Előfizetés

A bennmaradás a tét a magyar labdarúgó-válogatottnak

Bernau Péter
Publikálás dátuma
2021.06.11. 10:00

Fotó: TIBOR_ILLYES
A pályán elért eredményekkel legrosszabb esetben a csoportból lehet kiesni, a lelátói viselkedéssel azonban a kontinensről is kiírhatja magát a futballon keresztül az ország.
Óriási lesz a tét a magyar labdarúgó-válogatott és az ország számára a pénteken kezdődő labdarúgó Európa-bajnokságon. A torna sokkal többről szól annál, hogy milyen eredményeket ér el Marco Rossi szövetségi kapitány csapata a Portugália, Franciaország és Németország elleni mérkőzéseken. A papírforma, a keretek erőssége alapján egyik meccsen sem a magyarok az esélyesek, minden megszerzett gól óriási bravúr lenne, nem is beszélve arról, ha még pontot (pontokat) is tudna gyűjtögetni a nemzeti csapat. Ennek jelentősége azonban eltörpül Magyarország megítélése mellett. Az Írország elleni keddi barátságos mérkőzésen a magyar drukkerek egy apró, ám rendkívül harsány és harcias csoportja kifütyülte a rasszizmus elleni tiltakozásul letérdelő vendég futballistákat. Ugyanezen a napon adta ki közleményét a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ), amelyben leszögezte, Gulácsi Péterék egyetlen meccsen sem térdelnek le a kezdés előtt, a magyar válogatott tagjai másképp fejezik ki tiltakozásukat a rasszizmus ellen. Az írekkel vívott találkozón a futballisták a mezükre varrt „respect (tisztelet)” feliratra mutattak, miközben az ellenfél térdelt. A lelátói reakcióról Európa vezető hírügynökségei is beszámoltak, idézték az ír szövetségi kapitány, Stephen Kenny nyilatkozatát, aki a gól nélküli döntetlennel végződött meccs után azt mondta, a történtek nem vetnek jó fényt Magyarországra. És ez rendkívül finom fogalmazás volt, ami történt, rendkívül rossz fényt vet az országra: azt üzeni, hogy Magyarországon nem tolerálják, ha valakinek más a véleménye. Ezt a hozzáállást azonban Európában nem tolerálják. Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki kormányinfón arról beszélt, a magyarok három esetben térdelnek le: Isten előtt, a haza előtt vagy, ha megkérik szerelmük kezét. Ha tovább visszük a gondolatot, mi akkor tépjük a hajunkat, ha a miniszterelnök ilyeneket mond. A kormányfő nem érti (vagy nem akarja érteni), nem az volt a baj, hogy nem térdeltek le a magyar játékosok, ebből nem lett volna hír a kontinens országaiban. Az a nagyon nagy baj, hogy Magyarország nem tolerálja a vélemények sokszínűségét, csak egy álláspontot fogad el és elvárja, ehhez igazodjon mindenki. Ezzel a hozzáállással azonban az ország kiírja magát az európai közösségből. Mivel sem a honi kormány, sem a futballvezetés nem tesz érdemi lépéseket azért, hogy megértesse az ultrákkal, mekkora károkat okoz a letérdelő játékosok kifütyülése (ha a rasszizmus ellen tűzzel-vassal küzdő UEFA ezért büntet, akkor újabb stadionbezárások sem zárhatók ki), csak abban lehet reménykedni, hogy a drukkerek maguktól megértik, a fütty nem megoldás. Lehetne helyette például tapsolni, szólhat ez a taps a mezükön lévő feliratra mutató magyar játékosoknak, egészen más lenne az összeurópai reakció a közönség viselkedésére. Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya az ultrák körében is népszerű, az ő szavára talán hallgatnának, ám a szakvezető kibújt az állásfoglalás alól. Amikor erről kérdezték, azt mondta, a drukkereket kell megkérdezni, miért fütyültek. Igaz, ennek a helyzetnek a megoldása nem szövetségi kapitányi feladat, de a szakvezetőnek is tisztában kell lennie azzal, minden szavának súlya van. A probléma nem egyedi, az angolok is küzdenek ezzel, csak egészen más náluk Boris Johnson miniszterelnök hozzáállása. A szigetországi játékosok letérdeltek a kezdés előtt az Ausztria és Románia elleni felkészülési meccseken és angol drukkerek fütyülték ki őket. A politikus szóvivője arra kérte a szurkolókat, viselkedjenek tisztelettudóan az Eb meccsein. (Magyarországon ilyen kérést sem fogalmazott meg senki.) Nyilatkozatából az derült ki, hogy Johnson sem ért egyet a meccs előtti letérdeléssel, de a kifütyülést nem fogadja el. „A térdeléssel kapcsolatban a miniszterelnök inkább hisz a tettekben, mint a gesztusokban, viszont mindenkinek joga van a véleményét békésen kifejezni, ebben senkit, semmilyen formában nem szabad korlátozni.” Csak remélni lehet, hogy az Eb budapesti találkozóin nem kerül még messzebb Magyarország Európától, az előjelek alapján azonban csak a legoptimistábbak bíznak ebben.

