A miniszterelnöki bársonyszékétől 12 év után megfosztott Benjamin “Bibi” Netanjahu rácáfolt azokra a publicisztikákra, miszerint Donald Trump példáját idézve az államhatalommal szembeni lázadást akar szítani. A korrupcióval vádolt politikus és szövetségesei minden gesztust elkerültek, ami legitimációt kölcsönözhetne az új kabinetnek, viszont minden lehetőséget megragadtak, hogy aláássák annak a tekintélyét.
Vasárnap a knesszetben folyamatos hangzavarral akadályozták Bennett beszédét, még akkor is szavába vágtak, amikor Netanjahu érdemeit méltatta. Az új egységkormány által 60:59 arányban megnyert bizalmi szavazást követően a leköszönő miniszterelnök még kezet rázott utódjával, ám elmaradt az ilyenkor szokásos ünnepélyes hatalomátadás, Bibi csak zárt ajtók mögött volt hajlandó találkozni Bennettel. A leváltott kormány más tagjai is sértődötten adták át hivatalukat. Az ultraortodox Jakov Licman lakhatási miniszter például úgy fogalmazott, hogy “a Tórában fellelhető összes átok érvényes az új kormányra”, bár azért “személyes jóbarátként” szerencsét kívánt utódjának, a jobboldali Zeév Elkinnek.
Netanjahu nem titkoltan abban bízik, hogy a sokszínű - az ideológiai szélsőjobbtól egészen a baloldalig terjedő, még egy iszlamista arab pártot is sorai között tudó - nyolcpárti kormánykoalíció hamar felbomlik. Az ellenzék újdonsült vezére azt ígérte, hogy nap, mint nap küzdeni fog a Bennett-Lapid kabinet ellen, amelyet a “veszélyes”, “gonosz” és “baloldali” jelzőkkel illetett. Egyúttal vasfegyelemre utasította megmaradt szövetségeseit, és óva intette őket a belharcoktól. Az egység hangoztatásával alighanem a személye körüli potenciális vitáknak akarta elejét venni. A most ellenzékbe szorult pártok egyik-másik politikusa már felvette, hogy Netanjahu nélkül talán lett volna esély egy teljesen konzervatív kormányra.
Előbb-utóbb azt is felismerhetik, hogy az ex-miniszterelnök előtérben maradása Bennett malmára hajtja vizet, hiszen könnyebb egyben tartani a Bibi leváltására szerveződött, amúgy azonban törékeny koalíciót, ha az alternatíva az érintett hatalomba való visszatérése.
Az egységkormány egységét mindenesetre már kedden próbára teheti az izraeli nacionalisták tervezett zászlós felvonulása Jeruzsálemben. A palesztin mozgalmak provokációnak minősítették a demonstrációt, amely az arabok lakta városrészeken is keresztülmenne. Az iszlamista Hamász azzal fenyegetett, hogy májushoz hasonlóan most is rakétatámadásokat hajtanak végre, ha a hatóságok nem akadályozzák meg a megmozdulást. A gázai konfliktus esetleges kiújulása viszont azonnal súlyos kihívás elé állítaná Bennettet, akinek egyszerre kell megfelelnie kemény fellépést elváró jobboldali szavazóinak és a humánus megoldást szorgalmazó baloldali, illetve arab koalíciós partnereinek.
