Nem alátámasztott az M3-as metróvonal alagúti rekonstrukciós szerződésének áremelése. A Világgazdaság információi szerint erre a végkövetkeztetésre jutott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Mint arról a Népszava korábban beszámolt a BKV 9,5 milliárd forinttal fizetne többet az eredeti árhoz képest a Swietelsky Vasúttechnikának a metróvonal felújításáért, csakhogy az ITM, mint az uniós támogatás felhasználását felügyelő Irányító Hatóság (IH) arra jutott, hogy ennek a harmada megalapozatlan. A BKV, illetve a fővárosi önkormányzat azonban koránt sincs abban a pénzügyi helyzetben, hogy saját zsebből kipótolja a hiányt, így veszélybe kerülhet a rekonstrukció befejezése.
– jelentette ki a Népszavának Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója, aki szerint szó sincs arról, hogy az IH visszadobta volna a szerződésmódosítást. A ma kiadott hatósági határozatban csupán annyit rögzítettek, hogy kisebb összeget tartanak támogathatónak.
Mint a vezérigazgató elmondta, a BKV most megvizsgálja a határozatban foglaltakat, a jövő héten a Swietelsky vezetőségével is leülnek tárgyalni. A cég természetesen mondhatja azt, hogy a kialkudottnál kevesebbért nem tudja befejezni a munkát és leállhat, de az első vállalati reakció nem erről szól. Bolla Tibor egyébként bízik abban, hogy a cégvezetőkkel jövő héten folytatott tárgyalások végén is abban maradnak, hogy a Swietelsky befejezi a felújítást az ITM által engedélyezett összegért, a hiányzó milliárdokért pedig pert indít. Mint mondta a négyes metró felújításához is számos per kapcsolódik, többet még mindig nem sikerült lezárni.
A főváros közlekedési cégének 10 nap áll rendelkezésére, hogy fellebbezzen a határozat ellen. A BKV vizsgálja ennek lehetőségét. Azt viszont Bolla sem tagadta a Népszavának, hogy nincs miből hozzátenni a hiányzó összeget. A szerződésmódosítást viszont úgy írták alá a Swietelsky-vel még decemberben, hogy abba belefoglalták, a teljesítéshez az IH jóváhagyására van szükség.
Mint arról a Népszava elsőként beszámolt: a Swietelsky Vasúttechnika tavaly márciusban 18 milliárdos többletköveteléssel állt elő az északi és a déli szakaszon előállt sorozatos csúszásra és extra feladatokra hivatkozva. A koronavírus járvánnyal, kormányzati elvonásokkal és a gazdasági válság hatásaival küzdő városvezetés levélben kereste meg az anyavállalatot, ám hűvös hangú visszautasítás volt a válasz.
A BKV lázas alkudozásba kezdett, de úgy tűnt, 8 milliárdnál többet nem ajánlhat a folytatásért cserébe. A szakértők szerint ennyi támasztható alá a követelésből, ráadásul a kezdetektől szoros költségvetést kezdetektől feszítik az elszabaduló építőipari árak, a menet közben felmerült extra feladatok – például a déli szakasz állomásainak azbesztmentesítése – és a csúszások. (A költségeket eredetileg 120 milliárdban határozták meg, jelenleg 217,5 milliárdnál tartanak. Ebből 172 milliárd uniós támogatás.)
A 2017 szeptemberében aláírt szerződés szerint a Swietelsky Vasúttechnika Kft. 47,8 milliárd forintért vállalta az alagútfelújítást, beleértve a biztosítóberendezés és a gyengeáramú rendszer rekonstrukcióját is. Erre kértek 18 milliárdos felárat. A szerződést július végén felfüggesztették, hogy az esetleges megegyezés esetén egyszerűen módosítható legyen. A BKV azóta tologatta a szerződésbontás idejét. Érthető az óvatosság, hiszen egy új tender akár félévvel is eltolhatta volna a befejezési határidőt, így végül a megegyezés mellett döntöttek.
A megegyezéshez azonban az is kellett, hogy az osztrák anyacég leváltsa magyar leányvállalatának nyakas cégvezetőjét és egy alkuképesebb embert ültessen a helyére. Mindezek eredőjeként jött létre a megegyezés, amely szerint a BKV az eredeti követelés valamivel több mint felével megemeli a szerződés összegét. Csaknem ennyit tartottak alátámaszthatónak a BKV által korábban felkért külsős szakértők. Így végül a tavaly decemberben aláírt szerződésmódosításban 9,5 milliárddal emelték meg a vállalási árat.