hitelezés;kamatemelés;MNB;infláció;hiteltörlesztés;moratórium;

2021-05-28 06:05:00

Csattan a hitelcsapda

Tíz év után kamatot fog emelni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az infláció megfékezésére – és ez a kamatemelés sokaknak fájni fog. A jegybank vezetése a múlt héten riasztotta a piacokat, hogy az infláció elszabadulása miatt egyszerűen nem tehet mást, mint hogy szigorít.

A magyar infláció az Eurostat adatai szerint már áprilisban 5,2 százalék volt – ami Európa legmagasabb árindexe. Az elemzők  szerint májusra még magasabb drágulást fog publikálni a KSH. Ilyen – megengedhetetlenül – magas infláció kilenc éve nem volt Magyarországon, aminek számtalan oka van, de most a jegybanknak lépnie kell, így kamatot emel. A Magyar Nemzeti Bank elsődleges feladata az árstabilitás megőrzése, mégpedig 5 százalékos infláció mellett már illúzió az árak stabilitásról beszélni – és ezt mindenki érzékeli, aki a piacra jár.

Már az MNB-alelnök figyelmeztetésére megindultak a piaci kamatok felfelé, ami nagyon gyorsan éreztetni fogja a hatását a hitelfelvevő cégeknél és háztartásoknál. Ugyanis a változó kamatozású hitelek drágulni fognak, ami a moratóriummal párosulva sok család számára okozhat akár pénzügyi válságot is. A törlesztési moratórium már önmagában drágítja a hitelt – hisz tovább kell fizetni, a futamidő akár két évvel is hosszabb lehet. Ha pedig változó kamatozású hitelről van szó, akkor az kamatelméssel is jár. A fogyasztási hiteleknél még mindig a rövid futamidő és a változó kamatozás dívik – ám ezek viszonylag hamar kipörögnek. A gond a hosszú lejáratú, 10-20 éves lakáshiteleknél van. Jelenleg a jegybanki alapkamat 0,6 százalék, ami történelmi mélypont – ennél lejjebb a következő években nem fog menni, ellenben emelkedni fog. Így a változó kamatozású hitelek törlesztő részletei emelkedni fognak, így azoknak, akik eddig nem tették, érdemes fix kamatozásra átváltani a lakáshitelt – még ha az most drágábbnak tűnik is.

A kamatemelésnél nagyobb talány, hogy miként fog több tízezer család kimászni a törlesztési moratórium csapdájából. A kormány most ideiglenesen meghosszabbította a moratóriumot augusztus végéig, de levegőben lóg a választásokig tartó meghosszabbítása. A GKI Gazdaságkutató felmérése szerint a moratórium kivezetése esetén a lakáshitelek akár 15-20 százaléka is nem fizetővé válhat – ezt pedig nem fogja a választás előtt megengedni a kormány.

A GKI szerint egyenesen riasztó az érintett háztartások helyzete: 37 százalékuk arra számít, hogy a következő egy évben romlik a pénzügyi helyzete. Ez egy újabb hitelcsapdával fenyeget, amire a bankoknak, az adósoknak és a kormánynak érdemi megoldást kell találniuk. Hiába rugdossák odébb a problémát, az csak nőni fog, a moratórium lezárásával és a fizetésképtelenné váló háztartások megsegítésével még ennek a kormánynak kellene foglalkoznia.

Pénz lenne rá. Annyi felesleges dologra költ a Fidesz-kormány százmilliárdokat, hogy a bajban lévő családoknak is lehetne abból adni. Nem lenne szabad ezt a következő kormányra hagyni, még akkor sem, ha úgy gondolják, vesződjön ezzel más. A halogatásra viszont családok mehetnek rá.