A közvélekedés szerint a budapestiek és a vidékiek sokban különböznek egymástól: ellentétes értékrendeket vallanak, a hétköznapokban más dolgok foglalkoztatják őket. A Republikon Intézet nagyszabású – 5 ezer fős mintán végzett, személyes megkérdezésen alapuló – reprezentatív kutatása arra keresett választ, hogy az állítás mennyiben felel meg a valóságnak.
Budapesten, a megyeszékhelyeken, a kisebb városokban és a községekben is többen vannak azok, akik megítélése szerint „rossz irányba mennek a dolgok” az országban – ismertette a vizsgálat eredményeit Thury György kutató a Kettészakadt ország? címmel tartott szerda délutáni online konferencián. Az Orbán-kormány megítélése összességében – településtípustól eltérően – szintén negatív, és mindegyik kategóriában csak elenyészően kevesen érzik úgy, hogy az elmúlt évek nyertesei közé sorolhatják magukat. A községekben ennek ellenére inkább annak örülnének, ha maradna a jelenlegi kormány.
Más tekintetben csak elvétve találni markáns különbségeket. Egyik csoportban sem lennének boldogok például attól, ha a kormány eltávolodna az Európai Uniótól és közeledne Oroszországhoz. Világnézeti szempontból sem fedezhetők fel hatalmas eltérések. A menekültek befogadásának elutasítottságában meglehetősen nagy az egyetértés a különféle típusú települések lakói között. Főleg a községekben értenek egyet az állítással, hogy a „bűnözés a cigányok vérében van”, de még a fővárosban is a megkérdezettek több mint harmada így gondolja. Mindenhol kisebbségbe kerültek azok, akik támogatják a melegek házasságát. Szociális és gazdasági kérdésekben ugyanakkor a többség általában egyenlőségpárti, baloldali felfogást képvisel. Az uralkodó álláspont szerint Magyarországon az jut előre, aki jóban van a kormánnyal.
Jellemzően a politika az, ami „széthúzza az embereket”, nem feltétlenül az értékrend – foglalta össze a vizsgálat legfőbb tanulságát Thury György. A prezentációt követő beszélgetésen Csepeli György szociálpszichológus felhívta rá a figyelmet, hogy Magyarországnak van egy prosperáló része – Budapest és környéke, ide vehető még Győr is –, de az ország más térségei, kisebb szigetektől eltekintve, „rettenetesen el vannak maradva”. A testi-lelki és szociális szegénységnek olyan bugyrait látni borsodi falvakban, amilyennel a harmadik világban lehet találkozni. Drámai a fejlettségi szakadék.
Józsa Márta író, a Klubrádió szerkesztője ehhez sorolta még a vidéki Magyarországon tapasztalható „információs szegénységet”. Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere erre megjegyezte: a városukban működő helyi rádiót is jogsértően megfosztották frekvenciájától. A vizsgálat eredményét kommentálva Wittinghoff döbbenetesnek minősítette, hogy a fővárosban és a vidéki településeken egyaránt milyen erős a menekültek elutasítottsága vagy a rasszizmus.
A nyilvánosságban – tette szóvá Józsa Márta – szinte mindig a kormánypártok által tematizált ügyek jelennek meg. Csepeli György ennek apropóján a „társadalmi média” növekvő szerepéről beszélt. „Csak hazugságokkal nem lehet választást nyerni” – közölte.
Wittinghoff Tamás ellenben komoly problémaként említette az apátiát és az érdektelenséget. Bár a kutatási adatok általános elégedetlenséget jeleznek, összességében – állapította meg a polgármester – nincs elsöprő erejű kormányváltó hangulat. Csepeli szerint azonban „csak a szikra hiányzik, hogy a tűz fellobbanjon”. Mikecz Dániel moderátor kérdésére, hogy a parlamenti választás a „világok harcát”, azaz a városok és falvak küzdelmét hozza-e majd jövő tavasszal, a szociálpszichológus elmondta: egyelőre annyi tűnik biztosnak, hogy az ország „modernizáltabb szegmensei” nem fognak a jelenlegi rezsimre szavazni. Thury György hangsúlyozta, a kisebb településeken élőket mindenképpen meg kell szólítani ahhoz, hogy legyen kormányváltás.
