Indítja választási kampányát a lengyel kormánypárt

A lengyel kormánypárt az Európai Unió helyreállítási alapjára támaszkodva indítja hosszú választási kampányát.

Az éves GDP három százalékának megfelelő összeggel akarja ösztönözni a lengyel kormány a válságtól beteg gazdaságot. Az EU-s pénzekből tervezett program sokak szerint a jobboldal választási kampányát szolgálja és sérelmeket okoz a városi középrétegeknek. A tervnek először lengyel New Deal volt a neve. Akkor, pár hónapja még nem lehetett tudni mi is lesz benne, csak annyi volt világos, hogy az EU extra pénzinjekciójának elköltéséről szól. Most viszont végleges elnevezést kapott, amely már nem is utal Franklin D. Roosevelt elnök nagy újjáépítési programjára, amivel az USA kilábalt a gazdasági világválságból. Az új név a Polski ład, amit lengyel alkunak, megállapodásnak vagy rendnek is lehet fordítani. A programot egyszerre terjesztette elő Mateusz Morawiecki miniszterelnök és Jaroslaw Kaczynski a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke. Sok benne az ígéret, többféle megvilágítást is kap a program, attól függően, éppen melyik társadalmi rétegnek kínálják. A kormányzó konzervatív koalíció (a PiS és két jobboldali szatellitpártja) azt hirdeti, hogy a cél a gazdaság újra indítása, sőt, az ugrásszerű helyreállítás. A kritikus elemzők úgy látják, hogy a PiS ezzel megkezdte a 2023-as választás kampányát.

A kormány egyszerre ígér jelentős adócsökkentést és újabb szociális intézkedéseket. Az előbbi elsősorban az átlagfizetésnél alacsonyabb jövedelműeket érintené, de azok is részesülnének belőle, akiknek jövedelme az átlagbér másfélszerese. 30 ezer zlotyig az évi jövedelmek adómentesek lesznek (1 zloty kb. 78 forint) Az is kiderült, hogy egy viszonylag széles réteg, a tulajdonképpeni középosztály és a vállalkozók személyi jövedelemadója viszont emelkedni fog. Általában rosszul járnak, akiknek a havi jövedelme meghaladja a 10 ezer zlotyt – mondta Jaroslaw Gowin miniszterelnök-helyettes.

Az "adok" rovatban jelennek meg a gyermekszülést ösztönző ígérvények: a második gyerektől kezdve a kormány egyszeri 12 ezer zlotyt ad a családoknak. Ezen kívül lakáshitel-garanciát kapnak a negyven évnél fiatalabbak és a második és további gyerekre a családok 20 ezer zloty állami lakásvásárlási támogatást, ami maximum 160 ezer zloty lehet, tehát kilenc gyerekig jár a segítség. Megmarad a gyerekenként 500 zlotys családi pótlék és a tizenharmadik havi nyugdíj. A kormány azt ígéri, hogy megszüntetik az úgynevezett „szemét szerződéseket”, amelyekkel kényszervállalkozóként alkalmaznak munkásokat a cégek, nem fizetve a biztosításukat. Ez biztonságot ad, viszont sokakat sújt majd, hogy az egészségbiztosítás árát nem lehet leírni az adóból. Még több adómódosítást ígérnek, sokak szerint elsősorban az alacsonyabb jövedelmű, vidéken, kistelepüléseken élők és a nyugdíjasok számára kedvező változásokat. A miniszterelnök egyik nagy ígérete, hogy nem kell többé építési engedély a legfeljebb 70 négyzetméter alapterületű, de akár többszintes házakhoz.

A kormány azt is kilátásba helyezte, hogy minden korábbinál több pénzt fektet az egészségügy fejlesztésébe. Ez érthető, hiszen a lengyel társadalom láthatta, hogy a leromlott és kiéheztetett egészségügy alig birkózott meg a koronavírus-járvánnyal, Lengyelországnak már több, mint 78 ezer Covid-halottja van. (Ez persze arányosan még mindig egyharmaddal kisebb a magyarországinál.) Az ágazat korszerűsítését EU-s alapokból és járulékemelésből akarják megoldani, az évi költést a jelenlegi 150 milliárd zlotyról hat év alatt 200-ra növelik.

A „lengyel alku” tervezete súlyos helyzetben találta az országot. A rendszerváltás óta tavaly csökkent először a gazdaság teljesítménye. A társadalmat felháborította a kormány inkompetenciája, az egészségügy válsága. A kormányerő népszerűsége tavaly már 30 százalék alá süllyedt, a jobboldalt belső válság, személyi ellentétek bénították meg. Kaczynski csak az ellenzék megosztottságának és gyengeségének köszönheti , hogy hatalmon maradt a jobboldal. Ebben a helyzetben álltak elő a tervezettel és kezdtek heves propaganda-hadjáratba. Jellemző, hogy a kormányzati program elemzését nem a parlamenti ellenzék, hanem a független sajtó vállalta. A Gazeta Wyborcza hívta fel arra is figyelmet, hogy a kormány ideológiai árukapcsolással él. Az EU-s támogatásból akarják megoldani a még független Lengyel Tudományos Akadémiával versengő, kormányhű kutatókból álló Nemzetközi Kopernikusz Akadémia felállítását.

A Polski ład része az is, hogy az iskolákból gyakorlatilag kitiltják a társadalmi szervezeteket, növelik a hazafias oktatásra szánt összegeket, a történelemórák számát pedig megkétszerezik. Az utóbbi Jaroslaw Kaczynski személyes kívánsága, mert úgy véli, hogy a hősi múlt tanításával nevelnek majd jó katolikusokat és hűséges PiS-szavazókat.