Irány nincs, pénzszórás van a költségvetési tervezetben

Költ az állam jövőre is például Paks2-re, vasútépítésre vagy különféle beruházásokra, de a csapásirány, a karakter hiányzik – mondja a 2022-es büdzsé tervezetéről Büttl Ferenc közgazdász, egyetemi oktató. Szerinte a legnehezebb helyzetben lévő vállalkozások aligha számíthatnak érdemi segítségre, miközben fellelhető a javaslatban a szavazatszerzés szándéka.

A válság miatt különösen érthetetlen, miért követi a kormány az eddigi gyakorlatát, vagyis azt, hogy a következő évi költségvetés sarokszámait már a nyár elején elfogadják. Jól jelzi a helyzet, hogy miközben áprilisban benyújtották az idei büdzsé módosítását (hiszen a koronavírus hatásai miatt a főbb paraméterek köszönő viszonyban sincsenek azzal, amit tavaly nyár elején rögzítettek), már a parlament előtt van a 2022-es költségvetés tervezete – hívta fel a figyelmet az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában Büttl Ferenc közgazdász, egyetemi oktató.

– A hétköznapi életünk a járványhullám lecsengésével gyorsan visszaáll a régi kerékvágásba, így lesz ez a kereslettel, a fogyasztói magatartással is. Van azonban, amiben megmaradnak a hosszú távú hatások; azok a fejlődő országok, amelyek fontos beszállítóként jelennek meg az európai vagy észak-amerikai piacon (Kína mellett például India vagy Brazília) még messze vannak attól, hogy a járványt legyűrjék és visszaálljon a megszokott élet. A közgazdász szerint éppen ezért ha abból indulunk ki, hogy a járvány hatásai nem tűnnek el 2022-re, akkor nagyon korai a költségvetés nyár elejére várható elfogadása és ugyanúgy felül kell majd vizsgálni a valós adatok alapján 2022-ben, ahogy az most az ideivel történik.

Ráadásul nem szűntek meg a hazai problémák; a magyar gazdaság már 2019-ben túlfűtötté vált, látszottak a kapacitásproblémák, nehéz volt szakembereket, kivitelezőket találni például az építőiparban. A visszafogott kereslet most rázúdul a piacra, miközben a kínálati oldalon továbbra is megmaradnak a kapacitásgondok. A gazdaság újraindulásával pedig megjelenik az inflációs nyomás, ami áprilisban már 5 százalék felett volt éves visszatekintésben.

– Azt érezni, hogy amikor a kormány élénkíteni akar, többet költ és bővíti a keresletet, akkor a pluszjövedelem általában nem az emberek zsebébe kerül, hogy a közvetlen jövedelmeket növelje, hanem a kabinet részben a saját klientúráját erősíti.

Büttl Ferenc a költségvetés tervezetének karakterét hiányolja, és Biden elnök, illetve a demokraták nagyarányú javaslatát hozza fel példának. Ott a közlekedési infrastruktúra fejlesztése vagy a zöld átállás került fókuszba. A magyar kormány ilyen fókuszt nem hirdetett meg, azaz nincsen csapásirány a 2022-es költségvetés tervezetében; költünk mondjuk Paks2-re, vasúti vagy közúti beruházásokra, de az újraindítás költségvetésének nevezett javaslatból az irány hiányzik; például a digitális átállás kiemelése, a zöld beruházások, a humán fejlesztések. – Koncepció nélkül nehéz komoly tervezést csinálni – fogalmazott. Látszik viszont a szokásos érdekcsoportok kiszolgálása, illetve a szavazatszerzés szándéka, hiszen a javaslat tartalmazza például a 13. havi nyugdíj második heti részét, illetve a 25 év alatti fiatalok szja-mentességét. Az ugyanakkor szintén látszik, hogy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő vállalkozások, amelyek már megtakarításaikat is felélték, érdemi segítségre nem számíthatnak a költségvetésből.