Már zajlik az ingatlanok kényszereladása

Csaknem 36 milliárd forint értékben árusítanának ki ingatlanokat a kormányzati elvonások miatt nehéz helyzetbe került fővárosi önkormányzatok.

Minden eladó, csak vigyék! Ez lehetne a mottója a budapesti önkormányzatok ingatlanügyleteinek. Dobra vernek csaknem mindent, ami még megmaradt: üzlethelyiséget, ipari csarnokot, lerobbant önkormányzati lakásokat, telket, műhelyt, pincét és tetőteret, kastélyt, villát, volt iskolát, sőt egész lakóházakat is.

A bérlakások tervezett kényszereladása nélkül is több tízmilliárdra rúgó ingatlaneladást terveztek be idei költségvetésükbe a fővárosi önkormányzatok. Budapest és a kerületek összesen csaknem 36 milliárd forintot gyűjtenének be az ingatlanértékesítésből. Sőt a tavaly eladottak utáni idei kifizetésekkel még néhány milliárddal többet. Van, ahol a tavalyi előirányzat 170 százalékát remélik ebből (XVI. kerület), van ahol a többszörösét (XVIII. kerület). Bár akad, olyan kerület is (Csepel), amelyik a tavalyi kiárusítás után csak néhány tízmillió forintra számít, de fele annyi ingatlant értékesítene Ferencváros is.

A legtöbbet - már csak mérete miatt is - a főváros kaszálna: 2021-re hetvenkét darab ingatlan értékesítését tervezték be, amelyből nettó 8,2 milliárd bevételt várnak. Jelenleg 46 ingatlan szerepel az eladási listán, amelyből húszat pályázaton hirdetnek. Náluk a legváltozatosabb a kínálat is: kastélytól alagsori lakásig, iskolától üzemen kívüli gázfogadó állomásig válogathatnak az érdeklődők.

A kerületek toplistáját Óbuda-Békásmegyer vezeti, amely 2021-ben csaknem 4 milliárd forint értékű ingatlant verne dobra. Ebből eddig közel 700 millió folyt be. Az értékesítésre kijelölt ingatlanok között szerepelnek lepukkant bérlakások, irodák, üzletek, raktár, sőt egész épületek is. Csaknem egymilliárddal leszakadva követi a II . kerület, amely 2,84 milliárd bevételt remél telkek, lakások és üzletek eladásából, de eddig alig 70 milliót sikerült begyűjteniük. Nem sokkal marad el mögötte a XVI. kerület, ahol 2,65 milliárd az ingatlanértékesítési cél, a tavalyi 1,6 milliárd után, míg Józsefváros önkormányzata 2 milliárd forint bevételre számít, amelyből eddig 167,6 millió folyt be.

Egy milliárd feletti összeget remélnek ingatlanaik eladása után Zuglóban (a tavalyiról átfolyó ügyletekkel 1,7 milliárd), Erzsébetvárosban (1,236 milliárd), Újpesten ( 1,8 milliárd) és Újbudán, ahol nemrégiben nagy botrányt kavart egy saroktelek tervezett eladása, amit végül lefújt a kerületvezetés. Így nehezen lesz meg a remélt 1,667 milliárd, különösen úgy, hogy az idén még egyetlen ingatlanon se sikerült túladniuk. (A fideszes Hoffmann Tamás idején jobban ment a bolt: 2010 és 2019 között 2,16 milliárd értékű ingatlant vertek dobra.) A kerület Népszavának küldött válaszában külön hangsúlyozza, hogy a kormányzati elvonások miatt több milliárd hiányzik az alapvető feladatok ellátáshoz, illetve fejlesztésekhez, ezért szükséges eladni az ingatlanokat.

Belehúztak a peremkerületek is. Csepel ugyan a tavalyi 2,8 milliárdos lódulás után, az idén csak 79 millióra számít, de a XVIII. kerület 690 milliót, Budafok-Tétény a tavalyi áthúzódó kifizetéssel 1,1 milliárdot, míg Soroksár 691 milliót tervezett be a költségvetésébe felhalmozási bevételként. Velük szemben szolidabb bevétellel számol Újpalota, Ferencváros (500-476 millió), míg a XIX. és a XX. kerület alig néhány tízmilliót szedne be ebből.

A cél triviális: az önkormányzatok jó része – nem csupán az ellenzékiek – ingatlanvagyonuk eladásával próbálják betömködni a járvány alatti védekezés extraköltségei, a válság és a kormány intézkedések miatt drasztikusan csökkenő adó és bérleti díjbevételeik ütötte költségvetési lyukat.

A közvagyon, mint érték és préda

Nagy kérdés, mi lesz, ha ezek az önkormányzati vagyonelemek is elfogynak, de egyelőre az önkormányzatok többsége a túlélésre játszik.

Akad persze kivétel is. A XIII. kerület például évekre előre meghatározott menetrend szerint ad el, miközben saját maga is épít, sőt vásárol is lakást bérbeadásra. Csak a gazdaságosan nem hasznosítható ingatlanokat hirdetik meg árverésen. Az építései telkek pedig csak akkor kerülhetnek eladósorba, ha az önkormányzati hasznosítás (bérházépítés, parklétesítés) nem lehetséges. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy a kerület régóta kedvelt ingatlanfejlesztői célpont, így nagyon jó áron mennek el az önkormányzati ingatlanok. A kikiáltási, illetve a vételár rendre meghaladja az értékbecslésben szereplő összeget. Mindezeknek köszönhetően az önkormányzat ingatlanállományának értéke évről-évre nő. Ennek ellenére előfordul, hogy néhány meghirdetett telek évek óta hiába szerepel árveréseken, nem kell senkinek. A kerület azonban megteheti, hogy tartja az árat, mert nem az ingatlanok gyors eladása és a forrásteremtés a cél.

Az V. kerület sem lenne feltétlenül rászorulva ingatlanvagyonának kiárusítására, de úgy tűnik, semmi sem akaszthatja meg a Rogán Antal polgármestersége alatt kialakult értékesítési gyakorlatot, amely már Sára Botondnak, a fővárosi kormányhivatal vezetőjének ingerküszöbét is átlépte. Márciusban ugyanis utólagos adatközlésre szólította fel a veszélyhelyzet idején a képviselő-testületi jogokat egymaga gyakorló Szentgyörgyvölgyi Péter polgármestert, aki az elmúlt időszakban több önkormányzati tulajdonú iroda- és üzlethelyiséget is eladott, meglehetősen szűk nyilvánosságot biztosítva az üzletnek. Ahogy Sára Botond írja levelében: ha a képviselő-testület nem dönt a vételárról és nem foglalja azt határozatba, akkor „a szerződés tartalmát tulajdonképpen a polgármester és a másik szerződő fél állapítja meg, holott a polgármester mint a képviselő-testület törvényes képviselője e minőségében csak a szerződés aláírására lenne jogosult”.