„Nehéz munka lesz lebontani a NER jogi kultúráját”

Hosszú és nehéz munka lesz lebontani a NER jogi kultúráját és a Fidesz által kiépített kettős államot, derült ki az Eötvös Csoport és a Társadalmi Reflexió Intézet szerda esti rendezvényén, amelyen Jakab András alkotmányjogász és Győry Csaba jogszociológus-kriminológus tartott előadást a hibrid rezsimek jogrendjéről.

Jakab András előzetesen bemutatta a hibrid jogrendet, amelyben a formális szabályok – vagyis a törvények – hasonlatosak a jogállami demokráciákéhoz, viszont az informális elemek, vagyis a jogszabályok tényleges gyakorlatba átültetése terén eltávolodnak ettől. Magyarországon 1989-90-ben behozták a demokráciák formális szabályait, ám 2010 óta az informális elemekkel folyamatosan távolodik az ország a valódi demokráciáktól. A hazai formális jogrenddel alapvetően kevés a probléma, viszont az informális elemek szempontjából egyre rosszabb a helyzet. Az alkotmányjogász példaként hozta fel, hogy a Btk-t nem alkalmazzák a hatalomhoz közel állókra, az Állami Számvevőszék önkényesen jár el a pártfinanszírozások esetében, vagy Kövér László az Országgyűlés elnökeként önkényesen szab ki büntetéseket.

– Már az is javítana a jelenlegi helyzeten, ha a NER betartaná a maga alkotta szabályokat – mondta Jakab András, aki szerint a NER leépítése kisebb részben jogi feladat, mert az informális elemek már most is a joggal szemben működnek, s ha bukik a jelenlegi rezsim, attól még itt marad az a jogi kultúra, mely lehetővé teszi a működését, a valós veszélynek nevezte, hogy ellenzéki választási győzelem esetén csak a személyek változnak, de az elv ugyanaz marad. Emiatt nem intézményi és törvényi változásokra van elsősorban szükség, hiszen a jogi keretek most is adottak az ország demokratikus működéséhez, új alkotmányra is inkább csak szimbolikus szempontból lenne szükség, bár ennek kevés esélyét látja: az elit konszenzusa nélkül csak egy új, a másik oldal által keresztülvert alaptörvény születne.

Győry Csaba a hibrid államokban létrejött kettős állam működését mutatta be, mely egyfelől normaállam, mely betartja a maga alkotta szabályokat, másfelől prerogatív állam, melyben a politikai hatalom akarata korlátok nélkül érvényesül.

– A mindennapi életben a normaállam érvényesül, a politikai jelentőségűekbe viszont a hatalom beavatkozik – magyarázta. – Ez azonban nemcsak a NER-re érvényes Magyarországon, a kettős államnak ugyanis nagy hagyománya van, ilyen volt a Monarchia, a Horthy- vagy a Kádár-rendszer is. Emiatt vonzó a mindenkori hatalom számára, így valós lehetőség, hogy egy esetleges hatalomváltás esetén is megmarad, legalábbis az ellenzék által beharangozott gyors elszámoltatás csak prerogatív államban lehetséges, normaállamban hosszú idő és okos reformok szükségesek az átalakításhoz. Azok az ötletek, melyek az Alkotmánybíróság megkerülésével írnának felül elvileg kétharmados jogszabályokat, megvalósíthatók, ám egyúttal gyengítik az AB-t, s ezzel együtt a demokratikus intézményrendszert.