Előfizetés

Megvan a megállapodás, így pótolják az idén elmaradt béremelést a fővárosi cégeknél

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.03. 17:28

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Fővárosi Önkormányzat például azt is vállalta, hogy ha a kormány ígéretei szerint 2021-ben csökken a szociális hozzájárulás mértéke, akkor az így felszabaduló pénzeket teljes mértékben a fizetések emelésére fogja fordítani.
A fővárosi bérszövetséget alkotó szakszervezetek képviselői, illetve a Fővárosi Önkormányzat nevében Karácsony Gergely főpolgármester aláírták a 2021-2024. évi időszakra vonatkozó fővárosi bérpolitikai megállapodást - közölte lapunkhoz is eljuttatott tájékoztatásában a Főpolgármesteri Hivatal. Mint írták, ennek értelmében 2022 és 2024 között az egyes munkáltatók és a náluk működő szakszervezetek a minimálbérről szóló kormányrendelet kihirdetését követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyév február 15-ig megállapodnak az adott évre vonatkozó béremelés végrehajtásáról. Konszenzus volt a felek között abban, hogy a bérek reálértékét meg kell őrizni és az is kiderült, hogy a Fővárosi Önkormányzat költségvetési helyzete nem nyújt lehetőséget egy idei béremelésre. 
A 2021-2024. évi bérmegállapodás értelmében, a 2021. évi elmaradó béremelés kompenzációja érdekében 2022-2024. között a minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés százalékos mértékeinek számtani átlagával való emelésen felül további béremeléshez szükséges forrást biztosítanak.

A Fővárosi Önkormányzat azt is vállalta, hogy ha a kormány ígéretei szerint 2021-ben csökken a szociális hozzájárulás mértéke, akkor az így felszabaduló pénzeket teljes mértékben a fizetések emelésére fogja fordítani. Emellett az idei évben nem lesznek csoportos létszámleépítések, nem növelik a kiszervezések mértékét és 2022 végéig emelt kapacitásokkal fenntartják a Fővárosi Álláskereső Irodát. A megállapodásban az alábbi érdekképviseletek érintettek:
  • Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ)
  • a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ)
  • a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetség (BKSZSZ)
  • az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ)
  • Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ 2000)
  • a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ)
  • a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezet (SZÁD)
  • Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ)

