Karanténba zárnák a Hamászt

Antony Blinken kulcsfontosságú kérdésnek nevezte „a súlyos gázai humanitárius helyzet” kezelését és az újjáépítés megkezdését, ugyanakkor azt is elmondta, Washington együtt fog működni partnereivel annak érdekében, hogy a Hamász ne részesüljön az újjáépítési segélyekből

"Biden elnök arra kért, hogy ma utazzak ide. Ennek valójában négy oka van. Mindenekelőtt, hogy demonstráljam Amerika elkötelezettségét Izrael biztonsága iránt; hogy elkezdjünk dolgozni a nagyobb stabilitásért és csökkentsük a feszültséget Ciszjordániában és Jeruzsálemben; támogassuk Gáza számára a sürgős humanitárius segítségnyújtást, melyből a palesztin nép profitál; és folytassuk a palesztin néppel és a Palesztin Hatósággal fennálló kapcsolatunk újjáépítését"- így ismertette háromnapos közel-keleti látogatásának céljait Antony Blinken a Benjamin Netanjahu ügyvezető miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Az amerikai külügyminiszter kedd reggel érkezett Izraelbe, majd ellátogat a Palesztin Hatóság felügyelte Ciszjordániába, Egyiptomba és Jordániába is.

Az amerikai diplomácia vezetője kulcsfontosságú kérdésnek nevezte „a súlyos gázai humanitárius helyzet” kezelését és az újjáépítés megkezdését, ugyanakkor azt is elmondta, Washington együtt fog működni partnereivel annak érdekében, hogy a Hamász ne részesüljön az újjáépítési segélyekből.

A háttérben is folytatódnak az egyeztetések az izraeli-palesztin konfliktus politikai rendezése érdekében. A múlt heti tűzszünet megvalósulásában is kulcsszerepet játszó Joe Biden amerikai elnök kedden újra telefonon egyeztetett Abdel Fattah esz-Sziszi egyiptomi elnökkel a tűzszünet konszolidációja, a gázai újjáépítés és nemzetközi segélyek, illetve a béketárgyalások újjáélesztése kapcsán. A kairói elnöki hivatal közleménye a Ciszjordániát vezető Palesztin Hatóságot nevezte meg helyi partnernek az újjáépítésben, ami egybecseng Blinken kijelentésével, miszerint meg kell akadályozni, hogy a Hamász hozzáférjen a nemzetközi segélyekhez.

Egyelőre azonban kérdéses, lesz-e tárgyalóképes kormánya Izraelnek vagy immár az ötödik előrehozott választásra fog összpontosítani az elkövetkezőkben az izraeli politika. Jair Lapid, a Jesz Atid párt elnöke a háború befejeztével újrakezdte a kormányalakítási tárgyalásokat, ám az ideje vészesen fogy. Netanjahu május 5-én adta vissza mandátumát, Lapid számára 28 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy a Netanjahu leváltására szövetkezett tömb mögé többséget tudjon felsorakoztatni. Az ynet portál a Jamina pártból származó forrásokra hivatkozva hétfőn azt közölte, Naftali Bennett mindkét oldallal felújította a koalíciós egyeztetéseket, és ezúttal Netanjahu „top minisztériumokat” ajánlott a jobboldali radikális politikusnak.

Bennett a gázai háború közepette elutasította az egységkormányt a balközép frakciókkal és kizárta azt, hogy valamely arab párt által támogatott kabinetnek tagja legyen. A Times of Israel kedden arról számolt be, nyolc nappal a kormányalakítási határidő lejárta előtt Lapid ugyan még mindig nem rendelkezik többséggel, de aláírta első koalíciós megállapodását Avigdor Liberman pártjával, a Jiszrael Bejtenuval. E megállapodás szerint Liberman három minisztériumot kap, ugyanakkor a Knesszet pénzügyi bizottságának nagyhatalmú elnöki posztját is. A lap információi szerint hamarosan bejelenthetik a Jesz Atid és a Munkáspárt megállapodását is.