Egy sima és egy drámai

Korom Milán
Publikálás dátuma
2021.06.10. 23:30

Fotó: MARTIN BUREAU / AFP or licensors
Anasztaszija Pavljucsenkova két szettben győzött a francia nyílt teniszbajnokság elődöntőjében, míg a másik találkozón több mint három órás csatában Barbora Krejcikova nyert.
Új győztest, egyben új Grand Slam-bajnokot avatnak női egyesben a francia nyílt teniszbajnokságon miután a négy közé csak olyan teniszezők kerültek, akik korábban még nem nyertek Grand Slam-tornát egyesben, sőt elődöntőt sem játszottak. A fináléba elsőként a 31. kiemelt orosz Anasztaszija Pavljucsenkova jutott be, aki a szlovén Tamara Zidanseket múlta felül két szettben 7:5, 6:3-ra. „Nagyon fáradt vagyok, nagyon nehéz mérkőzés volt. A tenisz mentális sport,  keményen küzdöttem, megpróbáltam taktikusan teniszezni. Tudtam, hogy Tamara tenyerese nagyon veszélyes, próbáltam elkerülni, amennyire lehetséges. Talán egy kicsit passzív voltam, aztán elkezdtem keményebben ütni a labdát. Az első döntőm lesz a szombati, megvalósult az álmom. Remélem, hogy sikerül regenerálódnom a döntőig” – tekintett előre az orosz teniszező, aki idén az Australian Openen az első körben kiesett, de a párizsi tornán nagyszerű formában játszik. A 29 éves Pavljucsenkova Grand Slam-tornákon eddig csupán negyeddöntőig jutott, összesen hat alkalommal, Párizsban viszont csak egyszer, még 2011-ben. A második elődöntőben a cseh Barbora Krejcikova és a görög Maria Szakkari feszült egymásnak. Az első szettet a női páros elődöntőjében is érdekelt Krejcikova nyerte 7:5-re, majd a második játszmában fordult a kocka, s a frissebbnek tűnő Szakkari húzta be 6:4-re. A harmadik elején Szakkari elvette ellenfele adogatását, de Krejcikova még időben eszmélt. A Roland Garroson döntő játszmában nincsen tie break, a több mint három órán át tartó mérkőzést végül Krejcikova húzta be 9-7-re.
Az uraknál sokkal kevesebb meglepetést hozott ez a torna, a felső ágon egyenesen összejött az álomelődöntő a 13-szoros párizsi bajnok Rafael Nadal és a világelső Novak Djokovic részvételével. A rekordot jelentő 21. Grand Slam-sikerére hajtó spanyol rekordbajnok a Diego Schwartzman elleni szerdai negyeddöntőben sorozatban 36 megnyert szettet követően bukott játszmát Párizsban. Ezt megelőzően legutóbb napra pontosan két évvel korábban az osztrák Dominic Thiem ellen veszített szettet. „Nagyon fontos számomra, hogy a szükséges pillanatban elő tudtam venni a legjobb játékomat, ez nagy önbizalommal tölt el a továbbiakra nézve” – jelentette ki Nadal a negyeddöntőt követően. Djokovic ugyancsak négy szettes csatában múlta felül Matteo Berrettinit. A szerdai játéknap zárómérkőzése furcsa körülmények között ért véget, ugyanis még javában zajlott a küzdelem, amikor a kijárási korlátozások miatt ki kellett üríteni a Philippe Chatrier-stadiont. A győztes pont megszerzése után aztán Djokovic önkívületi állapotban ordibált az üres csarnokban. „Végig nyomás alatt éreztem magam a mérkőzésen, ez a feszültség szabadult fel bennem a végén. A harmadik szettben úgy éreztem, hogy elszalasztottam a meccs befejezésének lehetőségét, ezt követően nem akartam teret adni Matteonak arra, hogy ő diktálja a tempót” – értékelt Djokovic, akit Nadal ellen hajthatja a visszavágási vágy, lévén a tavalyi fináléban bántóan sima vereséget szenvedett. A pénteki lesz Nadal és Djokovic 58. ütközete, a szerb világelsőnek pedig elképesztően nehéz dolga lesz, hiszen a 35 éves spanyol 105 győzelemmel és mindössze két vereséggel rendelkezik a párizsi GS-tornán. Ugyanakkor a 34 esztendős szerb az egyetlen aktív játékos, aki képes volt arra, hogy a Roland Garroson győzze le (2015, negyeddöntő) Nadalt. A spanyol klasszis azt megelőzően egyetlen egyszer, 2009-ben kapott ki Robin Söderlingtől. Az alsó ágon a fiatalabb generáció kiválóságai feszülnek egymásnak. Alexander Zverev pályafutása során először jutott be a legjobb négy közé a Roland Garroson. A 24 éves német eddig egy GS-döntőben volt érdekelt, a tavalyi US Openen azonban kikapott Thiemtől. Sztefanosz Cicipasz már tavaly is eljutott a legjobb négyig Párizsban, a 2019-es világbajnok útját akkor Djokovic állta. A 22 esztendős görög első GS-fináléjába juthat, amennyiben legyőzi Zverevet.

Tour de France: mégis indul a legjobb német

MTI
Publikálás dátuma
2021.06.10. 12:58

Fotó: LUCA BETTINI / AFP
Ha nem is lesz csúcsformában Emanuel Buchmann, elég fittnek érzi magát, hogy elinduljon a versenyen.
A korábbi tervekkel ellentétben mégis indul a legjobb német országúti kerékpáros, Emanuel Buchmann az idei Tour de France-on. A 28 éves bringás azért változtatott az elképzelésén, mert a Giro d'Italia 15. szakaszán, május 23-án bukott, az összetett hatodik helyéről ki kellett szállnia, így számára csalódást hozott a verseny, ám a sérüléséből fel tudott épülni. Buchmann a Giro mellett a Vuelta a Espanára összpontosított volna. „Már elég fittnek érzem magam, de nem leszek csúcsformában a Touron” – olvasható a bringás nyilatkozata csapatának, a Bora-hansgrohe-nek a honlapján.
Buchmann eddig négyszer indult a Tour de France-on, a legjobban 2019-ben szerepelt, amikor negyedik lett, tavaly 38. volt. A Tour június 26-án kezdődik és július 18-ig tart.