Előfizetés

Helyből távolugrás – Úton az ellenzéki MTI

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.06.14. 06:40

Fotó: Népszava / Népszava
Rövidesen elstartolhat az a kezdeményezés, amelynek célja az ellenzéki települési orgánumok összehangolása a kormánypropagandával szemben.
A Gulyás Márton által alapított, a legnagyobb videómegosztón sikerrel futó műsor, a Partizán és a Jobbikhoz kötődő Nemzeti Televízió (N1TV) is stratégiai partnere lehet annak a médiavállalkozásnak, amely az ellenzéki vezetésű önkormányzatok orgánumaira támaszkodik – tudta meg a Népszava. Információink szerint elsősorban azokra a településekre – illetve a helyhatóságok által fenntartott és finanszírozott kiadványokra – építenek, amelyek tagjai a gödöllői polgármester, Gémesi György által vezetett Magyar Önkormányzatok Szövetségének, illetve a 2019-es önkormányzati választások után Karácsony Gergely által létrehozott Szabad Városok Szövetségének.   
Állítólag az ötlet a főpolgármester tanácsadói köréből származik, de Hódmezővásárhely független polgármestere, Márki-Zay Péter is beszélt arról még tavaly februárban, hogy szeretnének „létrehozni egy független hírszolgálatot, amolyan ellenzéki MTI-t”.

A hazai önkormányzatok nagy többsége fenntart valamiféle fórumot, hogy a helyi hírekről, fejlesztésekről, döntésekről beszámoljon a lakosságnak. Ilyenek az ingyenes – rendszerint hetente jelentkező – lapok, lokális hírportálok, de számos helyhatóságnak van külön tévéadása is, amely ha nem is sugároz 24 órában, de a legtöbb kábelszolgáltató csomagjában elérhető. Úgy tudjuk, a kezdeményezés célja, hogy egy kis létszámú központi stáb összehangolja és kiegészítse ezek tartalomszolgáltatását, illetve összegyűjtse azokat egy közös platformon. Az utóbbi egy olyan online „munkafelület”, amin keresztül a csatlakozó médiumok híreket, információkat, tartalmakat oszthatnak meg, tölthetnek le. Ebben az értelemben a projekt már működik is viszonylag kevés résztvevővel, egy forrásunk szerint július közepére szeretnék a teljes fordulatszámot elérni. „A budapesti és nagyvárosi médiabuborékon túl szeretnénk eljutni azokhoz az emberekhez, akiknek a mára a kormányszócsővé vált megyei lapokon és a propagandát nyomató közmédián túl nem sok lehetőségük van másfajta hírekhez jutni” – mondta a kezdeményezés egyik aktora lapunknak.
Mint megtudtuk, a központi stáb egyik vezetője Kövesdi Péter lesz, az Érd Médiacentrum ügyvezető főszerkesztője, lapunk korábbi munkatársa. Megkeresésünkre Kövesdi azt mondta, „valóban felmerült már tavaly az ellenzéki önkormányzatok kommunikációs együttműködésének igénye. Ennek lényege, hogy az ő felületeiken keletkező különféle tartalmakat hogyan lehetne eljuttatni egyrészt az országos médiába, másrészt az ország másik végébe”. Ugyanakkor a Független Hírügynökség egykori vezetője hangsúlyozta, ellenzéki MTI-ről túlzás lenne beszélni, nem akarnak professzionális hírügynökséget építeni, mindössze arról van szó, hogy van igény az önkormányzati médiavilágban létrejövő tartalmak „felhangosítására”. „Másfél éve az érdi helyi médiában dolgozom, így nagyjából tudom, milyen gondokkal küzdenek a helyi lapok, tévék, rádiók, hírportálok, és hogy mennyi értékes információt állítanak elő, amelyeket vétek lenne nem összegyűjteni és továbbadni” – mondta lapunknak Kövesdi.
Megkerestük Gulyás Mártont is, aki azt nyilatkozta, a kezdeményezésről már ő is hallott, bár őket még nem keresték meg.

