Június elsején megkezdi munkáját az Európai Ügyészség (EPPO) amelynek feladata az uniós pénzügyi támogatásokkal elkövetett bűncselekmények - csalás, vesztegetés, hűtlen kezelés, pénzmosás - feltárása a közösség országaiban. Vezetője Laura Codruta Kövesi, a román antikorrupciós ügyészség egykori feje, aki brüsszeli vélemények szerint pontosan tudja, hogy mi a dolga.
Az EU régóta működő Csalás Elleni Hivatala (OLAF) ellenőrizheti ugyan a közösből érkező pénzek gyanús elköltését, de nem nyomozhat és nem folytathat vádhatósági eljárást sem.
A közösség 27 tagországából öt nem csatlakozott a luxembourgi székhelyű EPPO-hoz: Magyarországon kívül Lengyelország, Dánia, Írország és Svédország. Dánia és Írország eleve nem vesz részt semmilyen együttműködésben, amely a bel- és igazságügyek területén valósul meg, Svédország pedig még lebegteti a belépését.
A magyar kormány hivatalosan azzal érvel, hogy csatlakozása az Európai Ügyészséghez sértené a szuverenitást, minthogy az Alaptörvény szerint Magyarországon közvádlóként az ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Politikai akarattal azonban a passzust módosítani lehetne, ahogyan ez megtörtént az Alaptörvény egyéb paragrafusaival. A 2019-ben zárult, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő által indított aláírásgyűjtésen 680 ezren támogatták az EPPO-hoz való csatlakozást.
Szakértők szerint okkal feltételezhető, hogy a komoly korrupciós ügyek elkövetői olyan országot fognak választani, amelyben az EPPO nem tud vizsgálódni. A Transparency International tanulmánya rámutat: kimaradóként Magyarország azt is kockáztatja, hogy a fehérgalléros bűnözők gyűjtőhelyévé válik.
