ellenzék;előválasztás;

2021-05-28 06:00:00

Épül Karácsony hátországa, ami a választások után is fontos szerepet fog kapni

A főpolgármester által életre hívott új mozgalom nemcsak a kampányban lesz aktív, a 2022-es választásokat követően is fontos szerepet szánnak neki.

– Szakmai háttér, kiállás, támogatás, segítségnyújtás Karácsony Gergely mellett – így foglalta össze lapunknak Wittinghoff Tamás a 99 Mozgalom lényegét. Budaörs független, egykor SZDSZ-es polgármestere az egyik alapítója a főpolgármester friss formációjának. Wittinghoff szerint a mozgalom abban is segíthet, hogy egyértelművé tegye: mindenkinek oda kell állni az előválasztás győztesei mellé, mert különben „semmit sem ér az egész”. Budaörs polgármestere ezt azért tartotta fontosnak megemlíteni, mert úgy érzékeli, bár a versengő jelöltek és szervezetekkel nincs „baj”, a pártok rajongótáboraiból egyre több leszóló megnyilvánulást érzékel. 

Balázs Péter volt külügyminiszter, egy másik alapító szerint a 99 Mozgalom társadalmi támogatást rajzol fel Karácsony mögé, így kiemeli őt a pártok köréből.  „Szélesebb politikai bázist képez, mint amit a mostoha sorsú, de hősiesen küzdő ellenzéki pártok képviselnek” – mondta a Népszavának.

Karácsony két hete jelentette be szülőfalujában, Nyírtasson, hogy elindul a miniszterelnök-jelölti ellenzéki előválasztáson, és egy új, pártoktól független formációt alakít, a „társadalom 99 százalékának képviseletére”. Azóta már több, mint 30 ezren csatlakoztak a mozgalomhoz - állította csütörtök reggel a Facebook-oldalán Karácsony Gergely, aki naponta frissíti ezt az adatot. Az alapítók között a politikusok mellett többek között színészek, közgazdászok és üzletemberek képviseltetik magukat, de Karácsony tanárokat, tanulókat, eladókat és egy egykori bányászt is megkeresett. A május 15-i bejelentés után Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke azt mondta lapunknak, "érdemes újragondolni a választások után az ellenzéki oldalon a jelenlegi pártstruktúrát, azt, hogy más formában nem működhetnénk-e hatékonyabban”. Egy ellenzéki prominens, parlamenti képviselő szerint „a 99 Mozgalom megalakítása azt is jelezheti, hogy Karácsony Gergely kalkulál az ellenzéki verességgel is 2022-ben", azaz egy mozgalom vezetőjeként könnyebben maradhat az élvonalban, mint egy párt kongresszusa által elmozdítható elnökként. 

– Egy győztes választást követően egy hatpárti koalíció miniszterelnökeként, de a várhatóan a legkisebb frakcióval bíró párt elnökeként nem ugorhat neki a pártszerkezet átalakításának. Ha pedig veszítünk, mondhatja azt, hogy az ellenzék az ő vezetésével érte el messze a legjobb eredményét 2010 óta. Ezért feljogosítva érzi magát arra, hogy a többször sikertelennek bizonyult pártok helyett valami újba fogjon – indokolt neve elhallgatását kérő az ellenzéki politikus.

Egy magas rangú szocialista forrásunk másképp látja. Ő úgy gondolja: „Aki józanul gondolkozik, az belátja, hogy a 2022-es eredménytől függetlenül változásra van szükség az ellenzéki térfélen, elsősorban a baloldalon. Van egy már nem túl vonzó brand, az MSZP, amelyik pártként, szervezetileg még mindig az egyik legerősebb és van a Párbeszéd Karácsony Gergellyel és más fiatal – elsősorban a budapesti értelmiség számára – népszerű politikussal, amelyik viszont érdemi szervezeti háttérrel nem bír. A kettőből valamit csinálni kell, a 99 Mozgalom első körben erre lesz egy kísérlet, a továbbiakat majd meglátjuk" – fogalmazott. Szerinte a legfőbb kihívás, hogy a még létező helyi MSZP-szervezetek ellenállnának, ha a szocialista párt helyett egy másik politikai formációba kellene átlépniük. Ez ugyanakkor még a távlati tervek között sem szerepel, a 99 Mozgalom a választásokig biztosan megmarad pártoktól független politikai szervezetnek.