„Ettől függetlenül beszállnánk, nekünk is érdekünk, hogy a tartalmaink minél szélesebb körben megismerhetőek legyenek. Néhány önkormányzattal már van is megállapodásunk arról, hogy térítésmentesen átvesznek tőlünk anyagokat.” Hasonlóan nyilatkozott Lánczi Richárd, az N1TV főszerkesztője: ők sem zárkóznának el a partnerségtől, de azt mondta, hivatalosan még senki nem kereste meg őket. Felmerült az is, hogy ne csak helyi híreket szolgáltassanak, hanem beszámoljanak az országos vagy nemzetközi közélet fejleményeiről is, amihez jó partner lehetne a Euronews hírcsatorna. „Azt, hogy kifejezetten ellenzéki önkormányzatoknak gyártsunk híradókat vagy egyéb tartalmakat, kizártnak tartom” – mondta lapunknak Kert Attila. Az Euronews budapesti irodavezetője hangsúlyozta, legfeljebb egy műsorszórási megállapodás képzelhető el a csatorna és magyar önkormányzatok között, ilyen már most is van több – akár határon túli magyar – helyi televízióval, például az erdélyi Gyergyó Tévével. Hozzátette, a szerződéseket az érintett önkormányzatok és az Euronews lyoni központja kötheti meg, nem a budapesti iroda. 

„Játékcégek kíméljenek!” - Nagytakarít a BKV

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.06.14. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Magasra teszi a lécet a takarítási tenderén a BKV, mert tart a "komolytalan" ajánlatoktól. Ám így szinte csak NER-közeli cégek jöhetnek szóba.
Kényes helyzetbe navigálhatja magát a főváros közlekedési cége nem sokkal a választások előtt. Közel egy éves hezitálás után most jutottak el oda, hogy közbeszerzési eljáráson keressenek takarító cégeket. Igaz, nem is halogathatták tovább: az előző – igen kalandos történetű – szerződés tavaly lejárt, azóta az abban szereplő opcionális lehetőséget koptatják. Könnyen lehet azonban, hogy az új tenderen egy NER-közeli cég lesz a befutó. A jelenlegi szerződést 2017 márciusában írták alá három céggel. A PQS International Kft. már 2008 óta szerződéses partnere a BKV-nak, igaz azóta tulajdonost és nevet váltott, jelenleg Prizma FM Services Kft.-ként működik. (A Prizma-cégcsoport közben a közétkeztetési piac felé is kinyújtotta a csápjait, több fővárosi fideszes kerületnek is ők főznek). A két másik társaság a BBM Budaber Zrt., és a DIG Hungary, utóbbi tulajdonosi körében cégáttéten keresztül korábban Tombor András is megfordult, aki a miniszterelnöki tanácsadó, Habony Árpád baráti körébe tartozik. A BKV eddig 10 milliárd fölötti összeget fizetett a cégek által nyújtott szolgáltatásért. Ám az eredmény nem igazán győzte meg az ellenzéki városvezetés által megbízott új igazgatóság néhány tagját. A BKV 2019 őszén – még a választások előtt – tárgyalásos eljárást indított, amit azonban sok kritika ért a versenyszűkítő pályázati feltételek miatt, így aztán az év novemberében eredménytelennek nyilvánították. Tavaly májusban újra nekifutottak, de ekkor meg a cég igazgatósága dobta vissza az erről szóló előterjesztést. A testület tagjai egyrészt felvetették, hogy a BKV saját maga is elvégezhetné a munkát, hátha olcsóbban kijönnének, másrészt egyetlen nagy értékű tender helyett több kisebb kiírását kérték, azt remélve, hogy így nagyobb lesz a verseny. Ám a cég menedzsmentje szerint a házon belül drága lenne a takarítás, a tender három részre bontását viszont elfogadták. Az igazgatóság a legutóbbi ülésén tárgyalta az új kiírás feltételeit: a döntés értelmében a szóba jövő három takarító céget tárgyalásos eljáráson választják ki.
A Népszava információi szerint három közbeszerzési eljárást indítanak, külön ajánlatot kérnek az autóbusz, a villamos és a metróüzemág telephelyeinek, a járműveinek, valamint az állomások, irodaházak és egyéb létesítmények takarítására. A szerződés időtartama 24 hónap, de további 24 hónappal meghosszabbítható. A korábbi pályázati kiírásokból kiindulva ez a busz üzletág esetében 1200, a villamosoknál valamivel több mint 600, a metrónál 280 járművet, illetve összesen 250 ezer négyzetméternyi telephelyet érint. Erre jön rá az irodaházak és az utasforgalmi területek 800 ezer négyzetméternyi takarítandó felülete. A fő bírálati szempont aligha meglepően az ár lesz. Az előzetes várakozás szerint a becsült ár 12 milliárd fölötti lesz. Bár a konc óriásinak nem mondható, azért szép nagy: vonzó lehet a piacon mozgó nagyhalaknak is. Sőt éppen őket célozza meg a BKV. A három tenderen ugyanis külön-külön is elég magasra tették a bejutási lécet. A jelentkezőktől az előző három évből 800 milliótól 1,5 milliárdig terjedő árbevételt várnak el takarítási szolgáltatásból. Arra a felvetésre, miszerint ez szűkítheti a versenyt, azt a választ adta a cégvezetés, hogy ezzel szeretnék kiszűrni a komolytalan vállalkozókat. „Nincs szükség arra, hogy játékcégek jelentkezzenek, amelyek azután nem tudnak megbirkózni a feladattal” – mondta a menedzsment egyik tagja az igazgatósági ülésen.

