Előfizetés

Tesztelik a Posta érdekvédőit

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.06.01. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A postások még nem kaptak ajánlatot az alapbér emelésére, a felkínált egyszeri pluszpénzt pedig túl kevésnek tartják.
Megkezdődött hétfőn a bértárgyalás a Magyar Posta Zrt.-nél, miután a kormány a múlt héten engedélyt adott a legnagyobb állami közszolgáltató cégek vezetőinek az egyeztetésekre. Az év kezdete óta eltelt öt hónapban nem derült ki, hogy mit kínál a vállalat a 28 ezer dolgozójának 2021-re, és az első tárgyaláson is csak egyetlen számot ismerhettek meg a szakszervezetek: az éves egyszeri juttatás egy főre jutó összegére bruttó 136 ezer forintos ajánlatot tett a munkáltató. Mivel a postások idén még egyetlen fillér pluszpénzt sem láttak és a javaslat egyben a munka szokásos év végi elismerését jelentő keret, az érdekvédők elégedetlenek, különösen, mert úgy sejtik, csak ebből a pénzből lehet lecsípni az első félév elmaradt béremelésének kompenzációját. Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke elmondta lapunknak, hogy 
az ajánlatot a következő napokban értékelik az érdekvédelmi szervezetek elnökségeiben, de már most majdnem biztos, hogy sem ők, sem a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége, sem a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége, sem pedig a Kézbesítők Szakszervezete nem fogadja azt el.

A postai érdekvédők eredetileg 10 százalékos bértömeg növekedést kértek, ami magasabb a közszolgáltató cégek többségének igényénél. Tóth Zsuzsanna ezt azzal indokolta, hogy a vállalati bérek náluk általában alacsonyabbak, mint például a nagy közlekedési cégeknél és szeretnék felszámolni a lemaradásukat. A tagság ugyanis elégedetlen, egy múlt heti üzenet szerint a "dolgozók létszáma csökken, újak nem nagyon jelentkeznek ennyi pénzért, olyan postás, aki marad is, ritka mint a fehér holló! Ha jönnek is, benéznek, aztán tovább állnak. Egyre kevesebb ember végzi el, ugyanazt a munkát, de a levelek és csomagok mennyisége nem csökken, sőt inkább növekszik". A postás egyeztetés a munkáltatóval a jövő hét első felében folytatódik, de az érdekvédők úgy vélik, akkor még mindig csak az egyszeri juttatás mértékéről és kifizetési ütemezéséről tudnak tárgyalni.
A munkavállalók szervezetei abból indulnak ki, amikor magasabb összeget várnak, hogy ebben az évben nem csökkenhetnek a reálkeresetek az állami vállalatoknál.

A pandémia alatt ezeken a munkahelyeken mindenki helyt állt, pedig többségük extrém módon veszélyeztetett volt munkavégzés közben az utasokkal, ügyfelekkel való közvetlen találkozások miatt. A nagy közszolgáltatóknál a szakszervezetek többsége 6 százalékos béremelésről és egyszeri bérkiegészítésekről egyeztet, de van olyan volános és villamosenergia-ipari szervezet is, amelyik 10 százalékos béremelési igényt fogalmazott meg a tárgyalások előtt. A munkáltatók is a járványra, az emiatt csökkent bevételekre hivatkozva nyomják lefelé a bérajánlatot. A tulajdonosi szempontból széttöredezett vízügyi ágazatban évek óta megszokott módon valószínűleg utolsóként kezdődnek meg a bértárgyalások, információink szerint még nincs is időpont az első egyeztetésre. 

Homályos a valódi ok

A járvány alatt megszokottá vált az állami vállalatoknál is, hogy a nagyobb létszámú megbeszéléseken személyesen csak egy szűk vezetői kör vett részt, de további elnökségi tagok is figyelhették valamilyen internetes felületen a tárgyalást. Úgy tudjuk, ezt a lehetőséget tegnap megszüntették a Magyar Postánál, mert „felső szinten” nem tetszett, hogy a MÁV-Volánbusz vállalatcsoport előkészített bérmegállapodásának több részletét is megírtuk múlt szerdán a Népszavában. Állítólag a „kiszivárogtatás” miatt maradt el csütörtökön a szerződés aláírása. A legnagyobb magyar állami közszolgáltató ez alkalommal sem felelt kérdéseinkre, így tegnap sem tudtuk meg, mikor írhatják alá az 57 ezer dolgozó idei béremelését rögzítő szerződést, s mi a halasztás valódi oka.   

