Szelestey Lajos;
külföldi lapszemle;Szabad szemmel;
2021-05-27 07:30:50
Szabad szemmel - Orbán Moszkva és Peking útimarsallja
Éppen akkor találkozik Johnsonnal, amikor Nagy-Britannia és az EU akciót készít elő Belarusz ellen.
A tekintélyes konzervatív újság szélsőjobbosnak minősíti Orbán Viktort a politikus holnapi londoni látogatása előtt. A találkozó pont akkor jön létre Johnsonnal, amikor Nagy-Britannia és az EU akciót készít elő Belarusz ellen, miközben a magyar kormányfő igyekszik megóvni a tekintélyelvű államot a nyugati elítéléstől. Emellett Oroszország szilárd szövetségese és többször is megakadályozta, hogy az unió megbélyegezze Kínát, miután a magyar fél udvarol a kínai beruházásokért.
Vagyis ő Moszkva és Peking útimarsallja, a brit vezetés mégis úgy harangozta be a kétoldalú együttműködést, hogy az létfontosságú a szigetország biztonsága és jóléte szempontjából, főleg a szervezett bűnözéssel összefüggésben. Brüsszel folyamatosan kipellengérezi a magyar demokrácia, a jogállam, valamint a sajtószabadság leépítését. Orbán ugyanakkor mélyen elutasítja az európai tervet, viszont nemrégiben az egyik legbátrabb európai politikusnak nevezte Johnsont és méltatta annak választási győzelmét, hozzátéve, hogy az az egész világ ellenében született.
A vendég egyébként Londonból Írországba megy tovább, a holnapi egyeztetés azonban fura abból a szempontból, hogy a brit miniszterelnök a jövő hónapban esedékes G7-es csúcs házigazdájaként létre akarja hozni a demokráciák szövetségét. Orbán viszont kétszer is meghiúsította, hogy az EU közleményben marasztalja el a hongkongi demokratikus mozgalmak elfojtását, azon felül sürgette a Fehéroroszország elleni szankciók feloldását. Rajta kívül nem sok olyan vezető van Európában, aki szoros kapcsolatokat tartana fenn Lukasenkóval, a földrész utolsó diktátorával.
A magyar kormányfő dicséri Putyin illiberális demokráciáját, azt modellnek tartja a földrész számára. Méregnek minősítette a migrációt és muzulmán betolakodókat emleget. De antiszemitizmussal is megvádolták, mert Soros kapcsán arról beszélt, hogy zsidó pénzemberek uralják a világot. Egyébként a Downing Street szóvivője azt válaszolta az ellenzéki Munkáspárt sürgetésére, hogy ahol gondot látnak az emberi jogok kapcsán, ott fel fogják vetni.
Váratlanul megingott Orbán rendszere, noha a politikus jó 10 éve szilárdan ült a nyeregben. Sikerének egyik titka, hogy gyenge volt az ellenzék, ám ez változni látszik a következő választás előtt, részben a koronaválság, részben Karácsony Gergely stratégiája miatt – írja a jobboldali német lap. A miniszterelnökre és a Fideszre nagy nyomás nehezedik, mert a polgármesternek nagyobb esélye van az áttörésre, mint bárki másnak előtte.
Az ellenzéki szövetség célja, hogy véget vessen Orbán Viktor hosszú ideje tartó uralmának. Fej-fej mellett halad a kormánypárttal, és ez új helyzet a sikerhez hozzászokott kormányfő számára. Hiszen idáig a kétharmaddal azt csinált, amit akart. Tetszése szerint alakíthatta át az államot. Az igazságszolgáltatás és a sajtó részben az ellenőrzése alatt áll.
De a járvány kezelése is visszaüthet. Majdnem 30 ezer áldozatot követelt a fertőzés. A lakosság számához viszonyítva az adat csaknem háromszor olyan rossz, mint Németországban – szomorú rekord. De a javában zajló oltási kampány ellenére még mindig sokan halnak meg a Covid-19 miatt. Megint csak a lélekszámmal összevetve jó kétszer annyian, mint a ragály által erősen sújtott Indiában.