Figyelmeztetés a moratóriumosoknak, erős kritika a kormánynak

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.06.03. 14:06

Fotó: Népszava
Akár Magyarország befektetői, hitelminősítői megítélésén is ronthat egy újabb, általánosan igénybevehető törlesztésimoratórium-hosszabbítás – hívta fel a figyelmet az MNB.
A hitelmoratórium lehetőségét kihasználó lakossági adósok kevesebb, mint harmada van tisztában a törlesztés halasztásának valós következményeivel, például azzal, hogy emiatt jelentősen hosszabbodik a futamidő, és nő a visszafizetendő összeg. Az adósok több, mint fele ugyanakkor képes lenne most is fizetni kölcsönét. Ennek ellenére a jelenleg is fizetőképes moratóriumosok több mint negyede kérelmezné a további hosszabbítást is. Mindez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön ismertetett felméréseiből derült ki; a hozzáfűzött megjegyzésekből pedig erős üzenet körvonalazódik a moratórium újabb hosszabbítására készülő kormány számára. A Pünkösd előtt nem sokkal bejelentett kormányzati elképzeléssel egyébként úgy tűnik, nem számolt az MNB, a ma délelőtt bemutatott Pénzügyi stabilitási jelentésben legalábbis még csak a június 30-ig érvényes moratóriumot alapul vége készítették el elemzőik a hazai bankrendszer stressztesztjét. Az online sajtótájékoztatón ennek ellenére jelentős teret, és egyben számos kritikát, a jelentésben pedig külön fejezetet kapott az általános hosszabbítás ötlete.  Az Európában példátlanul hosszúra nyúlt, általános, minden adósra érvényes fizetési moratóriumot tavaly március 19-én rendelte el a kormány eredetileg 2020 végéig, de nagyon úgy tűnik, a kabinet megtartaná még kicsivel a jövő évi országgyűlési választások utánig is. Pedig a bankok és a jegybank jó ideje folyamatosan küldik a jelzéseket, hogy csak a rászorulóknak lenne szabad engedni a hosszabbítást. Ősszel még a kormány is így tervezett. A kormánypárti képviselők akkor meg is szavaztak egy olyan módosítást, amely szerint az idén már csak a gyermeket nevelő családoknak, a közmunkásoknak, a regisztrált álláskeresőknek és a közmunkásoknak járt volna a lehetőség, illetve a – konkrétan soha meg nem határozott mértékű – veszteséget szenvedett vállalkozások élhetek volna még vele. Ez nagyjából meg is felezte volna a másfélmilliós moratóriumos lakossági adósok táborát. Nem így lett: Orbán Viktor miniszterelnök tavaly decemberben váratlan karácsonyi ajándékként bejelentette, hogy mindenki maradhat még a moratóriumban az idén június 30-ig. Ekkor is automatikus volt a hosszabbítás, azaz csak akkor kellett jelezni, ha valaki nem kért belőle. A következő ajándékot Pünkösdre időzítették: Gulyás Gergely miniszter május 20-án hivatalosan is bejelentette a már kiszivárgott híreket, miszerint a moratóriumot a jelenlegi szabályok szerint hosszabbítják meg augusztus 31-ig. Vagyis nyár végéig mindenki benne maradhat, akár tudná fizetni hitelét, akár nem. A kormány ezt követően is szeretné, ha lenne egy hosszabb, átmeneti időszak, amíg mindenki, aki szeretne, élhetne a hitelfelfüggesztés lehetőségével. Az ilyen igényeket viszont már jelezni kellene a bankoknál. Gulyás Gergely azt is kijelentette: aki tud törleszteni, az szeptembertől magától is ezt fogja választani. Szavainak mind az eddigi tapasztalatok, mind az MNB felmérése ellentmond. A tavaly március óta moratóriumban lévő 1,6 millió lakossági szerződés közül mindössze 300 ezret kezdtek el újra fizetni, a 60 ezer vállalati hitelnek pedig kevesebb, mint a felét. A jegybank legfrissebb, április 30-i adatai alapján így a moratóriumra jogosult (azaz még tavaly március 19. előtt felvett) lakossági hitelállomány 51, a vállalati hitelállomány 36 százaléka vesz részt a moratóriumban. (A teljes állományt vizsgálva az arány 39, illetve 24 százalék, mivel az elmúlt bő egy évben folyósított hitelek már nem jogosultak a moratóriumra.) Ez az MNB adatai szerint 2020 végéig 600 milliárd, az idén június végéig 300-400 milliárd forintnyi elhalasztott lakossági törlesztő részletet jelent, a vállalati oldalon