Előfizetés

Nógrádban sem azé lett a föld, aki helyben műveli

Doros Judit
Publikálás dátuma
2021.06.08. 07:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
A megyében 4094 hektárt árvereztek el, több mint felét 12 nagygazdaság vitte el. Az elkelt területek háromnegyede licitálás nélkül, kikiáltási áron került az új tulajdonosokhoz.
Ötödik éve készíti az állami földek sokat vitatott elárverezéséről szóló jelentéseit Ángyán József gödöllői nyugalmazott agrár-professzor, aki ezúttal Nógrád megye visszás földügyeit vette górcső alá. Az ország legkisebb megyéjében sem a helyben élő földművesek, hanem sokszor hatvan-nyolcvan kilométeres távolságban élő nagytőkések szerezték meg a szántók, legelők, gyümölcsösök zömét – állapította meg a legfrissebb, a Népszavához elsők között eljuttatott elemzésében. A második Orbán-kormány volt parlamenti államtitkára ezzel immáron a 16. megye adatainak feldolgozásával készült el. Nógrád megyében a meghirdetett 4094 hektárnyi földterületből 3878 hektár talált gazdára, s a statisztikai adatok szerint ezeken 140 nyertes árverező osztozhatott. Csakhogy a számok mögötti összefüggéseket elemezve Ángyán József most is megállapíthatta: az itteni földek több mint felét, azaz közel 2200 hektárt nem a kormánypropagandában szereplő kis vagy közepes családi gazdaságok, hanem mindössze 12 nagy – egyenként 100 hektárnál nagyobb területre nyertes árajánlatot tett – érdekeltség szerezte meg. - A állami földárverési program elindítását indokló kormányzati propaganda szerint a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki azt megműveli. Nógrád adatai ezzel szemben azt az általános tendenciát erősítik, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek igen jelentős részét – e megye esetében közel 80 százalékát – más településen élő, tőkeerős árverezők szerzik meg – fogalmazott Ángyán József. Ráadásul még az elvileg helybélinek számító győztesek között is vannak olyanok, akik a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán cégük székhelye jogán válhattak szerzőképes helyi földművessé, akár úgy, hogy helyben sohasem jártak, s a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik – tette hozzá a volt parlamenti államtitkár, aki annak idején épp azért adta vissza Orbán Viktortól kapott megbízatását, mert nem értett egyet a földtörvényben foglaltakkal. Az ugyanis nem a helyi családi gazdálkodókat hozta „helyzetbe”, hanem a nagyobb tőkeerejű vállalkozásokat. A nógrádi nyertesek között találjuk a Budapesten élő Kozma Tamást - a Kartali Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatóját –, aki a lakóhelyétől 64 kilométerre lévő Héhalmon szerzett meg egy két birtoktestből álló, összességében 118 hektárnyi földterületet. Ő a szomszédos Heves megyében, a tőle szintén több, mint hatvan kilométerre található Nagykökényesen is sikerrel licitált egy 129 hektáros szántóra. A Nógrád megyében elárverezett területek döntő többsége az árverés idején 1-35 éves hátralévő futamidőre bérbe adott, művelt terület volt, s ezek jelentős részét maguk a bérlő cégek vezetői vagy családtagjaik vásárolták fel – állapította meg Ángyán József. Az elkelt földek háromnegyede ráadásul licitálás nélkül, kikiáltási áron került az új földtulajdonosokhoz, vagyis valódi árverseny nem volt, ilyen a területek kevesebb, mint 6 százalékának árverésén alakult csak ki. Az agrárprofesszor szerint a „látszólagos érdektelenség” leginkább annak tulajdonítható, hogy a területek közel felét olyan nagy birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek több tízmillió forintos kikiáltási árával a helyben gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeztek. Nógrádban is jócskán találni a nyertesek között a mezőgazdaságtól távoli szakmákat űző nyerteseket: jogászt, ügyvédet, távközlési vállalkozót, középiskolai tanárt, de akad köztük jónéhány politika-közeli szereplő. Utóbbiak között ott van például a balassagyarmati Varga Mihály a MAGOSZ Nógrád megyei elnöke, a kartali Kovács József és fia Róbert, mindketten volt helyi fideszes önkormányzati képviselők, vagy épp Séllei Andrea, Bercel független alpolgármesterének családja – összegez a jelentés. 

„Ezért már érdemes lehajolniuk az uraknak...”

