Gyógyszerek maradványait találták a Balatonban

Bár emberre nem jelentenek veszélyt, a környezetben mérhető hormonkoncentrációk változásokat okoznak a gerinctelen modellszervezetekben a limnológusok szerint.

Folyamatosan vizsgálják a felszíni vizekben, elsősorban a Balatonban és annak vízgyűjtőjében található emberi gyógyszermaradványok vízi ökoszisztémára gyakorolt hatását az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói. Legutóbb azt kutatták, hogy a Balatonban mérhető hormonkoncentrációk hogyan hatnak a gerinctelen modellszervezetekre – közölték az ELKH honlapján.

Megállapították, hogy

Bár az emberre nem jelentenek veszélyt, a környezetben mérhető hormonkoncentrációk változásokat okoznak a gerinctelen modellszervezetekben. A vizsgálat eredményeiről szóló tanulmányokat a Pannon Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem munkatársaival közösen az Environmental Science and Pollution Research és a Science of the Total Environment nemzetközi szaklapokban publikálták.

A kutatók szerint már az alacsony koncentrációban (10 ng/L), de tartósan jelen lévő progesztogén hormonok is veszélyt jelenteknek a gerinctelen modellállatokra, és ezáltal a vízi ökoszisztémára. Ezért a felszíni vizek – kiemelten a Balaton – védelme érdekében fontosnak tartják, hogy a magasabb koncentrációjú akut szennyezések mellett a hosszú távon alacsony koncentrációban jelen lévő szennyezések vizsgálatára is figyelmet fordítsanak.

Az orvostudomány és a biotechnológia fejlődésének következtében az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt az emberek életminősége és az átlagos élettartama is, ami a gyógyszerfelhasználásával is jár. Ezzel párhuzamosan az egyre alacsonyabb szennyezési szintek is kimutathatóvá váltak. A korábban a témában publikált kutatások többsége az ösztrogén típusú szennyezések hatásait vizsgálta, így viszonylag kevés adat állt rendelkezésre a progesztogének nem célszervezeteken, például vízi gerinctelen és gerinces fajokon kifejtett élettani hatásairól.

A vizsgálatokban a kutatók a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis) embrióit és felnőtt egyedeit, valamint a nagy vízibolha (Daphnia magna) frissen kikelt egyedeit környezeti szempontból releváns 1 és 10 ng/L, valamint ennél magasabb (100 és 500 ng/L) koncentrációjú progesztogénhatóanyag-keverékekkel kezelték 6, illetve 21 napig. Arra keresték a választ, hogy milyen változások figyelhetők meg az állatok szaporodásában és az egyedfejlődésében, valamint milyen egyéb sejtes, molekuláris és viselkedési változások jellemzik a modellállatokat.

Az eredmények szerint a hormonkezelések hatására a nagy mocsári csiga esetében szignifikáns változások figyelhetők meg az embriók fejlődési idejében, pulzusszámában, a kapszulán belüli reszelőnyelv-öltögetések (radula) számában, a csúszó mozgások aktivitásában, továbbá a felnőtt egyedek táplálkozási és mozgási aktivitásában. A nagy vízibolha vizsgálatai során is jelentős molekuláris és sejtszintű változások mutatkoztak. A molekuláris vizsgálatok alapján a kutatók megállapították továbbá, hogy a progesztogénkeverékek valamennyi kezelési koncentrációban fokozzák a glutation S-transzferáz (GST) detoxifikáló enzim génexpresszióját, valamint a funkcióképes GST aktivitását is. A 21 napos krónikus kezelések során a 10 ng/L-es csoportban az egyedek fejlődése felgyorsult, és az első peterakás is hamarabb valósult meg, mint a kontrollcsoportban. Az egy egyedre jutó maximális peteszám is nőtt az 1, illetve 10 ng/L-es kezelt csoportoknál a kontrollcsoporthoz viszonyítva.

Mivel a földi vízkészlet nagysága állandó, a folyamatos és növekvő szennyezés következtében a nem vagy csak nehezen lebomló perzisztens mikroszennyezők koncentrációja növekedni fog. Ma még nem ismert, hogy a sokféle gyógyszermaradvány, illetve más toxikus szerves és szervetlen vegyület egyidejű jelenléte hogyan hat egymásra, továbbá az sem, hogy ez miként érinti a természeti környezetünket, az élővilágot. Az azonban a megfigyelések alapján látható, hogy a szennyezések már környezeti koncentrációban is befolyásolhatják a vízi ökoszisztémák hosszú távú stabilitását – írták.