Lassan gyülekeztek a Széchenyi Gyógyfürdő Márványtermében a Rác Nosztalgia Kft. vagyontárgyainak értékesítésére ma délelőtt megrendezett nyilvános árverés résztvevői. A kezdésre alig tucatnyi ember gyűlt össze, akik a regisztráció után illedelmesen üldögélve várakoztak. Öltönyök, szvetterek, tízcentis sarkú lakkcipő, aktatáskák és maszkok nem túl színes egyvelege láthatóan mindenféle izgalom nélkül várta a kezdést, amit Kollár Dávid Mihály felszámolóbiztos svájci óra pontossággal a meghirdetett időpontban meg is ejtett.
Kollár a szokásos jogi formaságok után röviden bemutatta a nyilvános ráverés két tárgyát: a 2070 négyzetméteres szállodát, valamint a 3333 négyzetméteres Rác Fürdőt, és arra is felhívta a figyelmet, hogy az ingatanokat jelentős jelzálog terheli és az új tulajdonosnak több korlátozással is számolnia kell. Majd közölte, hogy az árverésre kerülő ingatlanokat senki sem kívánta előzetesen megtekinteni, így a kívülállóban egy pillanatra felrémlett az érdeklődő nélküli árverés képe.
Bodzási Balázs közjegyző azonban bejelentette, hogy egyetlen jelentkező adott le a nyilvános árverésen való licitáláshoz szükséges előzetes regisztrációt. A szükséges dokumentumokat tartalmazó nagyalakú barna borítékot nagy sejtelmesen át is adta a felszámolóbiztosnak, akik már már-teátrális mozdulatokkal felnyitotta és ismertette a tartalmát, amelyből kiderült, hogy az árverésen egyetlen cég szeretne licitálni: a Budapest Gógyfürdői és Hévízei Zrt. A cég az előírásoknak megfelelően befizette a 254,4 millió forintos árverési előleget. Mindezek után aligha meglepő, hogy a kíváncsiskodó szemektől elzárva, egy másik teremben - megtartott licit mindössze 12 percig tartott.
- Nem lepett meg különösebben a csekély érdeklődés, hiszen a körülmények a főváros számára teszik igazán vonzóvá az ügyletet – válaszolta a Népszava kérdésére, a licitzáró szolid taps után távozni igyekvő Szűts Ildikó, a BGYH Zrt. vezérigazgatója, aki azt is elárulta, hogy a cég kikiáltási áron,, vagyis 5,088 milliárd forintért vásárolta meg a fürdőt és a szállodát. De gyorsan hozzátette, hogy most még csak a licit zárult le, a felszámolási eljárás még nem fejeződött be. Éppen ezért egyelőre a szolláda és a fürdő felújításához és későbbi üzemeltetéséhez kapcsolódó kérdésekre sem kívánt válaszolni.
Mint arról a Népszava korábban beszámolt a felújított, de soha meg nem nyitott Rác fürdőre és a mellé épített 67 szobás szállodára márciusban nyilvános árverést hirdetett a fenti ingatlanokat birtokló Rác Nosztalgia Kft. felszámolásával megbízott a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. A kikiáltási valamivel több mint 5 milliárd (5 088 240 000) forint volt, az árverésen való részvételhez megfizetendő előleg összege 254,4 millió forint. Az értékesítési eljárást azonban egy nappal a március 26-ára hirdetett árverés megkezdése előtt érvénytelenítette a felszámoló, mondván sérült a titkosítás. Majd május elsején ismét meghirdették gyakorlatilag ugyanazon feltételekkel. Ezen a liciten szerezte meg az ingatlanokat a BGYH.