Ángyán József az első megyei mintaelemzést 2016 áprilisában tette közzé, s korábban Fejér, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Csongrád, Hajdú-Bihar, Békés, Bács-Kiskun, Veszprém, Baranya, Tolna, Komárom-Esztergom és Heves megye árveréses állami földprivatizációs képét mutatta be. Nógráddal együtt immár az összesen elárverezett 182 ezer hektár állami terület több mint 94 százaléka - mintegy 171 500 hektár - adatainak feldolgozását végezte el. A „földéhségnek” eddigi összegzései szerint két fő oka van, de egyik sem a föld tényleges megműveléséhez, netán a paraszti létforma szeretetéhez köthető. Az egyik az európai uniós földalapú támogatás, amely 2015 után némiképp megváltozott, degresszív lett - vagyis minél nagyobb a földtulajdon, annál kevesebb támogatás jár utána, de még így is jelentős összegről, hektáronként nagyjából 60-70 ezer forintról beszélhetünk. A változáshoz a licitálók is „rugalmasan” alkalmazkodtak, nem véletlen, hogy több családtag, rokon, üzlettárs neve is fellelhető egy-egy megye árverésen elkelt földjeinél. A támogatás így voltaképp egy kézben koncentrálódik, csak papíron van több tulajdonos. Ángyán József szerint a másik ok a hazai földbirtokok egyre magasabb, de európai viszonylatban még mindig elég alacsony ára. Az árveréseken zömmel egymillió forint alatt megvehető egyhektárnyi földért Ausztriában tízszer, míg Hollandiában harmincötször ennyit kellene fizetni. Az Európai Bizottság 2014-ben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az új földforgalmi törvény miatt, amely jelentősen korlátozza a használati jogokat. Ennek az eljárásnak az eredménye minden bizonnyal a földpiac liberalizációja, következménye pedig az európai földárak kiegyenlítődése lesz, vagyis az olcsón megszerzett állami földeket később harminc-negyvenszeres áron lehet majd eladni, ezért pedig már érdemes „lehajolniuk az uraknak” – mondta korábban lapunknak Ángyán József. D.J. 

„Köves Slomó tényállítása téves”

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.06.08. 07:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Döntött a Frölich Róbert országos főrabbi vezette vallási bíróság: Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija alaptalanul nevezte ateistának Heisler Andrást, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökét. Heisler András egy hónapja adta hírül, hogy rabbinikus bírósághoz fordul. Kifogásolta, hogy Köves Slomó több alkalommal rá nézve sértő megjegyzéseket tett, „ateistának” vagy „Isten létezésében bizonytalan textilvállalkozónak” nevezte őt. Az EMIH vezető rabbija egy interjúra hivatkozott: ebben a Mazsihisz elnöke arról beszélt, hogy 1986. október 23-án volt az utolsó olyan pillanat az életében, amikor „nem lehetett nem hinni” a gondviselésben. A rabbinikus bíróság írásba foglalt döntését kérésünkre Heisler András küldte el lapunknak. (Frölich Róbert közlése szerint a testület nem publikálja a dokumentumot, ám az érintettek azt nyilvánosságra hozhatják.) Bár Köves Slomó előzőleg azt közölte lapunkkal, hogy áll az eljárás elébe, végül sem az első, sem a második tárgyalási napon nem jelent meg. Távollétében a bíróság csak az általa elmondottakból tudott kiindulni. A rabbinikus testület felkérte szakértőnek Kálmán László nyelvészt, aki nem találta megalapozottnak Köves Slomó állítását. Ennek nyomán a bíróság megállapította, hogy az EMIH vezető rabbija csak valamiféle sajátos logikával juthatott a „heisleri ateizmus végkövetkeztetésére”, a szóban forgó interjúrészlet semmiféle alapot nem szolgáltatott erre, Köves Slomó e tárgyban tett nyilatkozata nem fedte a valóságot. A vallási bíróság kimondta, hogy a Heisler Andrásra „vonatkozó tényállítás téves”, egyúttal felhívta Köves Slomó figyelmét a talmudi alapelv betartására. A bíróság ugyanakkor kitért arra is, hogy mindez „Heisler András mint magánszemély irányában lehet sérelmes és orvosolandó”. Heisler azonban a Mazsihisz elnökeként a Mazsihisznek okozott károkkal vádolta Kövest. Mivel a vallási bíróságnak ilyesféle károkozásról nincs ismerete, Heisler András ez irányú keresete ügyében nem tudott dönteni. A bíróság kijelentette, hogy ezen eljárást követően Heisler Andrásnak lehetősége van konzultálni a világi jogban járatos személyekkel: járjon el útmutatásuk szerint. Reagálást kértünk Köves Slomótól. Lapunkhoz eljuttatott válaszában eltekintett a döntés értékelésétől, inkább arról számolt be, miért nem ment el a tárgyalásra. Érvelése szerint a zsidó kánonjogban, akárcsak a polgári jogban, a bírói függetlenség alapérték. A Bét Din (vallási bíróság) működésének egyik legjelentősebb kitétele, hogy tagjai semmilyen módon nem lehetnek elfogultak egyik peres féllel szemben sem. Köves Slomó levélben tudakolta, a Mazsihisz elnökének ügyében hogyan képes objektív eljárást lefolytatni az a testület, amelynek három tagja a Mazsihisz alkalmazottja. „Kérdésemre, sajnos, válasz helyett egy újabb meghívót kaptam” – állapította meg. Mi tesszük hozzá: a bírósági irat arról tanúskodik, két másik felekezethez (az EMIH-hez és az ortodoxiához) tartozó rabbikat, tudósokat is felkértek az eljárásban való részvételre, ők azonban nem kívántak élni a lehetőséggel.

