Döntést hozott a brüsszeli testület a Klubrádió ügyében, mert megítélése szerint a rádió frekvencia-használatra vonatkozó kérelmét a Médiatanács "erősen megkérdőjelezhető indokokra hivatkozva utasította el”. A hatóság által kiadott elutasító határozatok aránytalanok és átláthatatlanok voltak, emiatt sérült az uniós jog. Az az Európai Bizottság (EB) emellett úgy véli, hogy a médiatörvényt a konkrét esetben diszkriminatív módon alkalmazták. Magyarországnak két hónapja van, hogy válaszoljon a bizottsági aggodalmakra, ennek híján az eljárás a következő szakaszba lép.
Ugyancsak szankcióval fenyegető eljárást kezdett az Európai Bizottság a romák oktatási diszkriminációját büntető jogszabályi rendelkezés miatt. Értékelése szerint Magyarország nem megfelelő módon szankcionálja a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetést. Az EB arra a 2020 júliusában elfogadott köznevelési törvénymódosításra hivatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az iskolai szegregáció miatt induló perekben a roma gyerekek ezentúl ne kaphassanak pénzbeli kárpótlást, hanem a jogsértést elkövető iskolák nyújtsanak nekik “oktatási, képzési szolgáltatást”. A Bizottság álláspontja szerint ez a szabályozás nem felel meg a faji egyenlőségről szóló irányelvnek, illetve a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló irányelvnek.
Az uniós testület egyes menekültügyi politikával kapcsolatos intézkedések, illetve előírások miatt is kötelezettségszegési eljárást indított, illetve újabb szakaszba léptetett egy korábban megkezdett folyamatot. Egy harmadik ügyben azért küldött felszólító levelet a magyar hatóságoknak, mert azok nem hajlandók végrehajtani az EU Bíróságának tavaly decemberben hozott ítéletét a nemzetközi védelem biztosításáról, illetve a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó nem uniós polgárok visszaküldéséről. Ha a kormány, illetve az Országgyűlés két hónapon belül nem orvosolja a problémát, pénzügyi szankciók jöhetnek.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat nem megfelelő átültetése miatt is, és a második szakaszba léptette az eljárást, amiért Magyarország nem hangolta össze nemzeti szabályait a pénzmosás elleni közösségi törvénnyel. Az energiahatékonysági szabályok nem megfelelő végrehajtása miatt is folytatódik a korábban elindított szankciós procedúra, míg a települési szennyvízkezelés hiányosságai miatt ezentúl az EU Bíróságán kell magyarázkodnia a kormánynak.