A következő hetekben viszont új, a politizálástól eddig magukat távol tartó „ismert és népszerű személyiségek” csatlakozását jelentik majd be, pár hónap múlva pedig demonstrációt is szerveznének. „Most a tüntetésekkel kapcsolatos szabályok miatt ennek semmi értelme, de ha ősszel kivinnénk több tízezer embert az utcára, az már ütne és arra a Fidesz sem mondhatná, hogy nincs mögöttünk tömegbázis” – fogalmazott egy vezető ellenzéki, aki szerint „ebben az esetben természetesen a Párbeszéd és az MSZP vezetői is felállnának a főpolgármester mögé a színpadra”.      

Rajtvonalon az összes ellenzéki jelölt

Az elmúlt hónapokban azt mérlegeltem, mivel teszek jobbat a kormányváltás ügyének, ha elindulok az előválasztáson, vagy ha nem. Végül úgy láttam – mert érzem, hogy tudok tenni ennek érdekében –, erkölcsi kötelességem vállalni ezt a megmérettetést – így indokolta lapunknak Pálinkás József, hogy miért áll rajthoz az ellenzéki miniszterelnök-jelöltet kiválasztó eseményen. Mint arról mi is beszámoltunk, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke által alapított Új Világ Néppárt (ÚVNP) – amely a kiábrándult fideszeseket célozza meg – tavaly októberi zászlóbontásán már szó volt arról, hogy Pálinkás szeretne versenyezni az előválasztáson, de hivatalos döntés csak hét hónappal később, a párt kedd esti közgyűlésén született. – Itt is voltak olyanok, akik óvtak az indulástól, mondván, kevés esélyem van, de a többségi vélemény az volt, hogy vágjak bele – magyarázta.

Az esélyeit firtató kérdésünkre Pálinkás azt mondta: egy kis borsodi faluból indulva sok mindent elért már, sok tisztséget betöltött. – Nem ragaszkodom semmilyen pozícióhoz, az indulásom egy ajánlat, mint ahogy a pártom is egy ajánlatot tesz a választóknak. A pártelnök szerint az ÚVNP vezetői már bizonyítottak az élet legkülönbözőbb területein: „képesek vagyunk segíteni egy új, szakszerű, tisztességes kormányzásban.” (Az ÚVNP elnökségi tagjai Pálinkáson kívül Ábrahám Júlia alelnök, aki az LMP-ben politizált 2018-ig, Lantos Gabriella egészségügyi menedzser, Fekete László korábbi cégvezető, Stelli-Kis Sándor ügyvéd.)

Az ÚVNP egyébként nemcsak a miniszterelnök-jelölti előválasztáson képviselteti magát: mint megtudtuk, Vas, Zala, Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Pest megyében és a fővárosban is lesznek jelöltjeik.

Pálinkás csatlakozásával végleges a rajtvonalhoz álló ellenzéki politikusok listája, a független hódmezővásárhelyi polgármester Márki-Zay Péter, a momentumos Fekete-Győr András, a jobbikos Jakab Péter, a DK-s Dobrev Klára és Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely méretteti meg magát a versenyen. A menetrend is kialakult, személyesen és online is lehet majd voksolni.

Az első fordulót szeptember 18-26. között tartják, a másodikat pedig október 4-10. között. Utóbbinak a miniszterelnök-jelölt kiválasztásánál lesz jelentősége, ebbe a fordulóba ugyanis a három legtöbb szavazatot kapott jelölt jut tovább. Ahhoz, hogy valaki hivatalosan is jelölt legyen, augusztus 23. és szeptember 6. között meg kell szereznie a megfelelő számú ajánlást. Egyéni indulók esetében 400 helyi szignót, míg kormányfő-jelöltként országosan 20.000 ajánlást. Voksolhatnak már azok a 17 évesek is, akik csak jövőre, az országgyűlési választásig töltik be 18. évüket.

Fontos feltétel, hogy csak azok vehetnek részt jelöltként, akik a jelentkezéssel egy időben nyilatkoznak arról, hogy a parlamentbe kerülésük esetén melyik párt frakciójához csatlakoznának a hat összekapaszkodó formáció közül (MSZP, DK, Párbeszéd, Jobbik, Momentum, LMP). Az is biztos, hogy lesznek nyilvános viták, az előválasztási bizottság – amelyben a pártok mellett több civilszervezet is szerepet vállal – úgy döntött: ezeket július 26. és október 10. között tartják. K. A., Z. Á.