pedig tavaly év végéig 1100 milliárd, június végégig pedig 400-500 milliárd forintról van szó. A moratórium a válságkezelés egyik hatékony eszköze volt, és számos sérülékeny adós vette igénybe a moratóriumot, ugyanakkor sok olyan hiteles is élt vele, aki jövedelemi és vagyoni helyzete alapján nincs rászorulva a programra – hangsúlyozta Dancsik Bálint, az MNB főosztályvezetője. Az MNB márciusi kérdőíves felmérése szerint a moratóriumban résztvevők 20 százaléka a kieső törlesztések miatt megmaradt összeget megtakarítja vagy befekteti, 7 százalékuk pedig a fennálló hitele előtörlesztésére fordítja. A döntő többség, közel kétharmadnyian az alapvető megélhetési költségeket finanszírozza belőle. Az is látszik az válaszokból, hogy a lakossági adósok 56 százaléka képes lenne most is fizetnie a hitelét, ezeknek az adósoknak a 27 százaléka viszont ennek ellenére kérvényezné a további hosszabbítást.  A következményekkel viszont nagyon kevesen vannak tisztában. A moratóriumban részt vevő adósok mindössze 31 százaléka értette a program két legfőbb következményét, a futamidő kitolódását és a végszámla növekedését. Az MNB ezért példaszámításokat is készített, amelyek szerint a moratóriumban lévő jelzáloghitelek és személyikölcsönök felénél egy 2022. júniusig tartó hosszabbítás esetében (a kiszivárgott hírek szerint eddig hosszabbítana a kormány, de döntés erről még nincs) az eredetihez képest több mint 42 hónappal, azaz 3,5 évvel tolódna ki a futamidő. Négy évnél is többel elnyúlna a moratóriumban lévő jelzáloghitelek 29 százaléka, illetve a személyi hitelek 36 százaléka. A végül összességében visszafizetendő összeg a lakáshitelesek több mint felénél 10 százaléknál, a személyi hitelesek több mint felénél pedig 40 százaléknál is nagyobb mértékben ugrana meg. A másik nagy kockázat a fizetési morál romlása. Az ügyfelek „megszokhatják” az átmenetileg magasabb elkölthető jövedelmüket, és a moratórium után csökkenhet fizetési hajlandóságuk. Ez a viselkedés ráadásul a programban részt nem vevő, folyamatosan fizető adósokat is arra sarkallhatja, hogy felhagyjanak a törlesztéssel – részletezik a problémát az MNB jelentésében, jelezve: egy korábbi, késedelmes jelzáloghiteleket vizsgáló kutatás alapján az erkölcsi kockázatosnak tekinthető adósok aránya akár 10-20 százalék is lehet egy portfólión belül. A moratórium miatt ugyanakkor most nagyon alacsony a késedelmesen fizetett hitelek aránya, de ez nem ad valós képest. A sérülékeny állomány nagyságát - az adós tevékenysége és pénzügyi helyzete alapján - az MNB a vállalati körben 12, a lakosságnál 10 százalék körülire becsüli. Dancsik Bálint megjegyezte: ez nem az NPL-rátát jelenti, a késedelmes teljesítésű hitelek aránya ennél várhatóan alacsonyabb szinten fog tetőzni. Az MNB szerint a program kiterjesztése eközben a hazai pénzügyi rendszer nemzetközi megítélése szempontjából is kockázatot jelentene. Az Európai Unióban jelenleg a hazai programon kívül mindössze hat országban van érvényben hitelmoratórium, ám arányaiban jellemzően a hazainál szűkebb állomány részvételével. A legtöbb országban 2021. júniust követően nem várható a moratóriumok meghosszabbítása. Egy újabb, általánosan igénybe vehető hosszabbítás révén így a hazai moratórium példa nélküli lenne Európában, ami a hazai bankok, de akár az állam hitelminősítői és befektetői megítélésén, valamint a gazdaság versenyképességén is érdemben ronthat – hangsúlyozza a jegybanki jelentés. Dancsik Bálint úgy fogalmazott: a fentiek tükrében az MNB a moratórium meghosszabbítása esetén kiemelten fontosnak tartja, hogy a programban jelenleg résztvevő adósok többsége újból megkezdje hitele törlesztését, és a hosszabbítás lehetőségével csak azok éljenek, akik a moratórium nyújtotta védőhálóra valóban rászorulnak. Vagyis: a programot úgy hosszabbítsa meg a kormány, hogy az adósok széles köre térjen vissza a törlesztés folytatásához, miközben azok, akiknek kifeszített pénzügyi helyzete azt indokolja, továbbra is igénybe vehessék a törlesztés szüneteltetését.     

