Előfizetés

Szabad szemmel: Orbán ezt is megúszhatja

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.06.11. 06:57

Már akár szeptemberben megindulhat az első uniós jogállami vizsgálat, de Orbán Viktornak nem kell aggódnia, mert ha el is marasztalják a magyar kormányt, az csak jóval a tavaszi választás után várható.
Reuters A költségvetésért felelős uniós biztos azt közölte, hogy már szeptemberben vagy legkésőbb októberben megindulhat az első jogállami vizsgálat az ez évtől hatályos új mechanizmus alapján, ám Hahn bejelentéséből az következik, hogy Orbán Viktornak nem kell aggódnia, mert ha el is marasztalják a magyar kormányt, az csak jóval a tavaszi választás után várható. De azért a fejlemény kellemetlen a magyar és a lengyel vezetés számára, amely abban bízott, hogy csak sokkal később fagyaszthatják be a nekik szánt milliárdokat, már ha úgy ítéli meg az unió, hogy Budapest és Varsó megsérti a közös normákat. Az osztrák politikus azután nyilatkozott, hogy az Európai Parlament nagy többséggel úgy határozott: beperli az Bizottságot az Európai Bíróságnál, ha a végrehajtó testület továbbra sem szerez érvényt a múlt év végi tanácsi verdiktnek, miszerint lemondhat a szubvenciók egy részéről az a tagállam, amely semmibe veszi a jogállami előírásokat. Brüsszel viszont arra hivatkozik, hogy olyan gyakorlati alkalmazást akar kidolgozni, amely jogilag támadhatatlan és ahhoz idő kell. Hahn szerint az egyeztetési folyamat lezárulta után már az ősz kezdetén postázhatják az első figyelmeztető levelet az érintett kormányoknak. Vagyis nem várják be, hogy mire jut az Európai Bíróság az új rendszer ellen beadott magyar és lengyel panasz ügyében. Szerinte a konkrét eljárások 9 hónapot vesznek majd igénybe. Ebből következik, hogy a magyar vezetésnek nem kell félnie, mert legkorábban csak a jövő év közepén marasztalhatják el, azaz a kampány közben várhatóan nem kell védekeznie az anyagi visszaélések vádja ellen.
Süddeutsche Zeitung Vége az Európai Parlament türelmének von der Leyennel szemben, mert a jogállamiság csehül áll több tagországban is - a Bizottság mégsem veti be a jogállami mechanizmust. Pedig az USA kemény szankciókat hozott korrupt bolgár politikusok ellen, az Európai Bíróság törvénytelennek nevezte a lengyel Alkotmánybíróság több tagjának kinevezését, továbbá Brüsszel arra szólította fel Magyarországot még az év elején, hogy alaposan reformálja meg a közbeszerzési szabályokat, mert azok rendszerszintű hibákat tartalmaznak. Ezért számítani lehet visszaélésekre a koronaalap felhasználása során. A tegnapi vitában a német szociáldemokrata Barley kiemelte, hogy az EP részéről eddig tartott a tolerancia. Giegold, a német zöldek vezetője arról beszélt, hogy egyes kormányok azért építhetik le folyamatosan a jogállamot, mert a többiek éveken át csak nézték a fejleményeket. A politikus azt követeli, hogy ne legyen ennyire gyáva az európai jogközösség, ugyanakkor más tagok, így főleg Németország, fejtsenek ki nagyobb nyomást. Csak éppen vita van a frakciók között a hogyan továbbról. A Néppárt úgy látja, hogy ha a Bizottság napokon belül közzéteszi a mechanizmus alkalmazásának irányelveit, akkor nem kell beperelni a testületet az EUB-nál. Az EPP nélkül meg bizonytalan, hogy összejön-e a többség a Brüsszel elleni panasz benyújtásához. Barley szerint viszont semmi szükség további irányelvekre, nem hivatalos levelekre. A Bizottságnak határozottan fel kell lépnie az érintett kormányok ellen, mivel azok semmibe veszik a játékszabályokat. Moritz Körner, a német szabaddemokratáktól elterelő hadműveletnek, halogató taktikának nevezte, amit von der Leyenék csinálnak. De el kell dönteniük, hogy a többség oldalán állnak-e vagy metán inkább Orbán Viktorhoz, valamint a lengyel vezetéshez húznak - emelte ki.  
