- írja dán sajtójelentésekre hivatkozva a BBC. A cikk szerint a Védelmi Hírszerző Szolgálat (FE) együttműködött az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséggel (NSA) az információgyűjtés érdekében, és más - német, francia, svéd és norvég - tisztségviselőkről ugyancsak gyűjtöttek információkat. (Hasonló feltételezések már 2013-ban is napvilágot láttak, akkor Edward Snowden egykori NSA-ügynök közölte azt, hogy lehallgatták a német kancellár telefonhívásait.) Angela Merkel meg nem nevezett szóvivője a mostani dán sajtójelentésekkel kapcsolatban azt mondta: csak az újságírók kérdései nyomán szerzett tudomást a jelentésről, mindazonáltal nem kívánt megjegyzést fűzni hozzá.
Az NSA telefonhívásokhoz, szöveges üzenetekhez és chaten belüli üzenetváltásokhoz fért hozzá a tisztségviselők telefonjain, célzott lehallgatásokkal és az NSA által kifejlesztett Xkeyscore adatelemző szoftverrel.
A DR szerint az FE-ben 2014-ben indítottak belső vizsgálatot az NSA egykori munkatársával, Edward Snowden amerikai informatikussal kapcsolatos kiszivárogtatási botrány miatt. Snowden 2013-ban hozott nyilvánosságra szigorúan titkos dokumentumokat arról, hogy a jelhírszerzésre szakosodott NSA tömeges adatgyűjtést folytatott, és lehallgatóprogramokkal figyelte meg amerikai állampolgárok, valamint külföldi vezetők, köztük európai szövetséges országok politikusainak kommunikációját. Snowden az adatszivárogtatást követően Oroszországba menekült, ahol menedékjogot kapott.
Steinbrück az ARD német országos köztelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: groteszknek tartja, hogy baráti országok hírszerzési szolgálatai valóban lehallgatják más partnerországok fő tisztségviselőit, és kémkednek utánuk. Steinbrück politikai botrányról beszélt.
Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter az SVT svéd közszolgálati televíziónak azt mondta, hogy "teljes tájékoztatást követel" az ügyben.
Frank Bakke-Jensen norvég védelmi miniszter az NRK norvég közszolgálati műsorszolgáltatónak nyilatkozva kijelentette: komolyan veszi az állításokat.
Clément Beaune Európa-ügyi francia államtitkár a France Info hírrádiónak úgy vélekedett: ki kell vizsgálni a DR beszámolójának hitelességét, és amennyiben megerősítést nyer, akkor valóban "komoly" ügyről van szó.
A német kancellária meg nem nevezett szóvivője a DR beszámolójával kapcsolatos kérdésekre azt mondta: csak az újságírók kérdései nyomán szerzett tudomást a jelentésről, mindazonáltal nem kívánt megjegyzést fűzni hozzá.
Trine Bramsen dán védelmi miniszter szintén nem kívánt reagálni a hírszerzési ügyekkel kapcsolatban a médiában terjedő "találgatásokra". "Általánosságban annyit elmondhatok, hogy ennek a kormánynak a hozzáállása hasonló ahhoz, amit a korábbi miniszterelnök 2013-ban és 2014-ben is elmondott: a közeli szövetségesek rendszerszintű lehallgatása elfogadhatatlan" - áll Bramsennek a Reuters hírügynökséghez eljuttatott közleményében.
Az NSA és az amerikai hírszerzési igazgató nem kívánt reagálni.
Az Egyesült Államok közeli szövetségesének számító Dániában található számos szárazföldi főállomása a Svédországot, Norvégiát, Németországot, Hollandiát és Nagy-Britanniát ellátó vagy onnan kiinduló tengeri alatti internetkábeleknek.
