Előfizetés

Gyógyszerek maradványait találták a Balatonban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.10. 12:12

Fotó: MICHAL FLUDRA / Népszava
Bár emberre nem jelentenek veszélyt, a környezetben mérhető hormonkoncentrációk változásokat okoznak a gerinctelen modellszervezetekben a limnológusok szerint.
Folyamatosan vizsgálják a felszíni vizekben, elsősorban a Balatonban és annak vízgyűjtőjében található emberi gyógyszermaradványok vízi ökoszisztémára gyakorolt hatását az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói. Legutóbb azt kutatták, hogy a Balatonban mérhető hormonkoncentrációk hogyan hatnak a gerinctelen modellszervezetekre – közölték az ELKH honlapján. Megállapították, hogy  
az emberi eredetű szennyezések szintje a Balatonban és annak vízgyűjtőjében világviszonylatban mérve átlagos mértékűnek tekinthető.

Bár az emberre nem jelentenek veszélyt, a környezetben mérhető hormonkoncentrációk változásokat okoznak a gerinctelen modellszervezetekben. A vizsgálat eredményeiről szóló tanulmányokat a Pannon Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem munkatársaival közösen az Environmental Science and Pollution Research és a Science of the Total Environment nemzetközi szaklapokban publikálták. A kutatók szerint már az alacsony koncentrációban (10 ng/L), de tartósan jelen lévő progesztogén hormonok is veszélyt jelenteknek a gerinctelen modellállatokra, és ezáltal a vízi ökoszisztémára. Ezért a felszíni vizek – kiemelten a Balaton – védelme érdekében fontosnak tartják, hogy a magasabb koncentrációjú akut szennyezések mellett a hosszú távon alacsony koncentrációban jelen lévő szennyezések vizsgálatára is figyelmet fordítsanak. Az orvostudomány és a biotechnológia fejlődésének következtében az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt az emberek életminősége és az átlagos élettartama is, ami a gyógyszerfelhasználásával is jár. Ezzel párhuzamosan az egyre alacsonyabb szennyezési szintek is kimutathatóvá váltak. A korábban a témában publikált kutatások többsége az ösztrogén típusú szennyezések hatásait vizsgálta, így  viszonylag kevés adat állt rendelkezésre a progesztogének nem célszervezeteken, például vízi gerinctelen és gerinces fajokon kifejtett élettani hatásairól. A vizsgálatokban a kutatók a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis) embrióit és felnőtt egyedeit, valamint a nagy vízibolha (Daphnia magna) frissen kikelt egyedeit környezeti szempontból releváns 1 és 10 ng/L, valamint ennél magasabb (100 és 500 ng/L) koncentrációjú progesztogénhatóanyag-keverékekkel kezelték 6, illetve 21 napig. Arra keresték a választ, hogy milyen változások figyelhetők meg az állatok szaporodásában és az egyedfejlődésében, valamint milyen egyéb sejtes, molekuláris és viselkedési változások jellemzik a modellállatokat. Az eredmények szerint a hormonkezelések hatására a nagy mocsári csiga esetében szignifikáns változások figyelhetők meg az embriók fejlődési idejében, pulzusszámában, a kapszulán belüli reszelőnyelv-öltögetések (radula) számában, a csúszó mozgások aktivitásában, továbbá a felnőtt egyedek táplálkozási és mozgási aktivitásában. A nagy vízibolha vizsgálatai során is jelentős molekuláris és sejtszintű változások mutatkoztak. A molekuláris vizsgálatok alapján a kutatók megállapították továbbá, hogy a progesztogénkeverékek valamennyi kezelési koncentrációban fokozzák a glutation S-transzferáz (GST) detoxifikáló enzim génexpresszióját, valamint a funkcióképes GST aktivitását is. A 21 napos krónikus kezelések során a 10 ng/L-es csoportban az egyedek fejlődése felgyorsult, és az első peterakás is hamarabb valósult meg, mint a kontrollcsoportban. Az egy egyedre jutó maximális peteszám is nőtt az 1, illetve 10 ng/L-es kezelt csoportoknál a kontrollcsoporthoz viszonyítva. Mivel a földi vízkészlet nagysága állandó, a folyamatos és növekvő szennyezés következtében a nem vagy csak nehezen lebomló perzisztens mikroszennyezők koncentrációja növekedni fog. Ma még nem ismert, hogy a sokféle gyógyszermaradvány, illetve más toxikus szerves és szervetlen vegyület egyidejű jelenléte hogyan hat egymásra, továbbá az sem, hogy ez miként érinti a természeti környezetünket, az élővilágot. Az azonban a megfigyelések alapján látható, hogy a szennyezések már környezeti koncentrációban is befolyásolhatják a vízi ökoszisztémák hosszú távú stabilitását – írták.