Az eredmény bizonyos értelemben várható volt. Az I. kerületben, a Gellérthegy lábánál lévő fürdőt és a 2070 négyzetméteres szállodát ugyanis több követelés is terheli, amelyek tulajdonosa a főváros és a fürdős cég. (A hotel eladási árából 335,2 milliót szeretne megkapni a fővárosi önkormányzat vételár-követelés címén, 3,85 millió eurót és csaknem 1,6 milliárd forintot kér a Rác Beruházó Kft.( az üzletrészén alapított jelzálogjog okán valójában a fővárosi tulajdonú REK Kft.), míg a Budapest Gyógyfürdő és Hévízei (BGYH) Zrt. 23,3 millió eurót + 94 millió forintot meg nem fizetett kölcsön címén. Utóbbi a 3333 négyzetméteres műemléki védettséget élvező fürdőt is terheli. ) Az is a BGYH malmára hajtotta a vizet, hogy az épületek alatti földterület a főváros tulajdona, a fürdő üzemeltetéséhez szükséges vízjogokkal pedig a gyógyfürdő üzemeltető rendelkezik. A fürdő esetében az államnak, a fővárosi önkormányzatnak és a BGYH-nak is van elővásárlási joga. Mindezek ellenére volt arra esély, hogy mások is benevezzenek az ingatlanok tulajdonjogáért folytatott végső versenyfutásba.
A fővárosi önkormányzat ugyanis tartott attól, hogy kiéneklik a kezükből a fürdőt és a szállodát. Ez több milliárdos veszteséget okozott volna a fővárosnak. A sok vargabetűt leírt fürdőfelújításra még Demszky Gábor idején kötött szerződést a főváros, de a Tarlós-féle városvezetést előnytelennek tartotta az üzletet és felszámolási eljárást kezdeményezett a felújításra vállalkozó cég ellen, amelynek pedig maga is résztulajdonosa.
A Rác fürdő rekonstrukciója az M4-es metró és a Bálna mellett egy másik olyan projekt, amelyet még Demszky Gábor főpolgármestersége idejében indítottak el, de a Fidesz már ellenzékben is támadta. Tarlós István főpolgármesterré választása után mindkét beruházást megállították. Az M4-es metró új kocsijait szállító Alstom szerződését felmondták, a francia cég azonban perelt, így a 4-es metrót Tarlós második választási győzelme előtt átadták, azóta is az Alstom kocsik futnak rajta. Némi huzakodás és perlekedés után, jelentős csúszással, de a Bálnát is befejezték, majd a Tarlós -féle városvezetés az előző önkormányzati ciklusban eladta az államnak. A fürdő és a szálloda nem volt ilyen szerencsés, hiába készült el 2011-ben, mégsem nyithatott ki.
A fővárosi önkormányzat 2002-ben hozta létre a Rác Nosztalgia Kft.-t a fürdő felújítására. A főváros az építmények alatti földterületet vitte a közös üzletbe, míg a betársuló Rác Beruházó Kft. vállalta a felújítást és egy 67 szobás szálloda megépítését. A 16 ezer négyzetméteres komplexum kivitelezése 2005-ben kezdődött, a nyitást 2010 májusára ígérték.
Csakhogy a 2010-es önkormányzati választásokon a beruházást már korábban is élesen támadó Tarlós István került a főpolgármesteri székbe. A BGYH néhány hónap múlva bíróság elé citálta a Rác Nosztalgia Kft.-t, amelynek negyedrészben maga is tulajdonosa volt. Egy év múlva peren kívüli egyezséget kötöttek, de akkorra már kicsúszott a főváros kezéből az irányítás. A beruházáshoz 7,6 milliárd forintos kölcsönt nyújtó MFB megorrolt a háta mögött kötött egyezség miatt, és felmondta a céggel kötött hitelszerződést. Időközben lejárt a Rác Nosztalgia Kft. csődvédelme is, ami azzal fenyegetett, hogy dobra verik a fürdőt és a szállodát.
Ezzel elúszott volna a 250 milliós állami támogatás és az apportként bevitt telek. A főváros ekkor a költségvetési tartalékok terhére, erősen diszkontáron megvásárolta az MFB követeléseit, majd felszámolási eljárást kezdeményezett a Rác Nosztalgia Kft., illetve a Rác Beruházó Kft. ellen. Ez tart még ma is.
