Helyet keresnek Bogányi Gergely "életmentő" fénykeresztjének

A neves zongoraművész teljes egészében állja a költségeket. A világító szakrális jelkép szerinte védelmet nyújt akár még a természeti csapásokkal szemben is.

Nagy örömmel fogadtuk és megtiszteltetésnek vettük, hogy Bogányi Gergely, zeneiskolánk igazgatója, Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész felajánlotta, a saját költségén fénykeresztet állíttat a településünkön – számolt be az előzményekről Ferencz Gyöngyi, a Dunakanyarban lévő Szob független polgármestere a Népszavának. A világító kereszt – jegyezte meg – fontos szakrális jelentéssel bír.

A csaknem 7,5 méteres fénykeresztet közel a Dunához, a Kálvária-dombon tervezték felállítani, nem messze a Luczenbacher-kápolnától. Önkormányzati területen nincs szükség egyházi hozzájárulásra. Mindenesetre a polgármesterhez eljutott információk szerint az egyháznak nem volt kifogása a fénykereszt ellen. (Medgyes Tibor plébániaszervező diakónus nem kívánt nyilatkozni.)

Még mielőtt a megvalósításba belekezdtek volna, Ferencz Gyöngyi indokoltnak látta, hogy kikérje a környéken élők véleményét. A közelmúltban szervezett lakossági egyeztetésen aztán kiderült, hogy akadnak, akik – zavaró fényhatásoktól tartva – ellenzik a tervet. Bogányi Gergellyel egyetértésben a polgármester arra a döntésre jutott, hogy másik helyszín után néz. „Sajnálom, hogy így alakult” – közölte Ferencz Gyöngyi.

Bogányi Gergelyt a járványból fakadó súlyos helyzet indította arra, hogy kezdeményezésével megkeresse az önkormányzatot. „Régóta tudok arról, hogy világszerte ezrével, talán tízezrével is állítanak fénykereszteket. Most, hogy ilyen nehéz időket élünk, megérlelődött bennem a gondolat, milyen jó lenne, ha Szobon is állna egy” – idézte fel lapunknak az előzményeket.

Meggyőződése szerint a fénykeresztnek nagyon erős védelmi hatása van, fizikai és lelki értelemben egyaránt. Ráadásul nem csak a vallásosak, hanem azok számára is, akik nem hisznek benne. Sőt: konkrét védelmet nyújt magának a településnek is. Bogányi Gergely kérdésünkre hozzátette, hogy természeti csapások és katasztrófák elleni védelemről van szó.

A zongoraművész sajnálja, hogy a keresztet nem az eredetileg kiszemelt, a Duna túlpartjáról is jól látható magaslaton állítják fel. Úgy tudja, a környékbeliek többsége kifejezetten örült az ötletnek, mindössze ketten voltak, akik nyíltan elégedetlenkedtek. Bogányi Gergely szerint az ellenkezésük tájékozatlanságon alapult. „Biztosra veszem, hogy nem lett volna zavaró a fényhatás. A keresztnek halvány és finom fénye van, egy köztéri lámpa is erősebben világít” – mondta.

Nem akart erőszakoskodni, kerülni szeretett volna minden konfliktust. Inkább legyen másik helyszín. A polgármester már javasolt két szóba jöhető területet, a gond csak az, hogy egyik sem annyira ideális, amennyire a Kálvária-domb lett volna. Folytatódik a keresgélés.

A fénykereszteket mindenhol megadott szabványméret alapján készítik (magassága egész pontosan 7,38 méter). A tartozékok már megvannak, Bogányi Gergely „nem a legdrágább, de nem is a legolcsóbb” anyagokat választotta. A keresztállítás mindenestül másfél millió forintjába kerül. Ha végül olyan helyre esik a választás, ahol nincsenek közművek, napelemekre is szükség lesz, ami növeli majd a költségeket.

A zongoraművész hangsúlyozta, bár rendszeresen jótékonykodik, ennek nem szokott hírverést csapni. Most sem dicsekedni szeretne: ha már azonban rákérdeztünk, úgy érzi, nincs miért titkolóznia.