Sikeresen zárult a 2021-es tanév – közölte hétfőn az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke megjegyezte: több mint száz pedagógus az életével fizetett ezért. A PSZ hétfői tanévzáró sajtótájékoztatóján elhangzott: a tankerületi központoktól, illetve a szakképzési centrumoktól közérdekű adatigényléssel kikért adatok szerint 2020. szeptember 1. és december 31-e között összesen 108 pedagógus hunyt el koronavírus-fertőzést követően.
– A kormánynak nem az lett volna a dolga, hogy a pedagógusok hivatástudatára építsen. Az lett volna a természetes, ha a döntéshozók biztosítják a megfelelő körülményeket. Ez nem történt meg – fogalmazott Szabó Zsuzsa. A PSZ például azt kérte, egyszeri 100 ezer forintos kompenzációval segítsék a digitális munkarendben résztvevő tanárokat, de a kormány még csak tárgyalni sem akart erről.
A 100 százalékos táppénz kifizetése is csak szórványosan valósult meg. A Magyar Államkincstártól kikért adatokból kiderült: tavaly szeptember és december között 30,4 ezer pedagógus volt táppénzen, közülük csak 305-en kaptak 100 százalékos juttatást. Miközben Kásler Miklós Emmi-miniszter azt mondta, ez mindenkinek jár, aki koronavírus-fertőzés miatt maradt otthon. Szabó Zsuzsa szerint a jövő évi költségvetésben nem látszik, hogy a kormány bármin is javítani akar az oktatásban. Egy forint sincs előirányozva béremelésre, a pályakezdők megbecsülésére. Rámutatott: egy kezdő pedagógus bére nettó 150 ezer forint, miközben az ország egyes részein egy mezőgazdasági napszámos havi nettó 200 ezer, máshol 260 ezer alatt nem megy el gyümölcsöt szedni.
Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke felhívta a figyelmet arra is, a szakképzési centrumoktól, a tankerületektől és az Államkincstártól kért adatok nem minden esetben egyeznek. Például míg az Államkincstár szerint 30,4 ezer pedagógus volt táppénzen tavaly szeptember és december között, addig a tankerületek, centrumok szerint 44,7 ezer. Arra sehonnan sem kaptak választ, ebben az időszakban pontosan mennyi pedagógus fertőződött meg koronavírussal.
Totyik Tamás, a szakszervezet másik alelnöke 12+1 pontban a PSZ szakmai elvárásait ismertette a 2021/2022-es tanévre. Ezek között szerepel a helyi tantervek felfüggesztése a koronavírus-járvány miatti lemaradások pótlása érdekében, különórák biztosítása a tanulók felzárkóztatására és az, hogy a kormány hozza nyilvánosságra, a közoktatásban hogyan készülnek egy esetleges negyedik járványhullámra.
A pedagógusok döntő többsége mindent megtett a tanév sikerességéért, a szavakon kívül másfajta elismerés is mindenkinek jól esett volna – nyilatkozta lapunknak a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Horváth Péter szerint ugyanakkor nyilván vannak hiányosságok, amiket majd pótolni kell. Ugyanilyen fontosnak tartja viszont a közösségi élmények pótlását is. Mint mondta, a hosszan tartó digitális oktatás legnagyobb vesztesei az első éves gimnazisták, akik új iskolába, új osztályközösségbe kerültek.
– Nekik nagyon fontos lett volna a személyes találkozás az új osztálytársakkal, tanáraikkal. A következő évben a tanítás mellett a közösségépítéssel is többet kell majd foglalkozni – mondta. Viszont azt is szeretné elérni az oktatásirányításnál, hogy a digitális oktatást ne csak „kényszeszülte helyzetekben” alkalmazhassák az iskolák.
– Az már önmagában siker, hogy ilyen körülmények között le lehetett zárni a tanévet – erről Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának elnöke beszélt a Népszavának. Szerinte sok kárt okozott, hogy több kormánydöntés – mint a pedagógusok tesztelése, kampányszerű oltása, az általános iskolák márciusi bezárása – a szükségesnél később született meg. Komjáthy Anna szerint ha ezeket időben meglépik, sok koronavírusban elhunyt pedagógus ma is élhetne.
