-nagykövetek értekezletén a magyar kormány jelezte, nem támogatja egy magas szintű miniszteri találkozó megrendezését Ukrajnával. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közlése szerint a kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő ukrán oktatási törvény állt a háttérben. Előzőleg Szijjártó arról is beszélt, hogy Magyarország megvétózta a 2017 decemberére tervezett NATO-Ukrajna Bizottság ülését, egy NATO-illetékes azonban akkor azt közölte, nem is volt tervbe véve egy ilyen találkozó. 2019 októberének végén Magyarország megvétózta a NATO nagyköveteinek közös, Ukrajnával foglalkozó nyilatkozatát. Orbán Viktor a kárpátaljai magyar kisebbséggel szembeni diszkriminációval indokolta a lépést. Azt is hozzátette, Magyarország nem Oroszország miatt, vagy Oroszországra tekintettel fogalmazta meg Ukrajnával szembeni álláspontját. Feltűnést keltett, hogy 2019 júniusában a Fidesznek az Európa Tanácsban ülő négy tagja nem szavazta meg, hogy az ET vizsgálja ki a 2017 októberében megölt máltai újságírónő, Daphne Caruana Galizia halálának körülményeit. 2020 májusában a magyar parlament politikai nyilatkozatot szavazott meg a nőkkel szembeni erőszak elleni Isztambuli Egyezmény ratifikálása kapcsán, mert az indoklás szerint annak egyes rendelkezései ellentétesek a kormány migrációs politikájával. A magyar kormányfő több külföldi barátja érdekeit képviselte az EU-ban. Kiállt például Benjamin Netanjahu mellett. 2020 májusában az EU arra szólította fel az új izraeli kormányt, hogy tartózkodjon a ciszjordániai telepek tervbe vett bekebelezésére vonatkozó egyoldalú lépésektől, és tartsa be a nemzetközi jogot. Bár a dokumentumot Magyarország és Ausztria megvétózta, Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő ismertette azt, hangsúlyozva, hogy az összes többi tagállam aláírta. Még egy évvel korábban New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsában Magyarország megvétózta a közös uniós állásfoglalást, amelyben többek között aggodalmukat fejezték volna ki a jelenlegi, kétállami megoldást fenyegető folyamatok, valamint a palesztinok halála és az izraeli hatóságok éleslőszer-használata miatt. Recep Tayyip Erdogan jogsértéseit is a magyar külügy ellenállása miatt nem ítélte el közösen az EU 2019 októberében. Az akkor még 28 uniós tagállamból Ankara szíriai offenzívája előtt Magyarország volt az egyetlen, amelyik leszavazta az EU Törökországnak szánt figyelmeztetését. Természetesen Vlagyimir Putyinnak is tett szívességet a kormány: februárban megakadályozta a tagállamok egységes fellépését, hogy elítélhessék az Oroszország-szerte zajló tüntetéseken résztvevőkkel és arról tudósító újságírókkal szembeni rendvédelmi szervek erőszakos fellépését, illetve emlékeztessék Oroszországot arra, hogy ezzel a maga által is vállalt európai normákat lábbal tiporja. 

Néhány angliai körzetben az indiai variáns vált dominánssá

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.17. 21:58

Fotó: KIRSTY WIGGLESWORTH / AFP
Országosan eddig 2323 esetben azonosították a B.1.617.2 vírustörzset.
Néhány angliai körzetben most már az új típusú koronavírus indiai variánsa az új fertőzéseket okozó domináns változat – mondta hétfőn Matt Hancock brit egészségügyi miniszter. A friss nagy-britanniai járványadatok ugyanakkor országosan továbbra is nagyon alacsony fertőződési és halálozási számokat tartalmaznak. Hancock hétfő este, a londoni alsóház képviselőinek tartott tájékoztatóján elmondta:
a 343 angliai helyhatósági körzetből 83-ban okozott öt vagy ennél több, szűrővizsgálattal kimutatott fertőzést a hivatalosan B.1.617.2 megjelöléssel nyilvántartott indiai koronavírus-variáns.

A miniszter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az indiai vírusváltozat gócpontja néhány északnyugat-angliai országrész, mindenekelőtt a manchesteri körzethez tartozó Bolton városa. Országosan eddig 2323 esetben azonosították a B.1.617.2 vírustörzset, ezek közül 483 előfordulást Boltonban és a közeli Blackburnben észleltek.

