Nyereséggel zárt az MVM

Orbán Viktor olykor igen "vad" közműelképzelései tükrében figyelemre méltó, 55 milliárdos adózott eredményt ért el a hazai áram- és gázellátás szinte teljes egészében jelen lévő, állami energiacsoport.

Tavaly 55 milliárdos adózott eredményt ért el az állami MVM Csoport - közölte pénteken online sajtótájékoztatójukon Kóbor György elnök-vezérigazgató, illetve Sum János gazdasági vezérigazgató-helyettes. Ez egymilliárdos növekedés 2019-hez képest. Árbevételük 1,4 százalékkal 1835 milliárd forintra nőtt. Ezzel a csoport az országban a 4., Közép-Európában pedig a 13. legnagyobb. A tőkepiac és általuk is kiemelten figyelt, kamatok, adózás és értékcsökkenés előtti EBITDA-eredmény 164 milliárdra rúgott, ami 25 százalékos bővülés.

Az MVM hosszú évek óta nem tartott nyitott eredménybemutatót, megkeresésekre pedig igen ritkán - gyakorta csak per hatására - válaszolnak. Mindazonáltal - már csak az eltelt idő nagyarányú változásai miatt - a folyamatos tájékoztatás messzemenőkig indokolt lenne. Bár a - 2012-ig csak árammal foglalkozó, de 1963 óta létező - csoport a hazai energiaellátás központja, tényleges tevékenysége kevéssé ismert. Az elmúlt évek felvásárlásai révén mára az MVM látja el az összes hazai háztartást gázzal. Mint Kóbor György lapunk kérdésére elárulta - az Elmű és az ÉMÁSZ lakossági fogyasztóinak augusztusban várható átvétele révén - a Dunán inneni és a fővárosi háztartásoknak az áramot is az MVM adja majd. Míg hagyományosan az MVM-é a legnagyobb hazai áramtermelőnek számító Paksi Atomerőmű, tavaly - Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől - megvették a második legnagyobbnak számító, szénalapú Mátrai Erőművet is. Míg a központi áramnagykereskedelmet szintén mindig is az MVM végezte, nyolc éve az E.ON-tól megvették a központi gáznagykereskedőt és a hazai gáztárolók többségét is. A térségi villamosenergia-hálózatok közül immár az övék a dél-magyarországi, szintén augusztusban várható az eddig E.ON-os észak-magyarországi rendszer átvétele is. A térségi gázrendszerek közül immár az MVM-é az észak-dunántúli, a fővárosi és a dél-magyarországi. Külföldi terjeszkedést is terveznek, aminek példájaként az Innogy cseh energiakereskedőjének tavalyi felvásárlását említették meg. (A közhelyesnek tűnő téma már csak azért is figyelemre méltó, mert az elszúrt határon túli tervek kapcsán tölti épp börtönbüntetését Kocsis István korábbi vezérigazgató.) Ezen kívül számos "egyéb" tevékenységet is végeznek: a tavaly MVM Energetika-név alatt egységesített cégcsoport több mint száz tagot számlál, 16,5 ezer munkavállalóval. Terveik szerint működésük az év végére válna tőzsdeképessé, de - mint kérdésre közölték - az esetleges tényleges tőzsdére lépésről (vagyis a részleges privatizációról) az állami tulajdonos joga dönteni.

A mostani tájékoztatót talán az tette időszerűvé, hogy az MVM mára magába olvasztotta a Simicska-korszakban az akkor még Lázár-féle Miniszterelnökség alá szervezett közműrendszert. Így immár az Orbán-kabinet közműfelvásárlási elképzeléseinek központi letéteményesévé vált. Épp ezért nevezhető voltaképp figyelemre méltónak, hogy a csoport a kormányfő sokszor igen "vad" közműpiaci elképzelései közepette is megőrizte eredménytermelő képességét. (Igaz, ehhez szükség lehet a tavaly szilveszteri, több mint kétszázmilliárdos állami tőkejuttatáshoz hasonló akciókra is.)

Bár a közérdeklődés homlokterében most leginkább a Mátrai Erőmű tavalyi, vitatott felvásárlása áll, ez ügyben - az általunk elküldött, de többségében fel nem olvasott több kérdés ellenére - sok újdonság nem hangzott el. Még azt sem erősítették meg, amit tulajdonosi képviselőjük, Mager Andrea vagyonminiszter a parlamentben (kissé körülményesen bár, de) már elárult, miszerint az erőműcég tavaly veszteséggel zárt.

Kóbor György a "projektet" - amely szerint 2025-ig bezárják a szénblokkokat, majd helyette nap-, gáz-, növény- és hulladékerőművet építenének – "szereti", de türelmet kér. Arra a kérdésünkre, hogy a Mátrai, illetve az egykori Tiszai Erőmű telephelyére elképzelt két nagy, 500-500 megawattos gázerőműtervük nem ellenkezik-e az unió szén-dioxid-kibocsátás-megszüntetési tervével, szintén nem kaptunk választ. Ugyanakkor Kóbor György a felmelegedés elleni küzdelem kapcsán többször kitért az MVM nagy léptékű napelemes, illetve biomassza-erőműfejlesztési terveire, a hidrogénnel kapcsolatos kutatásaira, de szerintük az atomerőmű is klímabarát. Az elnök-vezérigazgató sokat panaszkodott a szakma elöregedésére is, így kiemelten törekszenek a fiatalításra.