Új óceánt avattak a Földön

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.10. 10:30

Fotó: BRUSINI AURELIEN / HEMIS.FR / AFP
Végre hivatalosan is elismerték a már régóta külön, ötödikként emlegetett a Déli-óceánt.
Eddig négy óceánt – az Atlanti-, a Csendes-, az Indiai-óceánt, valamint a Jeges-tengert – ismert el a National Geographic, mióta 1915-ben térképeket kezdett gyártani. A június 8-i óceánok világnapját követően azonban 2021-től már egy ötödiket is számon tart: a Déli-óceánt, az Antarktiszt körülvevő víztömeget – írta a 24.hu.    A tudósok már régóta külön emlegetik a Déli-óceánt, de hivatalosan még nem ismerte el senki – mondta Alex Tait, a National Geographic Társaság geográfusa. A társaság térképpolitikai bizottsága évek óta tárgyal arról, hogy elismerje-e hivatalosan is a Déli-óceánt, főleg, hogy a tudományos szférában és a sajtóban egyre inkább így emlegetik ezt a területet. A többi óceánt az azokat körülvevő kontinensek definiálják, a Déli-óceánt az áramlatok. A 34 millió évvel ezelőtt létrejött Nyugati-Szél-áramlás, vagyis az Antarctic Circumpolar Current (ACC) a felszíntől az óceánfenékig számítva több vizet mozgat meg, mint bármilyen más áramlás. Mivel három óceánból is elvon vizet, hozzájárul a Föld hődisztribúciójához, az alsó, hidegebb területei pedig fontos szénelnyelők. A klímaváltozás a Déli-óceánra is hatással van: melegszik a vize, de egyelőre még nem tudni, ez pontosan milyen hatással van az Antarktiszra.  

Mendeszantilopok születtek Szegeden

MTI
Publikálás dátuma
2021.06.09. 15:20

Fotó: Lajos Endredi / Facebook/Szegedi Vadaspark
Szemfüles látogatók meg is leshetik a két kis bikát.
Mendeszantilopok (Addax nasomaculatus) születtek a Szegedi Vadasparkban, a két bikaborjút már a látogatók is megfigyelhetik – közölte Veprik Róbert igazgató. A két kis bika május közepén két nap különbséggel látta meg a napvilágot. A szépen cseperedő borjakat a látogatók is megleshetik a kifutójukban. Bár viszonylag nagy termetű és erdei környezetben feltűnő színű állatok, éles szem kell a felfedezésükhöz, hiszen többnyire rejtőzve pihennek, ahogy a természetben is teszik. A mendeszantilop, vagy más nevén addax erőteljes testfelépítésű, a hímek marmagassága elérheti a 115 centit, tömege pedig a 125 kilót is, szőrzetük színe az évszakok váltakozásával sötétedik, illetve világosodik. Hosszú, akár egyméteresre is megnövő, csavart szarvai miatt sajnos az egyik legkedveltebb zsákmánya volt a trófeavadászoknak hosszú évszázadokig, míg annyira le nem csökkent a vadon élő egyedek száma, hogy gyakorlatilag kipusztultnak számított.  A természetvédelmi szervezetek, köztük az állatkertek összefogásával és programjaival azonban sikerült megmenteni a fajt. Az állatkerti állománya Európában több mint 210 egyedből áll, csaknem 80 állatkertben tartják, Szegeden három éve. A sikeresnek mondható fajmentő tenyészprogramnak köszönhetően mendeszantilopokat telepítenek vissza Marokkóban és Tunéziában is a természetes élőhelyekre. A sivatagi életmódhoz alkalmazkodott állat a szélsőséges hőmérséklet-ingadozást éppúgy jól tűri, mint azt, hogy főleg silány minőségű, szárazságtűrő növényekkel táplálkozik, vízhez meg nem is jut hozzá. Nyáron főként éjszaka aktívak, a nappalokat pihenéssel töltik. Vegyes, 5-20 egyedből álló csordáikban kötött hierarchia van, a csoportot a legidősebb tehén vezeti.