A brit miniszterelnöki hivatal bejelentette, hogy Boris Johnson komoly aggályait fejezte ki Orbán Viktornak az emberi jogok magyarországi helyzete miatt. Az előzmény az volt, hogy a szigetországban éles támadások érték a házigazdát, amiért egyáltalán leült a magyar vezetővel. Ezek után próbálta meg a Downing Street eloszlatni vitát, mondván, hogy a házigazda szóba hozta a gender egyenlőséget, az LMBT-jogokat és a sajtószabadságot is. Ezen kívül áttekintették Oroszország, Belarusz és Kína kérdését.
A közlemény szerint a vendéglátó arra biztatta Magyarországot, hogy az vesse latba befolyását a demokrácia és a stabilitás előmozdítására. Orbán, akit jobboldali populistának és Putyin szövetségesének tartanak, ellentmondásos figurának számít a nemzetközi porondon. Pár napja megkontrázta, hogy az EU nyilatkozatot adjon ki Peking ellen és ellenzi az Oroszországgal szemben hozott szankciókat.
A Human Rights Watch azzal vádolja a magyar vezetést, hogy az a járvány ürügyén aláássa jogállamot és a demokratikus intézményeket. Bírálják a migrációval szemben elfoglalt álláspontját is. Idevágó nézeteit a Downing Street már az út előtt elítélte. Orbán azonban a találkozó után megerősítette, hogy kitart a meggyőződése mellett és csupán tényeget fogalmazott meg, amikor betolakodóknak minősítette a muzulmán közösséget.
Brit diplomaták magánemberként elismerték, hogy ők sem nézték jó szemmel a Johnson-Orbán közti egyeztetést, mert a vendég meleg kapcsolatokat tart fenn Moszkvával, Pekinggel és Minszkkel, ez pedig ellentétes a brit külpolitikával.
Orbán Viktor úgy nyilatkozott a Johnsonnal lezajlott egyeztetés után az utca túloldalán várakozó újságíróknak, hogy nevetséges az ellene felhozott antiszemita vád Soros György kapcsán. Azt mondta, miután több brit párt is kétségét fejezte ki jó pár korábbi kijelentése kapcsán, hogy továbbra is határozottan kiáll bevándorlás-ellenes nézetei mellett, de azok nem az érkezők etnikai hovatartozásán alapulnak.
Sorossal az a baja, hogy az támogatja a migrációt. A jelentés megjegyzi, hogy a különc nacionalista politikus, aki több ügyben is tengelyt akasztott az EU-val a demokratikus normák leszalámizása miatt, jelenleg új konzervatív szövetségen dolgozik Európában.
A brit közszolgálati adó három okot sorol fel, hogy a nagy tiltakozás ellenére miért tárgyalt a brit kormányfő Orbán Viktorral:
1. A konzultációt a magyar fél vetette fel és már rég belevették a programba, ráadásul itt egy uniós ország vezetőjéről van szó.
2. Magyarország hamarosan a visegrádi közösség soros elnöke lesz.
3. Nem lehet csak olyan államokkal tartani a kapcsolatokat legfelső szinten, amelyekkel nincs vita fontos kérdésekben.
Ezzel együtt a gesztus már csak azért is kérdéseket generál, mert Johnson néhány hét múlva a legfejlettebb államokat tömörítő fórum házigazdájaként harcot kíván hirdetni a liberális értékek védelmében, márpedig Orbánról az a vélemény, hogy ő ellenpólust képez a közös nyugati normákkal szemben.
Ezt támasztja alá, hogy megregulázta a sajtót, átszervezte a felsőoktatást, kipaterolta a Közép-Európai Egyetemet. Azzal is vádolják, hogy a Soros elleni kampánnyal a zsidóellenességet gerjeszti. Londonban az üzleti ügyek minisztere azt közölte, hogy ő semmiképpen sem fogadja el, amit Orbán a migrációról vall, de a szigetország nem teheti meg, hogy nem tárgyal a politikussal.
Timothy Garton Ash szerint Nagy-Britannia a Brexittel saját magát lőtte lábon, ebből következik, hogy Boris Johnson kénytelen a kedvében járni egy olyan kis tagállam vezetőjének, mint Magyarország. Sőt, emiatt van az, hogy a történelem során először Budapestnek nagyobb a befolyása Európában, mint Londonnak. Továbbá ez magyarázza, hogy az Egyesült Királyság folyamatosan egyensúlyozni kényszerül az elvek és az érdekei között.
