G7-csúcs;

2021-06-11 08:30:00

G7 csúcstalálkozó: Beoltanák az egész világot

A világ előtt tornyosuló legsúlyosabb kihívások közül a globális felmelegedés és a koronavírus ellen küzdelem is szerepel a napirenden.

Varázslatosabb helyszínt aligha választhatott volna Boris Johnson az Egyesült Királyság G7 elnökségét bekoronázó állam- és kormányfői csúcsértekezletet, mint a délnyugat-angliai Cornwall grófság ékességét, a Carbis Bay-t, melynek nyugalmát a biztonsági intézkedések, lezárások, tiltakozások, tüntetések és a kirendelt 6500 rendőr alaposan megzavarják.

A pénteken kezdődő, vasárnap végződő csúcstalálkozón a világ leggazdagabb országainak vezetői először találkoznak személyesen a franciaországi Biarritzban megrendezett 2019. augusztus végi G7 értekezlet óta. A rendezvényre az informális "klub" tagjain - a vendéglátó Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Államok elnökein, illetve miniszterelnökein kívül vendégként Ausztrália, Dél-Korea és Dél-Afrika, valamint az Európa Tanács és az EU Bizottságának frontemberei hivatalosak. Narendra Modi indiai kormányfő virtuálisan követi az eseményeket, mint ahogy a pandémia következményeként több előadó is a világhálón keresztül szólal fel. A változatlanul fennálló veszélyre élesen emlékeztetett az a csütörtök reggeli hír, mely szerint egy a konferencia helyszínéhez közeli, St Ives-i szállodában a személyzet több, - állítólag tizenhárom - tagja pozitív Covid-tesztet produkált, így a vendégszobáktól eltekintve minden nyilvános helyiséget bezártak. A "jobb félni, mint megijedni" jegyében a megbeszélések peremén készülő "családi" fotón a részvevők egymástól tisztes távolságban helyezkednek majd el, folyamatos maszkviselésre kell számítani és a jelenlévőket rendszeres tesztelésnek vetik alá.

A Carbis Bay-i csúcson az elnöklő Boris Johnson a pandémiára adott válaszként globális megközelítést fog sürgetni és vitára bocsátja, hogyan lehet biztosítani a legszegényebb országok számára is az immunizációhoz való hozzájutást. A kitűzött cél, hogy jövő év végére a világ minden lakosa be legyen oltva. A nagyszabású akció vezető karmesterének az Egyesült Államok ígérkezik. Az első külföldi útját abszolváló Joe Biden már Cornwallba indulása előtt megállapodott a Pfizer gyógyszergyárral 500 millió adag oltóanyag önköltségen való megvásárlásáról, ami a korábbi, 300 milliós tétellel együtt 800 millióra növeli az USA kötelezettségvállalását. A The Guardian már Joe Biden hivatalos bejelentése előtt közzétette, hogy az első 200 millió dózist még ebben az évben, a fennmaradó 300 milliót 2022 első felében osztják szét. A szervezés a pandémia leküzdésében a fejlődő országok segítségére siető világméretű kezdeményezés, a Covax keretein belül valósul meg.

A G7 csúcs másik kiemelkedő kérdése a klímaváltozás lesz, ami Boris Johnson számára a novemberi glasgowi Cop26 ENSZ-konferencia előtt különösen nagy jelentőséggel bír. A brit sajtó nem hagyta említés nélkül, hogy a kormányfő vasút helyett magánrepülőgéppel érkezett Cornwallba. A The Times szerint a brit kormányfő tudja, csak egy nagyszabású cornwalli G7-felajánlás képes biztosítani a glasgowi környezetvédelmi összejövetel sikeres kimenetelét. Ahogy erre Joe Biden már megérkezésekor utalt, "az Egyesült Államok visszatért", a szuperhatalmi tekintélyt beárnyékoló Trump-évek után a demokrata elnök gyors pozitív hatást akar gyakorolni a világpolitikára. Ebben a szellemben jön létre az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közötti "Atlanti Szerződés", mely megteremti a világgazdaság, a biztonság és a környezetvédelem újjápítését szolgáló együttműködés új kereteit. Ahogy Boris Johnson fogalmazott, a helyzet nagyon hasonló ahhoz, amiben Franklin D Roosevelt és Winston Churchill találta magát, amikor "a pusztító második világháború utáni megélénkülést kellett megalapozni. Most egy egészen más, de nem kevésbé félelmetes kihívásnak kell eleget tenni: hogyan térjünk magunkhoz a koronavírus-pandémiából".

Az amerikai elnök gyakran hivatkozik ír gyökereire, így Boris Johnsonnal való találkozásán nagy súllyal merülnek fel a Brexit nyomán kialakult északír bonyodalmak, melyek kereskedelmi, ellátási kérdésként indultak, de immár Bident is aggasztva a hatalommegosztáson alapuló békefolyamatot veszélyeztetik. A közelmúltban nem volt arra precedens a két ország között, ami most Londonban történt meg, hogy az Egyesült Államok követségének legmagasabb rangú munkatársa, Yael Lempert első beosztott hivatalos diplomáciai demarche-ban, felszólításban feddte meg Lord Frost Brexit-ügyi kormányzati felelőst, amiért a Downing Street 10 "feszültséget szít Észak-Írországban".

A csúcsértekezlet nem csak Boris, hanem új felesége, Carrie Johnson számára is rendkívüli szereplési lehetőség. Érthetően nagy várakozás előzte meg a 33 éves környezetvédelmi és kommunikációs szakértő első hivatalos fellépését a nemzetközi arénában, különösen az új First Lady-vel, a 70 éves Dr Jill Bidennel való interakcióját. Az elnöki pár vasárnap délután, a G7 megbeszélések után Windsorba utazik, ahol a kastélyban II. Erzsébet látja őket vendégül.