Daily Telegraph Az erősen unióellenes jobboldali lap úgy látja az EP tegnapi döntését, hogy az EU saját magát fenyegeti feljelentéssel, amiért túlságosan is enyhekezűen bánik több tagország autokrata erősemberével. Az összeállítás, amelyet Orbán Viktor fényképe illusztrál, úgy értékeli, hogy a Parlament Magyarország és Lengyelország mielőbbi elmarasztalását szeretné elérni. Idáig mindössze kétszer fordult elő, hogy Strasbourg az Európai Bíróság elé citálta a Bizottságot. A holland liberális Sophie in t’Veldt kifejtette a vitában, hogy nincs több idő, Brüsszelnek haladéktalanul be kell indítania a jogállami mechanizmust, vagy különben az EUB előtt köt ki az ügy. A német zöld Terry Reintke ezt azzal toldotta meg, hogy a Bizottság nem nézheti ölbe tett kézzel, amint szélsőjobbos populista kormányok szétszaggatják a jogállamot Európában. Budapestet és Varsót heves bírálatok érik a melegek jogai, a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás függetlenségének korlátozása miatt. Ezen felül az OLAF azzal vádolta meg Orbán vejét, hogy az 40 millió eurós uniós támogatást nyúlt le. A miniszterelnök kiléptette a Fideszt az Európai Néppártból, még mielőtt az kitette volna a párt szűrét a demokratikus elvek be nem tartása miatt. Ugyanakkor a Bizottság szóvivője tegnap is azt bizonygatta, hogy nem kell aggódni, mert ugyan egyelőre még dolgoznak a szankciós rendszeren, de egyetlen olyan visszaélés sem sikkad el, amelyet ez év január 1-je óta követtek el.
Washington Post/AP A Bizottság azt kéri, hogy a lengyel kormány ne forszírozza az Alkotmánybíróságnál annak eldöntését, vajon a nemzeti vagy az uniós jog-e az elsődleges. A levéllel az igazságügyért felelős biztos, Reynders azt akarja elérni, hogy a PiS vonja vissza ez irányú előterjesztését, annál is inkább, mert az alkotmánybírák többségét a mostani hatalom nevezte ki és félő, ők a hazai jogszabályok primátusa mellett törnek lándzsát. Márpedig az EU-nak van így is éppen elég baja a lengyel igazságszolgáltatásra gyakorolt kormányzati nyomás miatt. Egy varsói szóvivő ezzel együtt azt mondta, hogy a testület remélhetőleg a lengyel jognak adja az elsőbbséget. Ha így lesz, akkor az csak tovább ront Brüsszel és Lengyelország viszonyán, hiszen az unióban már széleskörű a vélemény, hogy a PiS lerombolja a demokratikus értékeket. A lengyel ellenzék pedig attól tart, hogy az alkotmánybírósági döntés nyomás az ország rákényszerülhet a tagság felmondására. Mellesleg brüsszeli illetékesek úgy vélik, hasonló visszalépés megy végbe Magyarországon is. Mindenesetre a Bizottság szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a lengyel vezetés beadványa a közösségi jogrend alapelveit vonja kétségbe, ezért jó volna sürgősen levenni a napirendről. A lengyel félnek most egy hónapja van, hogy válaszoljon. Az Alkotmánybíróság viszont már kedden határoz.
The Times Habár a lengyelek nagyjából 90 százaléka odavan az unióért, a lap nem tartja kizártnak, hogy a mostani jogvita végpontjaként Lengyelország búcsút int a szervezetnek, mert a viszály egyre mélyül és egyre inkább feloldhatatlanná válik. Hogy mi élvez elsőbbséget: az uniós vagy a nemzeti jog, az ez esetben konktrétan úgy merült fel, hogy az Európai Bizottság el akarja érni az erősen vitatott lengyel Fegyelmi Kamara működésének felfüggesztését, miután a testület bírákat vonhatna felelősségre, ám attól kell tartani, hogy ily módon a politikai beleszól a hatalmi ág ügyeibe. Ezzel szemben az igazságügyi miniszter helyettese kifejtette: az EU-nak nincs joga beleszólni a tagok jogrendjébe, sőt azzal vádolta meg Brüsszelt, hogy az jogköröket von el a nemzeti kormányoktól. Jelezte, hogy ha az ítélet számukra lesz kedvező, akkor nem hajtják végre, amit az EUB kíván. Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács nevű elemző intézet varsói irodájának vezetője úgy értékelte, hogy a vélemény hadüzenettel ér fel az unió jogállami mechanizmusa ellen. Szavakban a lengyel vezetés is a Polexit ellen foglal állást, Morawiecki miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ők csupán az elnyomó módszerekből nem kérnek. Ám a konfliktus azzal fenyeget, hogy visszafordíthatatlanná válik. Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem professzora a szerint a beinduló spirál bőven torkollhat a kiválásba. Hiszen ha egy tagállam nem veszi figyelembe a legfelsőbb európai bíróság határozatát, akkor ily módon az alapszerződésen lép túl. Erre Brüsszel kénytelen lesz pénzügyi megtorló intézkedéssel válaszolni, ami után a lengyelek akár vehetik a kalapjukat, ha nem hajlandóak fizetni. Buras ott látja a gondot, hogy az EU nem bizonyulhat gyengének, mert az a végét jelentené. Pech megjegyzi ugyanakkor, hogy a lengyel kormányon belül Ziobro, az igazságügyi tárca vezetője körül van egy kemény mag, amely a válságban érdekelt, mert az vagy legitimálja a távozást, vagy segít megzsarolni Brüsszelt a jogállami mechanizmus felvizezésére. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy a demokráciáról zajló vita létkérdést jelent az unió számára. Azzal párhuzamosan, hogy egyre erősebb a versengés Moszkvával és Pekinggel. A lengyel ellenzék nagyon aggódik, nehogy az ország a britek sorsára jusson. Hiszen a toryknál senki sem akart kilépni, aztán mégis mi lett a vége. És ugyanez megismétlődhet Lengyelországgal is.
Politico Az Európai Parlament hatalmas többséggel, 505-30 arányban elítélte, hogy bár sokáig tagadta, ám a végén csak bebizonyosodott: a cseh kormányfő továbbra is hasznot húz a nevéhez fűződő vállalatbirodalomból. Az összefonódást az európai számvevőszék állapította meg, és a strasbourgi törvényhozók most felszólították az Agrofertet, hogy fizesse vissza a milliókat vagy Brüsszelnek, vagy a cseh költségvetésnek, attól függően, honnan kapta a pénzt. A határozat nem kötelező jellegű, de jelzi, hogy az EP fokozni kívánja nyomást a Bizottságra, illetve Csehországra. Merthogy Babisnak meghatározó szava volt a szubvenciók elosztásában, miközben érdekei azt diktálták, hogy saját cége nagy összegű támogatáshoz jusson. Monika Hohlmeier, a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság CSU-s elnöke kijelentette, hogy értésre akarták adni: a Parlament változatlanul küzd az oligarcha hálózatok ellen, amelyek leszedik a maguk sápját az agrár- és felzárkóztatási alapokból. Közölte azt is, hogy a cseh kormány továbbra is folyósít szubvenciókat a vállalatcsoportnak. Babis maga úgy nyilatkozott, hogy ő nem csinált semmi rosszat, az EP viszont változatlanul beleavatkozik az ország belügyeibe, mert befolyásolni kívánja az októberi választások eredményét. Ám az egész mögött a cseh ellenzék rejtőzik. Az összeférhetetlenségre egyébként úgy derült fény, hogy Csehország jókora késéssel, de törvénybe iktatta az EU pénzmosás elleni irányelvét, így az Agrofert kénytelen volt beismerni, hogy Babis továbbra is érdekelt a vállalatbirodalomban.
Bloomberg Orbán Viktor ráerősít a gazdaságra, hogy hatalmon maradhasson, vagyis nem egészen egy évvel a választás előtt a gazdasági kérdésekre összpontosít, mert szeretné kifogni a szelet az ellenzék vitorlájából, amit igencsak feldagasztott az erősen vitatott Fudan egyetem körüli politikai vihar. A kormány most újabb nemzeti konzultációt indít és a jövő év elejére 2 milliárd dolláros adóvisszatérítést lengetett be. Azt is kilátásba helyezte, hogy megemelik a minimálbért. A miniszterelnök szeretné elterelni a figyelmet a campus-ról, miután a tömegtiltakozás hatására kénytelen jegelni a tervet. Az egyesült ellenzék a közvélemény kutatásokban fej-fej mellett áll a Fidesszel.
Süddeutsche Zeitung Orbán Viktor népszavazást jelentett be a kínai egyetem ügyében, miután erős a tiltakozás a tervvel szemben. Az ellenállást részben az magyarázza, hogy Peking magyar pénzből építené meg a létesítményt. A telket ajándékba kapná hozzá, a kiadásokat a magyar kormány állná, ami 1,5 milliárd eurót jelent. Az ellenzék és a lakosság többsége a beruházás ellen van. Ezért jön a referendum, de csak 2022 után. Akkorra azonban már véglegesítik az összes részletet a munkálatotokkal, illetve a finanszírozással kapcsolatban. Magyar sajtóértesülések szerint már most érvényben vannak előszerződések és azokat igen nehéz lenne felmondani.