Az oxfordi professzor, Kelet-Európa jeles ismerője rámutat, hogy Orbán Viktor az illiberális tábor önjelölt vezetője, ezzel szemben amióta a szigetország hátat fordított az EU-nak miniszterelnöke újra felfedezte a 89-es eszméket, amiket egykor, diákvezetőként a magyar politikus is lelkesen hirdetett. Pl. amikor Ash jelenlétében beszédet mondott a Hősök terén, Nagy Imréék újratemetésén, vagy amikor Oxfordban, a professzor dolgozószobájában kifejtette, hogy a Fidesz miként gondolja felépíteni a liberális társadalmat.
Csakhogy 2010 óta következetesen a jogállam felszámolásán dolgozik, és Kínát dicsőíti az illiberális rendszerek követendő példájaként. Viszont meg tudta csinálni, hogy szépen elhappolja az uniós milliárdokat, ugyanakkor Brüsszel elleni jelszavakkal nyerte meg a választásokat, amelyek szabadsága nem, de tisztessége erősen megkérdőjelezhető.
Hogy Johnson miért áll szóba vele, arra válasz, hogy Londonnak jelenleg mint egy falat kenyér, úgy kellenek a támogatók az EU-ban. És ha Orbán minden további nélkül kiáll Brüsszelben Oroszország és Kína mellett, akkor ezt megcselekedheti a britek érdekében is. Ugyanakkor Nagy-Britannia be akar jutni az egységes piacra, ezért nagyon kell neki olyasvalaki, aki ebben segíti.
A brit miniszterelnök szóvivője szokatlan módon kénytelen volt előre mentegetőzni Orbán Viktor miatt, mondván, hogy Magyarország rövidesen átveszi a Visegrádi Csoport elnöki teendőit, így igen fontos a szigetország jóléte és biztonsága szempontjából. Ez is mutatja, milyen ellentmondásos a látogatás fogadtatása. Ugyanakkor a brit üzleti ügyek minisztere arra hivatkozott, hogy felelőtlenség volna, ha London nem építené a kapcsolatokat az összes országgal.
Az újság magyarázatként megjegyzi, hogy heves EU-ellenességével Magyarország egyre inkább idegen testnek számít Európában. Az illiberális demokrácia vízióját terjeszti és gyakran összecsap Brüsszellel a szabadság, egyenlőség és demokrácia ügyében. Széles körben úgy vélik, hogy Orbán igen nagy hatalmat összpontosított. 2010 után gyorsan kikapcsolta a kritikus sajtót, a szabályozás, illetve cenzúra segítségével. Csáky Zselyke a Freedom House-tól azt mondja, hogy a magyar média már kezd emlékeztetni a kommunista időkre, mert annyira központi ellenőrzés alatt van.
A kormányfő telerakta saját embereivel az igazságszolgáltatást, sok bírát idő előtt nyugdíjba kényszerített. Folyamatosan érvényesítette befolyását a civil társadalom fölött, rágalmazó kampányt folytatott a „külföldi ügynökként” megbélyegzett szervezetek ellen. A CEU-t távozásra kényszerítette. A koronaválság alatt bevezette a rendeleti kormányzást, így jogvédő csoportok már megkérdőjelezik, hogy Magyarország egyáltalán demokrácia-e még.
De a tegnapi út kapcsán leginkább diszkriminatív és migránsellenes megnyilvánulásait hánytorgatják fel ellene. Így a többi közt azt, hogy antiszemita és iszlámellenes hadjáratot indított a zsidó emberbarát Soros ellen. Az Európa Tanács és a Human Rights Watch egyaránt elmarasztalta a menedékkérőkkel szembeni bánásmódot.
A Chatham House brit elemző intézet igazgatója azt mondja, hogy mivel Orbán kiüresíti a demokráciát, ugyanakkor szoros viszonyt ápol Putyinnal, a meghívás ténye megkérdőjelezi, hogy Johnson valóban az általa hirdetett elveket képviseli-e.
Törékeny érdekközösségnek nevezi a német lap Orbán és Johnson viszonyát, mert a két politikusban sok a közös, de vannak különbségek is közöttük. A brit vezetőnek nincs sok szószólója az uniós állam- és kormányfők sorában, ám magyar kollégája egyenesen a szigetországi miniszterelnök rajongójának számít. Ezért kézenfekvő volt, hogy 16 hónappal a Brexit után vendégül lássák a Downing Streeten. A találkozó azonban nem csupán az EU-ban, hanem Londonban is aggályokat váltott ki.