Sokan ezért a kormányt teszik felelőssé, mivel nem készítette fel az ellátórendszert a 3. hullámra. De ennél is nagyobb gond az orvosok, nővérek elvándorlása, mert nincs elég szakember. Nem tudni persze, hogy az ellenzék mennyire képes napirenden tartani a járvány lesújtó mérlegét.
Vég Zsuzsanna, az Odera menti Frankfurt egyetemének szakértője szerint itt alapvető a sajtó szerepe. A hatalom ellenőrzése alatt álló orgánumok azt terjesztik, hogy a Fidesz nélkül csak még rosszabbak lettek volna a következmények. Hozzáteszi, hogy a pártot nem szabad leírni, Orbánnak mindig van a tarsolyában valami meglepetés. Karácsonyról ugyanakkor azt gondolja, hogy lendületben van és nap mint nap bizonyítja: képes ellátni hivatalát. Úgy hogy most első ízben inog az orbáni rezsim.
US News and World Report/Reuters
Az EU egy lépéssel közelebb került a segélycsomag bevetéséhez, és így a vírus okozta gazdasági nehézségek legyűréséhez, miután a magyar törvényhozás megszavazta, hogy emeljék meg a nemzeti hozzájárulások szintjét. Az előterjesztést az összes jelenlévő képviselő jóváhagyta. A jelentés hozzáteszi, hogy a nacionalista Orbán Viktor jó egy évtizede kormányoz és gyakran összetűz Brüsszellel a független média, a tudomány és oktatás, a bíróságok, valamint a civil szervezetek korlátozása miatt, de vita tárgya a bevándorlás visszaszorítása is.
Ugyanakkor a sok 10 milliárdnyi brüsszeli támogatás segített a politikusnak, hogy javítson a növekedés ütemén, sőt, az EU-s pénzek továbbra is létfontosságúak lesznek számára, miután a gazdaság magához tér a tavaly visszaesés után. Orbán, akire a közvélemény kutatások alapján kemény választás vár jövőre, a közpénzeket, így az uniós utalások egy részét arra is felhasználja, hogy erősítse a hozzá hű üzleti elitet.
A vezércikk szerint ki kell deríteni, honnan eredt a koronavírus, és ebben Kínának segítenie kell, ám mivel folyamatosan ködösít, erős a benyomás, hogy valami takargatnivalója van. Határozottan cáfolja, hogy a kórokozó a vuhani Virológiai Intézetből került volna ki. A másik lehetőség a zoonózis, tehát hogy állatról ugrott át emberre. Biden is ezt a kettőt említette, amikor utasította az amerikai titkosszolgálatot, hogy alaposan járjon utána a történteknek. Jó volna persze, ha az elnök közzétenné a hírszerzés értesüléseit.
Amit a WHO kiderített Kínában, az túl kevés volt és túlságosan szűk körű. Egyes adatok ugyanis azt bizonyítják, hogy a betegség jóval korábban kezdődött, mint ahogy azt Peking hangoztatja. Tudni kellene, hogy kik kapták meg először, ez sokat segítene a baj okának felderítésében. Ugyanakkor bizonyos, hogy a kínai vezetés már tavaly január elején tudott a fertőzés terjedéséről, de a hónap végéig titkolni próbálta. Ezért közben tízezrek hagyták el a tartományt, és alighanem tovább vitték a vírust. Szóval most nagy sok múlik Kínán, de idáig még arra sem hajlandó, hogy fontolóra vegye az alapos vizsgálatot.
A járvány alatt Szerbia még közelebb került Kínához, mivel az bevetette a puha hatalmi eszközöket. Előbb sok milliárd dollárt fektetett be a szerb gazdaságba, majd milliós értékben érkeztek a vakcinák. Úgy hogy a kicsiny Új Jugoszláv Kommunista Párt már óriásplakáton hirdeti, hogy hálából emeljenek szobrot „Hszi elvtársnak”.
A belgrádi kormány még nem árulta el, hogy egyetért-e az ötlettel, de nem kétséges, hogy az eltelt időszak alatt kapcsolatai szorosabbak lettek az ázsiai nagyhatalommal, mint a Nyugattal. A kínai vakcinának köszönhetően – Magyarországhoz hasonlóan – előbbre tart sok más országnál az oltási kampányban. A szerb és a magyar vezetés egyúttal udvarolt, hogy más téren is elnyerje Kína rokonszenvét.
