Greenwoodi rasszista mészárlás – Biden harca Amerika nagy dilemmájával

A borzalmakat felidéző beszédében Biden most sem tért ki a kártérítésre, mint ahogy a feketéket aránytalanul sújtó diákhitelek eltörlésére sem.

Bármilyen meglepő, száz éve Joe Biden az első amerikai elnök, aki elzarándokolt az oklahomai Greenwoodba, ahol a fehér csőcselék 1921-ben felégette a fekete középosztály otthonait és üzleteit. Az akkor Tulsa külvárosának számító, mára a belváros részévé vált negyedet szinte teljesen elpusztították. A becslések szerint akár háromszáz áldozatot is követelő vérengzésért senkit nem vontak felelősségre, a biztosítók pedig nem fizettek kártérítést a fekete családoknak.

A borzalmakat felidéző beszédében Biden most sem tért ki a kártérítésre, mint ahogy a feketéket aránytalanul sújtó diákhitelek eltörlésére sem. A fekete közösségek által egyre határozottabban követelt lépéseket annak ellenére sem teszi meg, hogy elsősorban az ő szavazataiknak köszönhetően lett a Demokrata Párt elnökjelöltje és tudta legyőzni Donald Trumpot.

Az elnököt az tartja vissza, hogy pártjának 2022-ben a centrum szavazataira is szüksége lesz kongresszusi többsége megőrzéséhez, márpedig a feketék pozitív diszkriminációja továbbra is erősen megosztja az amerikai társadalmat. A felmérések szerint nagyjából kétharmad tartja súlyos problémának a bőrszín szerinti megosztottságot, az állítást leginkább az érintett kisebbségekhez tartozók, a fiatalok és a Demokrata Párt szavazói fogadják el. A rabszolgák leszármazottjainak járó általános kártérítést viszont a fehéreknek alig tizede és a demokrata párti szavazóknak is csak a harmada támogatja.

Biden Tulsában a kisebbségiek otthonszerzését és kisvállalkozóit támogató programokat ígért. Politikai értelemben nem kevésbé fontos, hogy határozott fellépést helyezett kilátásba a jellemzően a fekete szavazók választási részvételének megnehezítésére irányuló republikánus kezdeményezésekkel szemben. A jamaicai-indiai származású Kamala Harris alelnököt kérte föl a választójog gyakorlását garantáló szövetségi törvény előmozdítására. Ennek elfogadásához valószínűleg meg kellene változtatni a szenátus eljárási szabályait, ami a jövőre nézve felettébb kockázatos, s ezért nem minden demokrata párti szenátor támogatja.

Míg Biden ezekkel a súlyos kérdésekkel foglalkozott, Trump sem tétlenkedett. A volt elnök a hírek szerint két menet golf között azzal áltatja magát és környezetét, hogy augusztusra megint ő lesz az elnök. A minden alapot nélkülöző állítást máris fölkapták a QAnon összeesküvés elmélet hívei, akik november óta egyre újabb és újabb határidőket szabnak a beígért „vihar” eljövetelére.