Kiszorul Zágrábból Andrej Plenkovic pártja

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.05.17. 19:49
Andrej Plenkovic
Fotó: RICCARDO DE LUCA / Anadolu Agency
Ennek ellenére a miniszterelnök által fémjelzett Horvát Demokratikus Közösség a legerősebb politikai erő az országban.
A nagyvárosokban nem dőltek el a nagy kérdések a horvát helyhatósági választás első fordulójában. A voksolás megerősítette, hogy az Andrej Plenkovic miniszterelnök által fémjelzett Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) a legerősebb politikai erő az országban, hiszen a tömörülés adja a legtöbb polgármestert, mégsem lehetnek teljesen elégedettek a konzervatív tömörülésnél. A fővárosban, Zágrábban ugyanis már az első felvonást követően eldőlt, hogy a HDZ kiszorul a hatalomból. Milan Bandic, a főváros február végén váratlanul meghalt polgármestere a kormánypárt segítségével kormányzott. A voksolás után megkönnyebbülhetnek a szociáldemokraták. Az SDP már a tavaly júliusi választáson súlyos válságba került, miután leszerepelt a Davor Bernardic vezette baloldali, Restart Koalíció. Utódának a szociáldemokraták amolyan belső lázadóját, Peda Grbint választották meg tavaly októberben, aki nem tudott új lendületet adni a pártnak, az egyes felmérések szerint tíz százalékkal vezet a HDZ az SDP előtt. Ha a szociáldemokraták súlyos vereséget szenvedtek volna a helyhatósági választáson, Grbin napjai biztosan meg lettek volna számlálva. A Waterloo azonban nem következett be számára. Ami az egyes eredményeket illeti, Zágrábban ugyan a zöld-baloldali koalíció jelöltje, Tomislav Tomasevic nem tudta biztosítani győzelmét az első fordulóban, de 45,15 százalékos eredménye azt sejteti, hogy a május 30-án esedékes második fordulót követően ő lesz a főváros első embere. Annál is inkább, mert a jobboldal igen megosztott. Nagy meglepetésre a jobboldali populista Miroslav Skoro került a második körbe 12,16 százalékkal, akinek az esélyei minimálisak a végső győzelemre már csak azért is, mert a HDZ szavazói aligha voksolnak rá. Zágrábban tehát új korszak következik, hiszen Bandic két évtizeden keresztül határozta meg annak irányvonalát. A főváros ez idő alatt a korrupció szimbóluma lett.  Az 1982-ben született Tomislav Tomasevic már tinédzserként érdeklődött a környezetvédelem iránt és fiatalon csatlakozott a Zöld akció nevű szervezethez, amelynek 2006-2011 között elnöke is volt. Több zágrábi környezetvédelmi akcióban vett részt. Ha valóban ő lesz az új polgármester, nem lesz könnyű dolga, Milan Bandic nehéz örökséget hagyott hátra. Hogy milyen erős a fővárosban az „újbalosok” és a zöldek szövetsége, azt a Mozemo! (Képesek vagyunk rá!) nevű szövetség kiváló szereplése is mutatja: 17-ből 16 negyedben e párt végzett az élen, a fővárosban 40 százalék adta a voksát a pártra. Izgalmas második forduló ígérkezik a második legnagyobb városban, Splitben, ahol a Centar nevű párt jelöltje, a liberális Ivica Puljak 3,6 százalékkal előzte meg a HDZ jelöltjét, Vice Mihanovicot. Ez volt a voksolás legnagyobb meglepetése. Mihanovicról egyébként kiderült: plagizálta doktoriját. A hagyományosan a baloldal felé húzó Rijekában a szociáldemokraták és szövetségesei által támogatott Marko Filipovic végzett az élen 30,25 százalékkal, ellenfele a függetlenként indult Davor Stimac lesz. Miközben Zágrábban magas volt a részvétel az első fordulóban, Rijekában feltűnően alacsony. Eszék várhatóan a jobboldal kezén marad, mivel a HDZ jelöltje, Ivan Radic az első fordulóban 38,69 százalékot szerzett, a második fordulóba került centrista Brenislav Milnarevic csak 19,63 százalékra tett szert.