A főváros kérésére a kormány időközben stratégiailag kiemelt vállalkozásokká minősítette a két céget, így az ügy az állami felszámolóhoz a Nemzeti Reorganizációs Kft.-hez – azon belül is a kormány kedvenc felszámolójához, Börcsök Sándorhoz került. A cég akkor a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelete alá tartozott, amelynek vezérigazgatója akkortájt Szivek Norbert, Tiborcz István többszörös üzleti partnere volt.
Mindez nem maradt következmények nélkül. 2016 őszén az MFB váratlan fordulatként azzal kereste meg a fővárost, hogy bontsák fel a korábbi 2,2 milliárdos megállapodást, cserébe a bank által képviselt potenciális befektető 8 hónapon belül megnyitja a szállodát és a fürdőt, kamat címén pedig 890 millió forintot fizet a fővárosnak. A titokzatos befektető az akkori hírek szerint az Orbán Ráhel – Tiborcz István házaspár érdekköréből került volna ki. A Fővárosi Közgyűlés kínosra sikeredett közjáték után visszautasította az ajánlatot.
S akkor megindult a nagy időhúzás. A Rác Beruházó Befektető és Szolgáltató Kft. (RB) felszámolását 2016 nyarán, míg a Rác Nosztalgia Beruházó és Szolgáltató Kft.-ét (RN) 2016 decemberében rendelte el a Fővárosi Törvényszék. A stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetek felszámolási zárómérlegének elkészítésére ugyan 270 napot ad a törvény, de ez meghosszabbítható. Az eljárások többsége azért egy év alatt lezárul, de a kényesebbek évekig húzódnak. A főváros eleve másfél-két évvel számolt a Rác fürdőnél, de már ezen is réges-régen túlfutottak.
A 2019-ben megválasztott új városvezetés lépéskényszerbe került. Egyrészt attól tartottak, hogy különféle háttéralkuk miatt nagyon nyomott áron kel el az ingatlanegyüttes és akkor elúsznak az eddig beletett milliárdok. Másrészt 2019 decemberében lejárt a fürdő megvételével megbízott REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft.-nek adott megbízási szerződés. A Karácsony Gergely vezette új közgyűlésnek így meg kellett erősítenie a Tarlós-kabinet korábbi döntését, miszerint legfeljebb 7,4 milliárd forint erejéig szálljon be a licitbe, ha a felszámoló végre meghirdeti a fürdőt és a hotelt értékesítésre. Ha a főváros nem ad utasítást erre, akkor a REK Kft. nem tehet ajánlatot. Ha pedig más veszi meg a fürdőt és a szállodát az árverésen, akkor a fővárosi önkormányzat hiába vásárolta meg a beruházáshoz 7,6 milliárd forintos kölcsönt nyújtó MFB-től 2,2 milliárd forintért a követelést és költött azóta százmilliókat ügyvédekre, őrzésre, fenntartásra, a cégek üzemeltetésére – a pénz elúszik. Ezt pedig semmiképpen nem akarták megkockáztatni.
A fővárosi önkormányzatnak jelen pénzügyi helyzetében aligha lesz pénze a felújításra. A liciten szerencséjükre nem kellett mélyen a zsebükbe nyúlni, hiszen nem volt versenytárs. A főváros korábban is úgy tervezte, hogy csak a fürdőt tartja meg, amelynek üzemeltetését a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt.-re bíznák. A hotelt viszont nem vennék a nyakukba. A létesítmény kettéválasztásával megszabadulnának a szállodafelújítás milliárdos nyűgétől, az épületek alatti, illetve az előtte lévő sétány telkéért pedig földhasználati díjat kérhetne a főváros. Az évekig tartó játszmázás alatt ugyanis a 2011-re gyönyörűen felújított fürdőt és az újonnan megépített szállodát gyakorlatilag újra fel kell újítani. Ennek költsége pedig ismét sok milliárdos tétel lesz.