Milliárdok az indonéz sztrádafizető rendszerre

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.06.03. 08:30

Fotó: AFP/RIZQULLAH HAMIID/NURPHOTO
A több mint ezer ellenzéki módosítóból egy sem nyerte meg a kormány tetszését, a saját költéseit viszont további tízmilliárdokkal növelné a kormány a 2022-es költségvetésben - derült ki a költségvetési bizottság tegnapi ülésén.
Így lényegében a Fidesz frakció 29 oldalon részletezett módosítóit fogadhatja el a kormánytöbbség a ma esedékes újabb bizottsági ülésen. Az előterjesztő Szűcs Lajos fideszes képviselő szerint ezek szinte kivétel nélkül helyesírási hibát korrigáló, illetve hiányt nem növelő javaslatok.
A kormánypárt 5 milliárddal, 25 milliárdra emelné a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság kiadásait, de 12 milliárddal növelné a fideszes Pénzügyminisztérium céltartalékát, így már 105 milliárdot spájzolnának különböző célokra.

A módosító javaslatban szerepel egy, az eredeti költségvetésben is szereplő 29,8 milliárdos előirányzat átnevezése, amit a külügy kap „tőkealaphoz történő hozzájárulás” címen. Az csak a kevesek által forgatott fejezeti kötetből derül ki, hogy ez valójában Magyar-Indonéz Tőkealap, amely az „Indonéziában végrehajtásra kerülő infrastrukturális nagyprojektek megvalósulásához szükséges tőkebefektetések fedezetét biztosítja”. Vagyis a magyar adófizetők pénzéből a kormány infrastrukturális fejlesztéseket hajt végre Indonéziában, amely csak jövőre mintegy 30 milliárd forintba kerül. A projektet – az indonéz autópálya-fizetési rendszer kiépítést - Szijjártó Péter külügyminiszter korábban a „keleti nyitás” mérföldkövének nevezte idén egy interjúban, igaz akkor azt nem említette, hogy ezt a magyar adófizetők állják. A rendszert egy veszteséges, százmilliós forgalmú cég, a Roatex Ltd Zrt. építené ki, ám úgy látszik az adófizetők pénzéből és a nem tulajdonosok vagy a cég saját tőkéjéből. A Roatexnek három meghatározó tulajdonosa van: Nagy Szabolcs a cég igazgatója, az indonéz lakhelyű Peter Ong, illetve Jellinek Dániel magyar milliárdos. A cégben egy százalékos csendestárként megjelenik az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.is. Hogy még bonyolultabb legyen a kép a költségvetési tőkealap ügyeit nem az MFB hanem a szintén száz százalékos állami tulajdonban álló Eximbank végzi.
A kormánypárt hat milliárd forintot szavazna meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának hittankönyvek és hitoktatás támogatásra, így erre a célra az eredeti összeg kétszerese, azaz 12 milliárd forint mehet 2022-ben.

Az indoklás szerint az emelésre azért van szükség, mert egyrészt az állami iskolákban megtartott hit- és erkölcstan oktatás mellett az egyházi iskolákban jelentkező hittanórák költségére is legyen fedezet, másrészt az egyházi fenntartású iskolákban a más felekezethez tartozók hittanoktatását ellátó egyházak finanszírozását is rendezi, vagyis a beadványból az derül ki, mintha nem számoltak volna az egyházi iskolákban a hittanoktatás állami költségeivel, ami meglehetősen sajátos hozzáállás a legkeresztényibb kormánytól. A költségvetési átcsoportosítások papíron valóban nem növelik a hiányt, ugyanis a javaslatcsomag 27 milliárddal lefaragja a költségvetés „egyéb vegyes kiadásait”, ám az elvonás egyértelműen hiányt teremt, miután ezen a soron a maradék 36 milliárdos előirányzattal szemben jóval több kiadás marad.   

Kicsit jobb lesz a diplomatáknak

A fideszes javaslat emeli a külszolgálatot teljesítő diplomaták havi illetménykiegészítéseit, ugyanis a 2017-ben megállapított összegek elinflálódtak. Így a diplomaták a rendes fizetésük mellé az eddigi 425 ezer forint helyett havi 440 ezer forintnyi devizaellátmányt, 300 ezer helyett havi 325 ezer forintos lakhatási támogatást, illetve 250 ezer forint gyereknevelési támogatást kaphatnak. Pontosabban ez az alap, ami a szolgálati hely besorolása szerinti szorzóval változik.