Gyerekek helyett irodára ment a pénz

Vas András
Publikálás dátuma
2021.06.08. 07:00

Fotó: Varga György / MTI
- A nyilvánosság ereje talán segít, hogy ne lophassák el következmények nélkül a gyerekekre szánt pénzt – jelentették ki a lapunkat megkereső felháborodott zalaegerszegiek. Akadt közülük, aki rendőségi feljelentést is tett a zalai megyeszékhely Kölcsey gimnáziumában, pontosabban az iskola Jövőnkért Alapítványa körül történtek miatt. - Három évtizede működik az alapítvány, melyet a gyerekek támogatására hoztak létre: tehetséggondozással, ösztöndíjakkal, az oktatáshoz szükséges eszközök megvásárlásával segítette a kölcseys diákokat – magyarázta az egyik szülő. Két éve a városi fideszes képviselőt, Makovecz Tamást nevezték ki a gimnázium igazgatójának, aki egyik első intézkedéseként teljesen átalakította az alapítványt. Felhívta a kuratóriumi tagokat, s felszólította őket, mondjanak le, s miután az érintettek gyerekei az iskolába jártak, s féltek, ha ellenkeznek, a gyerekek bánják, eleget tettek az ukáznak. Makovecz ezek után a saját embereit választtatta be a kuratóriumba, átírták az alapszabályt, s teljesen másra használták a szülők és az adományozók által befizetett pénzt, mint korábban. A gyerekek támogatására, jutalmaira nem, vagy csak alig jutott, viszont tavaly nyáron az igazgató az alapítvány terhére újíttatta fel az irodáját. Persze a tankerület tudtával és asszisztálásával, így hiába ment híre a történetnek a városban, s háborodtak fel nagyon sokan, a felelősségre vonás elmaradt. A legkitartóbb szülők azonban nem adták fel, s végül a rendőrséghez fordultak: hűtlen kezelés miatt feljelentést tettek. Ezt Takács Tivadar alezredes, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője is megerősítette lapunknak, aki elismerte, indult eljárás, melyben gyanúsítotti kihallgatásokra még nem került sor. Makovecz Tamás – aki forrásaink szerint a Fidesz helyi erős embere, 2002 óta önkormányzati képviselő, emellett megannyi szervezet vezetője vagy vezetőségi tagja – viszont állította, tőlünk hallott először a feljelentésről. Az igazgató nem is értette, mit kifogásolnak az alapítvánnyal kapcsolatban a szülők, ahogyan a kuratóriumi tagok cseréjére is máshogyan emlékezett. - Többen érdektelenné váltak, ugyanis elballagott a gyerekük az iskolából, így lemondtak, szó sem volt presszióról – állította. – Az új tagokból álló kuratórium pedig módosította az alapító okiratot. Kérdésünkre, miért volt erre szükség, Makovecz Tamás kijelentette, csak időszerűvé akarták tenni az iratot. Összehasonlítva azonban egy korábbi, 2016-os változattal igazából csak az alapítványi pénz felhasználhatóságánál találtunk különbséget: a diákok, a nyelvi képzés és a sport támogatása mellé új elemként bekerültek az infrastrukturális fejlesztések is. Ezt az igazgató is megerősítette, azt viszont először tagadta, hogy a Jövőnkért millióiból újította volna fel irodáját. Eleinte csak a titkársági rész renoválásáról beszélt, többszöri rákérdezésünk után viszont elismerte, hogy az irodáját is felújították, majd hozzátette, hogy a szülői fogadóelőteret is komfortosabbá tették. - Persze nem nagy beruházásokat kell elképzelni, hiszen az alapítvány csak néhány millióból gazdálkodik évente – magyarázta. - A Zalaegerszegi Tankerületi Központnak az iskolai alapítványok kapcsán nincs döntési jogköre. Ez vonatkozik a Kölcsey gimnázium Jövőnkért Alapítványára is, melynek jogszerű működéséért az alapítvány elnöke és a kuratórium felel – felelte lapunk megkeresésére a tankerület igazgatója. Kajári Gyula, arra azonban nem válaszolt, eljutott-e hozzájuk a szülők panasza, s szerintük törvényes-e, hogy egy alapítvány vagyonából az igazgatói irodát újítja fel a nemrégiben kinevezett igazgató? Ahogyan azt sem tudtuk meg, etikusnak tartják-e az eljárást.