Kizárólagos alapon

A nagyobb vállalatok szinte kivétel nélkül NER-közelinek számítanak. A jelentős állami megrendelésekkel bíró, 2019-ben 36 milliárdos bevételt produkáló B+N Referencia Zrt. egykor Simicska Lajos érdekkörébe tartozott, ám később némi vargabetűvel Tombor András üzleti partneréhez, Kis-Szölgyémi Ferenchez került. 2015-ben, illetve tavaly is megnyerték a MÁV takarítási tenderét, ami első körben 11,5 milliárdot, másodikra 18 milliárdot hozott a konyhára. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság öt évre szóló karbantartási szerződését tavaly emelték meg 11,47 milliárdra. Legutóbbi nagy dobásuk a 93 állami fenntartású kórház takarítási megbízása: a négy évre szóló szerződés keretösszege 300 milliárd forint. Kis-Szölgyémi Ferenc és a kórházakat felügyelő belügyminiszter között is van kapcsolat: a korábban Pintér Sándor érdekeltségében álló takarítócég, a PFM Zrt. a tárcavezető bizalmát élvező Tasnádi László közreműködésével került a vállalkozóhoz. Bőven teljesíti a BKV-s tender pénzügyi feltételeit a jelenlegi partnerek közül a Prizma FM is, amely tavaly 8,7 milliárdot hozott össze. Határeset a BBM Budaker Zrt., hiszen az elmúlt három évben 1,1-1,3 milliárdos árbevételt produkált, míg a DIG Hungary Kft-nek nincs esélye, hiszen 2019-ben „alig” 500 milliót szedett össze.