Könnyebb lehet az utazás – Mutatjuk az Európai Bizottság legújabb ajánlásait

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.06.01. 06:40

Fotó: NICOLAS ECONOMOU / AFP / NurPhoto
Az uniós testület több, jelenleg érvényes szabályon is változtatna.
Az Európai Unió belüli utazási korlátozások fokozatos könnyítését és összehangolását javasolja a tagállamoknak az Európai Bizottság. Indítványozza, hogy a már teljesen beoltott személyeket 14 nappal a második védőoltásuk után mentsék fel a tesztelési és karanténba vonulási kötelezettség alól. Az uniós testület ugyanilyen eljárást javasol azoknak, akik már átestek a betegségen, de még csak egy adagot kaptak egy kétdózisú vakcinából, vagy egy pozitív PCR teszttel igazolni tudják, hogy 180 napon belül szereztek természetes immunitást. Az Európai Bizottság szerint a tagállamoknak össze kell hangolniuk a tesztek érvényességi idejét is: a PCR tesztet 72 órán, a gyors antigén tesztet 48 órán át fogadják el. Kezdeményezi, hogy a családjukkal utazó gyerekeket ne kötelezzék karanténra, ha a szüleik felmentik alóla, például azért, mert már megkapták a védőoltást. Az uniós testület aktualizálta a járványhelyzet alapján kialakított színkódokhoz kapcsolódó iránymutatását is. Javasolja, hogy a kockázatmentesnek ítélt zöld térségekből érkezőkre ne vonatkozzon semmiféle utazási korlátozás. A célország hatóságai a narancssárgával jelölt, kevéssé kockázatos régiók utasaitól csak egy indulás előtti negatív tesztet követeljenek, míg a kockázatos vörös övezetek határát átlépőktől karanténba vonulást, hacsak nincs negatív PCR tesztjük. A sötétvörös térségekben élők továbbra se utazzanak külföldre, vagy ha igen, a célállomáson teszt és karantén várjon rájuk. 

Fejlesztik a védettségi aplikációt

Új funkciókkal bővül a védettséget igazoló applikáció - írta a Magyar Nemzet, közölve, hogy "hazánk már az adminisztratív intézkedések terén is lehagyta Európát". A lap szerint leolvashatóvá válik, hogy az applikáció használója mikor kapta meg a második oltását, és az is, hogy milyen típusú vakcinát kapott a felhasználó. A Google Play áruházban EESZT-alkalmazás néven, az App Store-ban pedig EESZT Lakossagi néven érhető el az applikáció. NÉPSZAVA

Több tucat iskolában van jelen a koronavírus

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.06.01. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Lapunk számításai szerint összesen 65-70 iskolai helyszínt érinthet jelenleg valamilyen járványügyi intézkedés.
A korábbinál jóval alacsonyabbak a fertőzési adatok az oktatási-nevelési intézményekben, igaz, még mindig több mint 60 iskolában van hatályban jelenleg is valamilyen járványügyi intézkedés - derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lapunknak küldött tájékoztatásából. A szaktárca adatai szerint jelenleg az óvodák 0,15 és az iskolák 0,5 százalékában egy-egy csoport vagy osztály érintett rendkívüli szünet, illetve digitális munkarend elrendelésében. Ha az Emmi által korábban említett mintegy 13 500 iskolai feladatellátási-hellyel számolunk, az azt jelenti, hogy 65-70 iskolai helyszínt érinthet jelenleg valamilyen járványügyi intézkedés. Ugyanakkor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a hivatalos adatok nem minden esetben fedik a valóságot. Nagy Erzsébet, a PDSZ egyik ügyvivője a Népszavának azt mondta: több olyan esetről tudnak, amikor egy-egy diák megfertőződött, de hivatalosan nem rendeltek el számukra karantént, csak haza küldték őket gyógyulni. Az érdekvédő szerint az is aggályos, hogy továbbra sincs kontaktkutatás, a fertőzött tanulók, pedagógusok lehetséges kontaktjait nem tesztelik. Érdeklődtünk az Emminél a tanárok, diákok teszteléséről is, de erre vonatkozó kérdésünkre nem kaptunk választ.  A tegnapi adatok szerint meghalt 5, többségében idős beteg, és újabb 156 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést. Az elhunytak száma ezzel 29 733-ra emelkedett. Kórházban 981 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 110-en vannak lélegeztetőgépen. A koronavirus.gov.hu hétfőn közölte, eddig 5 146 949 embert oltottak be Magyarországon, közülük 3 611 690-en már a második adag vakcinát is megkapták.  Tegnap a Kútvölgyi oltóponton helyi adminisztrációs hiba miatt egyébként többen nem kapták meg oltásukat. Az esetről az Index számolt be, egyik olvasójuk jelezte, hogy az AstraZeneca oltásának második dózisának beadása maradt el, mert nem volt elég oltóanyag. A Koronavírus Sajtóközpont erre reagálva közölte, a fennakadás nem vakcinahiány miatt volt.