Történnie kell valaminek

Lehet-e vitánk abban, hogy Magyarországon a Fidesz a hatalom kizárólagos birtoklására törekedett és törekszik ma is? Persze vitázni mindenen lehet, és bármely kormánypárti haszonélvező meg is teszi ezt. Szerintük az, ami ebben az országban az elmúlt évtizedben történt, nem erről szólt, nekik normális üzemmód az, ha minden intézmény, amely amúgy a kormány ellenőrzését hivatott elvégezni, az Orbán-adminisztráció kezében van; ha mindenütt az ő emberei ülnek, és az is, ha a közpénzt kiszervezik magánzsebekbe. Józanul gondolkodó emberek azonban pontosan látják, hogy a Fidesz teljesen eszköztelenné tette az ellenzéket. A parlamenti szerepük is formális csupán, legfeljebb Kövér Lászlónak ad némi lehetőséget, hogy házmesterként viselkedhessen.

Józanul gondolkodókról beszélek, és nem állíthatom, hogy a magyar emberek többsége nem az, de a jelek mégis arra utalnak, hogy nem nagyon zavarja őket ez a korlátozott szabadság. Nem zavarja, ha a rezsim újabb veszélyhelyzetet bejelentve tovább garázdálkodik, inkább próbálnak átevickélni egyik napról a másikra. Én legalábbis így látom - Csepeli György szociálpszichológus szerint viszont nagyon nagy az országban az elégedetlenség.

Nos, ezt egyelőre nem látom: leginkább csak néhány jogtudós, elemező megszólalásából és nyilatkozataiból érzékelem. Ők valóban feszítő szükségét érzik annak, hogy történjen már valami, az ellenzék egységbe tömörült pártjai láthatóak legyenek és szólítsák meg az embereket, mondják el nekik, pontosan mire is készülnek. Mert az ország nem maradhat ebben az állapotban, a jogállamot helyre kell állítani. Márpedig ennek érdekében - mondja többek között Vörös Imre, Elek István, Majtényi László - minden eszköz megengedhető, az erőszakot kivéve, persze.

De ha nem az erőszak, akkor melyek ezek az eszközök? Vannak-e ilyenek egyáltalán? Csepeli azt mondja, hogy az elégedetlenség fellobbanásához csak a szikra hiányzik, amely bármikor és bármitől kipattanhat. Ezt a szikrát valójában senki nem akarja, nyilván maga Csepeli sem. Ugyanakkor az is egyértelműnek tűnik, hogy ha sikerül is a választáson legyőzni a Fideszt, az utcát nem a győztes koalíció szavazói fogják birtokba venni. Ma nem látszik lehetetlennek, hogy ha két tömb áll egymással szemben, a Fidesz minden ármánykodása ellenére elveszíti a többséget, de kétharmados különbség – épp a két nagy tömb léte miatt – nem fog kialakulni. Márpedig a szűk különbség inkább az Orbán-hívőket, a fanatikusokat, a haszonélvezőket és a csőcseléket fogja mozgósítani. Vagyis: ezeket a bizonyos eszközöket addig, ennek megakadályozására kell bevetni. És ez nem lehet más, mint a meggyőzés, a felvilágosítás eszköze. Másként: politikai feladat. Olyan lecke, amelyet csak a váltani akaró pártok végezhetnek el. Bárándy Péter szavaival: ők csak eszközt tudnak adni, tanácsokat, de a munkát nem nekik kell elvégezni.

Ez a munka azonban még nagyon nincs elvégezve. Ahogy Lendvai Ildikó fogalmazott: fél éve bemerevedtek a pozíciók. A jövő tavaszi győzelemhez történnie kell valaminek.