Hónapokig húzódnak a hagyatéki ügyek

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.06.14. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Több fővárosi kerületben is 8-9 hónapra tolódott ki a pandémiás időszakban a hagyatéki leltár elkészítése és továbbküldése a közjegyzőkhöz.
Kati és az öccse a tavaly december elején meghalt édesanyjuk után örököltek egy lakást, egy vidéki ház felét és többszázezer forint adósságot. Amikor elkezdték intézni a hagyatéki ügyüket, a kerületi önkormányzat munkatársa azt mondta nekik, ne csodálkozzanak, ha idén csak valamikor szeptemberben, vagy még később kapják meg a hivatalos végzést a közjegyzőtől, hogy ők rendelkezhetnek az örökségükkel. Addig saját zsebből fizethetik az ingatlanok rezsijét és az adósság törlesztőrészleteit is, eladni pedig semmit nem tudnak. Sok olvasónktól kapunk hasonló panaszokat, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke, Göd jegyzője szerint is nagy gondot okoz a hagyatéki ügyek elhúzódása. Éppen abban az időszakban, amikor a járvány miatt nőtt a tragikus esetek száma. Tóth János teljesen jogosnak tartja, hogy bosszúsak az örökösök, mert nem tudják eladni a házat, a kocsit, adott esetben a földet és a traktort, de nem tartja igazságosnak, ha valaki ezért a hivatali ügyintézőkre mutogat. A közigazgatási szakember különösen a kistelepüléseken látja kritikusnak a helyzetet, ahol a községi hivatalban egy munkatárs akár harmincféle ügyet is intéz, s nehezen birkózik meg a hagyatéki eljárás tavaly megváltozott feladataival. Ugyanis egy nemrég hatályba lépett kormányzati intézkedés óriási pluszterhet ró a hagyatéki ügyintézőkre. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke kérdéseinkre írott válaszában azzal árnyalta a képet, hogy több fővárosi kerületben is 8-9 hónapra tolódott ki a pandémiás időszakban a hagyatéki leltár elkészítése és továbbküldése a közjegyzőkhöz, de nem mindenhol. Tóth Ádám, a MOKK elnöke nem érzett semmilyen lassulást például a Ferencvárosban, ahol ő dolgozik, míg máshol egy megfertőződött ügyintéző betegsége, akár hónapokig tartó betegállománya miatt feltorlódtak az ügyek. Van olyan közjegyző – tette hozzá –, akihez egy hónapig egyetlen leltár sem érkezett az önkormányzatoktól.
Az okokat keresve a MOKK elnöke nemcsak a járványt említette, hanem azt is, hogy a 2019-es önkormányzati választás után tavaly jelentős személycserék voltak több nagy hivatalban, amelyek érintették a tapasztalt hagyatéki ügyintézői kört is. Az újak betanítása lassította a napi munkát, ahogy az is, hogy sokszor home office-ban dolgoztak az ügyintézők. Utóbbit a jegyzőszövetség vezetője is kiemelte: Tóth János szerint nem győzik megtanulni a kollégáik az új elektronikus felületek kezelését, ami önmagában is visszaveti a napi teljesítményt, de adatvédelmi és biztonsági okok miatt ezeket a rendszereket csak a hivatali gépekről lehet elérni. Ám a kormány március elején otthoni munkavégzést rendelt el a közigazgatásban, az ügyintézők így a központi tárhelyen őrzött hagyatéki anyagokhoz sem fértek hozzá egy ideig – van, ahol egészen a rendelkezés teljes feloldásáig, május 10-ig. Ráadásul épp januárban lépett hatályba a tavaly nyáron elfogadott törvény a földterületek ingatlan-nyilvántartásának rendezéséről, ami elképesztő mennyiségű pluszterhet ró a hagyatéki ügyintézőkre az egész országban. Ugyanis az állam művelésbe akarja vonni az osztatlan közös tulajdonban lévő területeket is, ám ehhez elengedhetetlen a birtokviszonyok teljes tisztázása, miközben egy-egy ilyen területnek papíron sokszor tömérdek tulajdonosa van. Naponta keresik a földhivatalok az önkormányzatokat, hogy adott helyrajzi számon egy olyan személy van tulajdonosként bejegyezve, aki a népességnyilvántartás szerint nagyon rég halott, hol vannak az örökösei? Ezért aztán valóságos családfakutatást végeznek a hivatalok, ami szintén lassítja a friss hagyatéki ügyek intézését. Tóth János szerint vagy az elektronikus hagyatéki rendszerre való áttérést kellett volna elnapolni, vagy azt kimondani, hogy a járvány miatt hirtelen megugrott halálozásra tekintettel a friss ügyek elsőbbséget élveznek a régi esetekkel szemben, de a kormány nem foglalkozik a hagyatéki eljárások elhúzódása miatt kialakult elégedetlenséggel és az önkormányzati hivatalnokok túlterheltségével. Az ellenzéki vezetésű Göd jegyzője megoldást látna abban is, ha az örökösök utáni kutatást ezekben a póthagyatéki ügyekben a közjegyzők végeznék, hisz – ahogy fogalmazott – ők pénzt kapnak a munkájukért az eljárás végén. Bárhogy is, tehermentesíteni kellene az önkormányzati hivatalokat – jelentette ki. Ezt a felvetést azonban a közjegyzők elutasítják. Tóth Ádám kamarai elnök szerint a közjegyző nem nyomozó hatóság, „a 19. század vége óta az önkormányzatok veszik fel a hagyatéki leltárt, és semmi nem indokolja, hogy ezen az évszázados rendszeren változtassanak”, az önkormányzatoknak pedig sokkal több eszközük van az örökösök felkutatására, mint a közjegyzőnek.

Vitás esetek

Lapunk olyan jelzéseket is kapott korábban, hogy több esetben akkor is elhúzódtak az eljárások, amikor még a megszokott rendben intéződnek a hagyatéki ügyek. Erről is megkérdeztük a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét, aki írásos válaszában jelezte, hogy ezek rendszerint speciális esetek. Nagyon megnehezíti a hagyaték átadását például, ha az egyik örökös külföldön él és dolgozik, ráadásul az itthon élő rokonokkal nem jó a kapcsolata, s nem hajlandó jogi képviselőt sem fogadni, a hivatalos küldeményeket sem veszi át. Tóth Ádám – aki magyar kamarai elnöksége mellett tavaly december óta választott elnöke az Európai Unió Közjegyzősségei Tanácsának – az örökösök közötti megegyezés hiányát említette második okként, mert ha a vita bíróság elé kerül, az minimum 8, de akár 24 hónapos késlekedéshez vezet, s ilyenkor a közjegyző csak a per befejezése után zárhatja le az ügyet.