Utólagos segítséget nyújtanak Orbánék a fodrászoknak, idegenvezetőknek

Mintegy 100-120 ezer, a korlátozások miatt nehéz helyzetbe került kisvállalkozó kaphat egyszeri, 219 ezer forint "segítséget". Azok, akiknek be kellett zárniuk, de eddig nem tudtak még a bértámogatásra sem pályázni.

A kormány is ráeszmélt végre, hogy a koronavírus miatt leállni kényszerült ágazatokban jelentős számban tevékenykednek olyan kisvállalkozók, akik még az európai viszonylatban igen szerénynek mondható, május végén lezárt ágazati bértámogatást sem tudták igénybe venni, hiszen nem alkalmazottként dolgoznak. Schanda Tamás, az innovációs tárca miniszterhelyettesének bejelentése szerint ugyanis egyszeri, a garantált bérminimumnak megfelelő, 219 ezer forintos összeget kaphatnak a veszélyhelyzeti korlátozásokkal érintett önfoglalkoztatók.

Összesen 56 féle főtevékenységre jár az összeg, így azt az innovációs tárca közleménye szerint mintegy 100-120 ezer önfoglalkoztató vállalkozó – például fodrász, kozmetikus, idegenvezető, előadóművész, autósiskolai oktató – kaphatja meg. Az „önfoglalkoztatók kompenzációs támogatásában” azok a kiskereskedelemben, turizmus-vendéglátásban, szálláshely-szolgáltatásban vagy szabadidő ágazatokban tevékenykedő vállalkozók részesülhetnek, akik alkalmazottak híján nem tudtak ágazati bértámogatásra pályázni. Az igényléseket a veszélyhelyzet megszűnéséig lehet benyújtani a járási hivatalok foglalkoztatási osztályain.

Ezzel a tárca lényegében elismerte, hogy 100-120 ezer, a korlátozások miatt nehéz helyzetbe került kisvállalkozó eddig semmilyen állami támogatást nem kapott. Schanda Tamás úgy fogalmazott: a munkahelyek megőrzését érdemben segítette az ágazati bértámogatás, az alkalmazott nélkül működő mikrovállalkozásoknál, önfoglalkoztatóknál azonban ez az eszköz nem kompenzálhatta a bevételek elmaradását. (Bértámogatást 200 ezren kaptak.)

A ManpowerGroup friss munkaerőpiaci előrejelzése szerint egyébként a következő negyedévben már ezekben az ágazatokban is létszámbővítést tervez a cégek egy jelentős része. Összességében a munkáltatók 12 százaléka növelné dolgozói létszámát, és csak 4 százalékuk csökkentené. Ilyen optimista hozzáállásra 2019 eleje óta nem volt példa. A legnagyobb felfutást a vendéglátásban várják, de a nagy- és kiskereskedelemben, illetve a pénzügyi és üzleti szolgáltatások területén is átlag felettiek a tervek. Az építőiparban viszont már korábban is volt bővülés, így ott most kevésbé számítanak további munkaerőfelvételre. Regionális szinten mindenütt jellemzően létszámnövekedést vetítenek előre a cégek, de főként a közép-magyarországi, a budapesti és az észak-magyarországi munkaadók számolnak bővüléssel.

Bár a pandémia időszakában rendkívül sok cégnél álltak át home office-ra, a felmérésben részt vevő hazai cégek 82 százalékának tervei szerint a következő fél-egy évben az alkalmazottak teljes munkaidőben visszatérnek a munkahelyükre. Mindössze a munkaadók 8 százalék jelezte, hogy hetente egy-két napra engedélyezi az otthoni munkavégzést, ennél gyakoribb irodán kívüli munkát 10 százalékuk tart megvalósíthatónak.