tüntetés;

2021-05-27 06:40:00

Zavarosak a tüntetési korlátozások

A mostani szabályozás életszerűtlen és hiányos – állapította meg lapunknak Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza.

Jelenleg ötszáz ember alatt lehet szabadon tüntetést tartani, ha viszont a létszám meghaladja az ötszáz főt, akkor mindenki számára kötelező a védettségi igazolás. A bejelentéskor a szervezőknek kell megmondaniuk, hogy ötszáznál kevesebb vagy több résztvevőt várnak-e. Nem világos azonban – hívta fel a figyelmet Hegyi –, mi a teendő akkor, ha a bejelentéstől eltérően a rendezvény során ötszáz fölé nő a megjelentek száma. Mindenkit kötelezni fognak a védettségi igazolás bemutatására? Feloszlatják a tüntetést? Kinek kell ilyenkor intézkednie: a szervezőknek vagy a rendőrségnek?  

A gyülekezési törvény általános szabályai a tüntetés vezetőjének felelősségévé teszik a tüntetés rendjének fenntartását, akinek erről megfelelő létszámú rendező segítségével kell gondoskodnia. Kézenfekvőnek tűnik a fenti kérdésekre azzal válaszolni, hogy ha egy alacsony létszámmal bejelentett tüntetésen, amelyhez tehát védettségi igazolvány nélkül lehet csatlakozni, a résztvevők tényleges száma meghaladná az ötszáz főt, akkor a tüntetés vezetőjének vagy meg kell tiltania, hogy újabb résztvevők csatlakozzanak, vagy ki kell zárnia azokat a már jelenlévő résztvevőket, akik nem tudják a védettségüket igazolni.

Az mindenesetre biztos – közölte Hegyi Szabolcs –, ha a tüntetés vezetőjének a rend fenntartására irányuló erőfeszítései eredménytelenek, akkor fel kell oszlatnia a tüntetést. Sőt: ha a rendőrség úgy látja, hogy a vezetőnek fel kellene oszlatni a gyűlést, de ezt felszólításra nem teszi meg, akkor a rendőrség oszlathatja fel a tüntetést, és bírságolhatja meg a tüntetőket.

A fenyegető jogkövetkezmények fényében különösen problémás ilyen életszerűtlen, a tüntetések gyakorlatától idegen feltételeket támasztani – jelentette ki a TASZ jogásza.

A védettség és a létszám ellenőrzése gyakorlatilag beléptetési rendszer kialakítását követeli meg a tüntetés szervezőitől, ami a praktikus nehézségek mellett elvi problémát is felvet. A gyülekezési törvény szerint a tüntetések nyilvánosak, azokon bárki részt vehet: a hatályos rendeleti korlátozások azonban arra kényszerítik a szervezőt, hogy zárttá tegye a gyűlést és ellenőrizze a résztvevőket.

Hegyi Szabolcs hangsúlyozta, hogy a rendelkezések június 14-ig vannak érvényben, jelen állás szerint azt követően már korlátozások nélkül lehet tüntetni.

Elvileg így a július 24-re meghirdetett – jogi értelemben tüntetésnek minősülő – Budapest Pride felvonulást törvényi korlátozások nélkül rendezhetik meg. Az a tiltakozás viszont, amit Jámbor András június 5-re szervez a kínai Fudan Egyetem létesítése ellen, még a „félig szabad időszakra” esik.

Jámbor András – aki a Szikra Mozgalom jelöltjeként elindul az ellenzéki előválasztáson a VIII-IX. kerületben – a közösségi oldalán számolt be arról, hogy a Hősök terétől a Kossuth térre tizenkét egymás mellől, időben pedig egymás után induló 500 fő alatti tüntetést jelentettek be. Bár a Kossuth térre csak védettségi igazolvánnyal lehet majd bemenni, azok számára, akiknek nincs ilyen igazolásuk, külön 500 fő alatti tüntetéseket tartanak majd a közelben, hogy ők is hallhassák a beszédeket. „Nem lesz egyszerű a szervezés, de megoldjuk, hogy jogszerűen, biztonságosan tüntethessünk majd, miközben adunk egy fricskát a Fidesz abszurd és antidemokratikus szabályozásának” – írta Jámbor András.

Hasonló módszerhez folyamodik a Mi Hazánk is. Novák Előd alelnök közleményben jelentette be, hogy pártja családi napját május 29-én egyszerre több, közvetlenül egymás mellé bejelentett rendezvényként tartják meg az Óbudai-szigeten, ezzel megsokszorozhatják az 500 fős létszámkorlátot.