Néhány hónapos medvebocsot tartottak fogva egy román raktárban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.10. 21:54

Fotó: A román Környezetvédelmi Minisztérium Facebook-oldala
A környezetvédelmi miniszter felhívta arra a figyelmet, hogy a vadállatok nem házi kedvencek, amelyeket ki lehet emelni a természetes élőhelyükről és fel lehet nevelni egy gazdasági udvaron.
Csütörtökön a romániai Borsa városában egy házkutatáskor a hatóságok egy fogságban tartott medvebocsot, több kilogramm vadhúst és egy állatcsapdát találtak – írja a Transindex.ro. Az 59 éves férfi lakhelyén történt házkutatást a rendőrség eredetileg egyik robbanószerekkel és veszélyes anyagokkal foglalkozó különleges egysége végezte. A helyszínen feltételezések szerint illegális vadászatból származó 40 kilogrammnyi vadhúst foglaltak le, illetve egyéb tárgyak mellett egy állatok elejtésére használt farkascsapdát. A megyei hatósági közlemény szerint miután a fogságban tartott medvebocsot a rendőrség megtalálta, egy állatorvos vizsgálta meg, majd azt követően a Környezetvédelmi Őrség képviselőinek adták át, akik biztonságba helyezték a kölyköt.
A gyanúsított ellen ügyészségi eljárás indult tiltott fegyverhasználat és védett állatfaj fogságban tartása miatt. A környezetvédelmi minisztérium bejelentette, hogy a négy hónaposra becsült medvebocs a balánbányai „medveárvaházba” fog kerülni. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter felhívta a figyelmet a tett kegyetlenségére, és hogy egy védett állat fogságban tartásáért a törvény szerint szigorú börtönbüntetés jár.
– Semmi sem igazolhat egy ilyen attitűdöt. Egy medvebocs fogva tartása egy zárt raktárban nem csak a törvény megsértése, hanem kegyetlen tett is. A vadállatok nem házi kedvencek, amelyeket ki lehet emelni a természetes élőhelyükről és fel lehet nevelni egy gazdasági udvaron

– jelentette ki Tánczos.

Hozzátette, hogy a környezetvédelmi minisztérium fontosnak tartja a védett fajok megőrzését és mindenféle gesztust elítél, amely veszélyezteti Románia vadvilágát.

Keményen kezdett Kövesi

Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.06.10. 21:04

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP or licensors
„Laura Codruta Kövesi, szükségünk van Önre”, hirdették a szófiai tüntetők táblái a szerdai tüntetésen, amikor az Igazságügyi Palota bejáratát elzárva tiltakoztak Ivan Gesev főügyész ellen.
A bolgár tüntetők tavaly nyár óta  utcai demonstrációk során követelték a főügyész lemondását, akit a korrupció legfőbb haszonélvezőjének számító bolgár oligarchák védelmezőjének tartanak. Az országot 2009 óta kisebb megszakítással vezető Bojko Boriszovnak ugyan az áprilisi választások után távoznia kellett a hatalomból, miután annak ellenére nem tudott kormányt alakítani, hogy pártja nyerte a legtöbb szavazatot, ám politikai örökségét nem lesz egyszerű felszámolni. Boriszov vezetése alatt Bulgária az Európai Unió legkorruptabb országává vált (Romániával és Magyarországgal karöltve). Az országban pillanatnyilag patthelyzet és ügyvivő kormány van, július 11-én pedig újabb parlamenti választást tartanak. A Boriszov kormányzása idején bebetonozott tisztségviselők eltávolítása egy esetleges ellenzéki győzelem esetén is nehéz diónak ígérkezik, a bolgár lakosság ezért is bízik a tevékenységét júniusban megkezdő Európai Ügyészségben (EPPO) és annak vezetőjében, a romániai Korrupcióellenes Ügyészség élén világhírnevet szerző Laura Codruta Kövesiben. A főügyész nem is okozott csalódást a bolgároknak, csütörtökön előzetes bejelentés nélkül érkezett  Szófiába, első külföldi látogatására. Kövesi többek között arról egyeztet Szófiában, hogy Bulgária még nem jelölte ki azt a tíz ügyészt, akik az EPPO-ban képviselik az országot. Pontosabban megtették a jelöléseket, de az ügyészség kollégiuma által elutasított hat személy helyére nem tettek újabb javaslatot. Az igazságügy reformját sürgető ellenzéki pártok abban bíznak, hogy az EPPO és Kövesi segítségével Bulgáriában is beindul a politikai élet megtisztításának folyamata, ugyanis az EU legkorruptabb országában mindmáig egyetlen magas rangú politikust sem ítéltek el korrupció miatt. Az EU 27 tagállama közül Magyarország, Lengyelország, Írország, Svédország és Dánia nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez.