Tíz év után kamatemelés jöhet: "héja" üzemmódba kapcsolt az MNB

Irányt vált a jegybank: egyre inkább tart az inflációtól, ezért kamatot fog emelni, ám így is összejöhet a hat százalék körüli növekedés.

Nem emelt (még) kedden a kamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB), de erős „héja” üzenetet küldött a piacoknak, ugyanis jegybakárok egyre inkább tartanak az infláció elszabadulástól. Egy héttel ezelőtt Virág Barnabás jegybanki alelnök kavarta fel az állóvizet, amikor a Reutersnak adott interjúban arról beszélt, hogy a magas áprilisi (5,1 százalékos) infláció miatt a jegybank júniusban kamatemelésre kényszerülhet.

A bejelentés ha nem is volt teljesen váratlan, annyiban mégis meglepetést keltett, hogy az MNB utoljára 2011-ben emelt kamatot, azóta folyamatosan csökkent az irányadó ráta míg tavaly júliusban érte el a 0,6 százalékos szintet. Már a kamatemelés megpendítésére a bankközi kamatok emelkedni kezdtek és a forint is rég nem látott módon erősödött. Az elmúlt napokban egészen 347 forintig csökkent az euró ára, amely 9-10 hónapos rekord.

Az elmúlt években az MNB nem nagyon foglalkozott az inflációval, minden erejével a gazdasági növekedés segítésére koncentrált. A koronavírus-válság 5,1 százalékos gazdasági visszaesést hozott tavaly, ezért az MNB – mint a világ összes jegybankja – a visszaesés tompításával volt elfoglalva. Ezzel párhuzamosan a világban mindenütt gyorsult az infláció, de míg a nagy gazdaságokban ez azt jelentette, hogy nulla százalékról 1-2 százalékra ugrott, addig idehaza áprilisban már 5,1 százalékos drágulást mértek, ami az egész kontinensen a legerőteljesebb áremelkedés volt. Az első negyedévben azonban megkezdődött a kilábalás, a KSH adatai szerint a bruttó hazai termék, a GDP az előző negyedévhez képest 1,9 százalékkal emelkedett, s ez meghaladta az MNB várakozásait is. Korábban a jegybank 2021-re 4-6 százalék közötti növekedést várt, az első negyedéves adat láttán azonban arra számítanak, hogy ez idén közelebb lesz a hat százalékhoz - olvasható a Monetáris Tanács tegnapi üléséről kiadott közleményben. Vagyis a MNB-nek már nem kell a növekedés serkentésére összpontosítani, hanem kizárólag az inflációval foglalkozhat.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs kilátásokat övező felfelé mutató kockázatok általánosan erősödtek. A nyersanyagárak és a nemzetközi szállítmányozás költségeinek tartós emelkedése magasabb külső inflációs környezetet eredményez. A hazai gazdaság gyors újraindulásával átmenetileg ismét fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban várhatóan újból szűkössé váló munkapiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva az inflációs kockázatok növekedését okozzák – olvasható a közleményben. A jegybanknak egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan környezet az infláció tartós emelkedését okozza. A Monetáris Tanács újfent megerősítette, hogy a jegybank az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására – vagyis a kamatok emelésére. Elemzői körökben ezt nevezik héja-üzenetnek.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint júniusban egységesen 0,90 százalékra emelkedik az alapkamat és az egyhetes betéti ráta is. Ezt követően az MNB megvárhatja az infláció további alakulását, és amennyiben szükséges, szeptemberben további szigorító lépés következhet, de az alapvárakozásuk szerint akkor már maradhatnak a kamatok. Az infláció a tavaszi hónapokban az MNB előrejelzése szerint is elérheti az 5 százalékot, azonban ezt döntően az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti rendkívül alacsony bázisa, valamint közelmúltbeli meredek emelkedése okozza, ezt követően pedig visszatérhet a 2-4 százalékos tolerancia sávba. Suppan Gergely szerint azonban indokolt az óvatosság, mivel számos nyersanyag és mezőgazdasági termény ára érdemben emelkedett, amelyek később megjelenhetnek a fogyasztói árindexben is, valamint a gazdaság várható újranyitása is okozhat többletfogyasztást és magasabb árakat az elhalasztott fogyasztás pótlásaként. A fokozódó inflációs kockázatok miatt nem zárható ki, hogy az év második felében az MNB további kamatemelésre kényszerülhet. A határidős kamatlábpiac az év végéig mintegy 70-80 bázispontos kamatemelkedésre számít, de ilyen mértékű emelésre nem látunk indokot – tette hozzá a Takarékbank elemzője.