Orbánt Európában úgy tartják számon, mint aki folyamatosan keresztbe tesz, mivel kiüresíti a jogállamot, udvarol Putyinnak és megtorpedózza a közös külpolitikai irányvonalat Kínával szemben. Legutóbb megakadályozta, hogy az unió közös nyilatkozatot adjon ki a Közel-Keletről. Brüsszelben a tegnapi találkozó egyben azt a gyanút erősítette, hogy a vendéglátó továbbra is az integráció gyengítésén ügyködik.
De hogy azért brit részről sem volt minden bökkenőtől mentes az esemény, az kiderül abból, hogy utána nem tartottak közös sajtótájékoztatót. Ez valószínűleg azzal függ össze, hogy Orbán muzulmánellenes kijelentéseit az Egyesült Királyságban pártállástól függetlenül elutasítják.
Mától három napon át Peking vendége a magyar, a lengyel, a szerb és az ír külügyminiszter, akiket kínai kollégájuk hívott meg, miután országuk nem bélyegezte meg az ujgur kisebbséggel szembeni kínai bánásmódot. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy az EU befagyasztotta a Kínával kötött beruházási egyezmény jóváhagyását, miután az ázsiai nagyhatalom indexre tett több európai politikus. Előzőleg Brüsszel hozott szankciókat olyan kínai illetékesek ellen, akik felelősek a muzulmán ujgurok tömeges deportálásáért.
Mindenesetre a négyek meghívása azt jelzi, hogy Kína erősíteni akarja országukkal a kapcsolatokat, miközben egyre élesebb a vita Európa és Peking között, ami egyben gátolja, hogy európai cégek nagyobb szeletet hasíthassanak ki maguknak a kínai piacon. A kínai diplomácia vezetője egyébként külön-külön tárgyal a vendégekkel.
A szlovén fővárosban 20 ezres tüntetésen követelték, hogy mondjon le Jansa miniszterelnök miután ugyanazt csinálja, mint OrbánViktor, vagyis nyomást gyakorol a sajtóra és szítja a gyűlöletbeszédet, ugyanakkor rosszul kezelte a koronaválságot és korlátozza a társadalmi párbeszédet. A felvonulók szerint a hatalomnak le kell mondania és idő előtti választásokat kell kiírni. A demonstrációba bekapcsolódtak ellenzéki, valamint szakszervezeti vezetők is.
Jansa a vádakról azt mondta, hogy azok mögött baloldali összeesküvés áll. A héten már átvészelt egy bizalmatlansági indítványt, de a megmozdulás azt jelzi, hogy erősödik a rá nehezedő nyomás, néhány héttel azelőtt, hogy Szlovénia lesz az EU soros elnöke.
A jövő konzervatív jogászainak képzésére egyetemet alapított Varsóban a lengyel katolikus egyház egyre befolyásosabb jogi intézete, az Ordo Iuris. A terv kiötlői azt remélik, hogy a kibocsátandó új nemzedék kihatással lesz az egész európai kultúrára. A létrehozó szervezet olyan kérdésekben foglal állást, mint az abortusz korlátozása vagy az egyneműek házassága, mivel a hagyományos családfelfogás mellett tör lándzsát.
Jerzy Kwasniewski, az Ordo Iurist vezető jogász azt mondta, hogy a Collegium Intermarium (= a tengerek között, ami a Balti-, a Fekete-tenger és az Adria közti térségre utal) úgy nyilatkozott, hogy a tanszabadság szigetét kívánták létrehozni, miután a hagyományos egyetemeken egyre inkább elhallgattatják a konzervatív gondolkodókat. Egyben ellensúlyt akarnak képezni a CEU-val szemben. Hozzátette, hogy a francia úttal szemben nem szeretnék elválasztani egymástól az államot és egyházat. A finanszírozás egyelőre magánforrásból megy, de később állami támogatásban is gondolkodnak.
Az egyik brüsszeli elemző intézet munkatársa úgy véli: az új létesítményben olyan elitet akarnak kinevelni, amelynek feladata, hogy tisztára mossa a szélsőjobbos felfogást és így azt elfogadhatóvá tegye bizonyos politikai vitákban.