Idetartozik a Belgrád-Budapest vasútvonal felújítása, a Fudan Egyetem, de az is, hogy Belgrádban most készül el az új kínai kulturális központ. Építési költség: 55 millió dollár. A régi kínai nagykövetség helyén emelkedik, az épületet NATO-rakéták semmisítették meg 1999-ben. Emellett Kína beszállt az egyetlen szerb acélműbe, megvette az ország legnagyobb réz- és aranybányáját. A kínai cégeknek adott infrastruktúra fejlesztési megbízások összértéke: bő 8 milliárd dollár. A kérdés ezek után csupán az, mit jelent a szerb uniós tagság szempontjából, hogy Vucsics elnök Pekinghez törleszkedik.
Az új cseh külügyminiszter úgy látja, hogy még nem érett meg az idő a többségi döntéshozatal bevezetésére az uniós külpolitikában, mert pl. nem Magyarország volt az egyetlen, amely ellenvéleményt fejtett ki, amikor az EU a minap közleményben akart felszólítani tűzszünetre az izraeli-palesztin viszályban. Jakub Kulhánek szerint nem tragédia, hogy a külügyekben a tagállamok továbbra is maguk akarják megszabni a követendő irányvonalat, ragaszkodnak a nemzetállami hatáskörhöz.
A lényeg az, hogy a nagy kérdésekben egyetértés van, és a politikus azt sürgette az interjúban, hogy a tagok ne hagyják magukat megosztani, mert Oroszország és Kína pont arra törekszik. Szerinte e tekintetben nem hátrányos, hogy a prágai felhívás ellenére sok tagállam, így Németország sem követte a cseh felhívást és nem utasított ki orosz diplomatákat, amiért az orosz titkosszolgálat pár éve felrobbantott egy cseh fegyver raktárat.
Ugyanakkor Zeman elnöknek ellentmondva közölte, hogy a bizonyítékok nem hagynak kétséget maguk után. De azért Oroszországgal fenn kell tartani a párbeszédet, pl. a leszerelés és gazdasági együttműködés ügyében, viszont az gond, hogy Moszkva az „Oszd meg és uralkodj” politikáját folytatja. Szerinte nem az orosz törekvés sikerét bizonyítja, hogy Magyarország lelkesen vett a Szputnyik V-ből. Ugyanakkor úgy véli, hogy közvetlenül a befejezés előtt már nem lehet leállítani az Északi Áramlat 2 építését, ám vigyázni kell arra, hogy a gázvezeték ne lehessen hatalmi eszköz Moszkva kezében.
Az uniós elnökség átvételére készülő szlovén miniszterelnök támogatja azt a magyar és lengyel javaslatot, hogy hozzanak létre külön intézetet az alkotmányos kérdések megvitatására és annak segítségével boronálják el a vitákat Brüsszellel a jogállam ügyében. Jansa, aki az EP első emberének társaságában ismertette terveit a következő hat hónapra vonatkozóan, hozzátette, hogy a jogállam azt jelenti: mindenkit azonos elvek alapján kell elbírálni, és ehhez nem kell kikérni a Velencei Bizottság véleményét, inkább saját testületet kell felállítani a megfelelő szakvélemény beszerzésére.
Azt ígérte, hogy a szlovén EU-elnökség éves párbeszédet fog javasolni az Európai Bizottságban a jogállam megvitatására, ideértve, hogy tekintsék át a demokratikus normák alakulását bizonyos országokban.
Számára azonban a következő időszak fő célja, hogy felgyorsuljon a nyugat-balkáni államok felvételi folyamata. A nyitás ugyanis segítene megoldani egy sor súlyos dilemmát a térségben, beleértve a migrációt és a geopolitikai vetélytársak beavatkozását, név szerint azonban egyetlen külső hatalmat sem említett. Egyben kiállt amellett, hogy Horvátországot, Romániát és Bulgáriát is vegyék be a schengeni rendszerbe.
Uniós vezetők kemény időszakra számítanak, mert Jansa jobboldali-populista hírében áll és előszeretettel röpít világgá a szociális hálón teljesen megdöbbentő és kiszámíthatatlan üzeneteket, amivel kiérdemelte a Tweeto marsall gúnynevet.