Újabb lépés a biztonság felé – osztotta meg Facebook-oldalán Lengyel Róbert, Siófok polgármestere, hogy jövő nyárra 39, mesterséges intelligenciával ellátott, arcfelismerő rendszerrel rendelkező kamerát telepítenek a balatoni város legfrekventáltabb részére, a Petőfi sétányra. A hírt elsőként közlő 444.hu szerint komoly aggályokat vet fel a rendszer telepítése. A város pályázatán ugyanis az a kínai Dahua Technology nyert, mely szerepet vállalt a kínai állam ujgurok elleni kampányában, ami miatt a DT felkerült az amerikai kormány feketelistájára.
Lengyel Róbert szerint Siófok már eddig is óriási energiát fektetett a Petőfi sétány és környéke biztonságosabbá tétlére. A polgármester megjegyezte, hivatalos rendőrségi adatok alapján a 8-10 évvel korábbiakhoz képest 90 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma, többek között az elmúlt években kiépített kamerarendszernek köszönhetően. Ezt korszerűsítik jövő nyárig, s az arcfelismerő rendszer segítségével azonnal kiszűrhetők lesznek a bűncselekmények elkövetői.
Bár a rendszerek használata nagyban meggyorsította a bűnügyi-rendfenntartói munkát, komoly társadalmi vitákat is keltett.
- Alapvető kérdés, ki működteti a rendszert – mondta megkeresésünkre Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) magánszféraprojektjének jogi munkatársa. – Az önkormányzatnak ugyanis nincs joga a beazonosításra, a rendőrségnek viszont igen. A Petőfi sétányra tervezett rendszer abban tér el a stadionokban használatostól, hogy utóbbi helyszín magánterület, azaz az oda belépő tudomásul veszi, hogy a tulajdonos milyen intézkedésekkel szűri a közönséget, míg a sétány közterület, melyet bárki szabadon használhat.
A TASZ munkatársa megjegyezte, a magánszféra védelme alapjogi kérés, s azt kell eldönteni, hogy egy renitensen viselkedő vendég jogait felülírhatja-e a közösség joga a normális szórakozáshoz, melyet elvileg biztosítana az új kamerarendszer. - Nem szerencsés, ha egy ilyen rendszeren keresztül folyamatosan embereket figyelnek meg – állította, s hozzátette, mivel a terület egyelőre nincs igazán szabályozva, így nem lehet kijelenteni, hogy jogszerűtlen az arcfelismerő kamerák működtetése. Más kérdés, hogy egy esetleges bírósági eljárásban mennyire lehet majd felhasználni az így készült felvételeket, ugyanis egy elmarasztaló ítéletet követően a terhelt az Alkotmánybírósághoz fordulhat alaptörvény-ellenességre hivatkozva. – Persze nem ugyanaz, hogy egy utcában alkalmaznak egy ilyen rendszert, vagy egy egész városban. Akkor vetne fel komoly aggályokat, ha ez a fajta megfigyelés-ellenőrzés általánossá válna – tette hozzá.
– Az is kérdés, a felvételeket ki tárolja, hová töltik fel? Idehaza a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság használ arcfelismerő rendszert például körözéseknél vagy eltűnt személyek felkutatásánál. Konkrét esetekben, időben-térben meghatározva, megfelelő emberi felügyelettel persze teljesen más a helyzet, mint egy folyamatos működtetés.
A kulcskérdés tehát, hogy pontosan hogyan üzemel majd Siófokon a kamerarendszer. A Rendőrségi törvény 2019-es módosítása szerint az arcfelismerő rendszereket legálisan csak a rendőrség használhatja az egyének beazonosítására. Azaz, ha az önkormányzat üzemelteti a kamerarendszert, úgy ők felvehetik ugyan a tömeget, illetve rögzíthetik az arcokat, de nem azonosíthatják be őket, mivel akkor adatvédelmi jogsértést követnek el. Ugyanakkor, ha az így rögzített képet azonnal átadják a rendőrségnek, úgy ők már beazonosíthatják a rajta szereplőket és eljárhatnak a felvétel alapján, illetve a felvételt bűnvádi eljárásban is felhasználhatják bizonyítékként. A nagy teljesítményű kamerarendszer emellett afféle gyorsreagálású térfigyelő kameraként is üzemel, azaz az önkormányzatnál azonnal látják, ha valami rendbontás van a Petőfi sétányon, ami a szórakozóhelyekkel túlzsúfolt területen egyáltalán nem ritka a főszezonban.
