Előfizetés

Fellángolt az iszlámellenes hangulat Ausztriában

Földvári Zsuzsa (Bécs)
Publikálás dátuma
2021.06.17. 18:55

Fotó: ASKIN KIYAGAN / AFP
Lehívhatóvá vált az iszlám térkép, amely megmutatja, melyik osztrák szervezet foglalkozik a muzulmán vallással vagy a politikai iszlámmal, ami a hivatalos osztrák megítélés szerint a terrorizmus előszobája, lelki kiképző terepe.
Újra bárki lehívhatja Ausztriában az iszlám térképet: 623 olyan intézményt jelöl meg az országban, amely az iszlám vallást szolgálja. Mecseteket, imaházakat, vallási egyesületeket. Az atlasz május végén került először a nyilvánosság elé, azzal a céllal, hogy pontosan látható legyen, melyik szervezet foglalkozik a muzulmán vallással, teremt imádkozási lehetőséget, s melyik szolgálja a békés vallásgyakorlással is szembemenő politikai iszlámot. Amely hivatalos osztrák megítélés szerint a terrorizmus előszobája, lelki kiképző terepe. A térkép, amelyet az integrációs minisztérium irányításával készített el egy tavaly alakult, a politikai iszlám jelenségét vizsgáló, 500 ezer euróval megtámogatott dokumentációs központ, nem teljesen új, a bécsi egyetemhez tartozó iszlám intézet egy szerényebb változatát már 2012-ben elkészítette. Akkor 400 intézményt helyeztek el Ausztria térképén, tudományos segédeszközként használták, főként az iszlám vallás terjedését vizsgáló szakemberek számára. Az új változat sokkal több információt tartalmaz, nem csak új vallási szervezeteket mutat be, de leírja pontos címüket, telefonszámukat, az intézményi vezetők nevét, elérhetőségét. 
Ahol nem találtak a térkép összeállítói állandó intézményi lakcímet, ott a létesítmény vezetőjének privát adatait adták meg. Többek között kisebb iszlám óvodák, elemi iskolák esetében.

Nem olyan rég egy magányosnak kikiáltott, de harcostársakkal támogatott albán származású, de már Ausztriában született fiatalember lövöldözött Bécs belvárosában, négy ártatlan ember halálát, sokak sérülését okozva. A lakosság ma nem mondható vallásilag türelmesnek, a politikai iszlám hívei pedig hangosabbak, mint valaha. A térkép ezért heves indulatokat váltott ki, a szélsőséges identitárius mozgalom hívei Bécsben és más osztrák nagyvárosokban figyelmeztető táblákat helyeztek el a feltüntetett muzulmán létesítmények közelében, „Vigyázat, iszlám intézmény működik a közelben!” – felirattal. A heccelő feliratokat a rendőrség leszedte, sokhelyütt azonban újra megjelentek táblák, sőt Grazban egy mecsetet is megrongáltak ismeretlenek. Technikai okokra hivatkozva ekkor eltűnt az internetről a térkép, amely azonban most újra megjelent, méghozzá változtatás nélkül, tehát nevekkel, adott esetben magáncímekkel. Mustrálhatja mindenki, a szervezők az egy időben tervezett szűrésről is lemondtak. A bécsi egyetem megtiltotta, hogy logója az atlaszon szerepeljen, az osztrák katolikus egyház vezetője, Christoph Schönborn bíboros pedig sürgette, inkább olyan tudományos igényű térkép készüljön, amelyen az Ausztriában gyakorolt, elismert összes vallást ábrázolja, az iszláméhoz hasonló részletességgel. (Az iszlámot 1912. óta hivatalos vallásnak ismerik el Ausztriában.) 
A muzulmán ifjak országos szervezete a térkép haladéktalan betiltását követeli, s az adatvédelmi hivatalhoz fordul, mert a közzétett elérhetőség alapján több muzulmán illetékest vegzálni kezdtek. Elítélően foglalt állást az Európai Unió is, amely az első térképhez még anyagi támogatást nyújtott.

Hétfőn szülési szabadságra távozott az osztrák koalíciós kormány néppárti integrációs miniszter Susanne Raab, akit a következő hónapokban a keménykezűnek mondott Európa-ügyi miniszter, Karoline Edstadler helyettesít. Raabot, bár sok támadás érte, saját „szellemi gyermekének” nevezte az iszlám atlaszt. Szerinte hasznosabb a transzparencia, az előítéletek helyett a tisztánlátás az aktuális helyzetre vonatkozóan. Egyik sajtóértekezletén elmondta, a dokumentációs központ eredetileg az Ausztriában erősödő antiszemitizmus, a terjedő rasszizmus jelenségével is akart foglalkozni, de a hatalmas témakör meghaladta a kilencfős intézet kapacitását. A térkép viszont extra adatokkal is szolgál, 2019-es adatok szerint az országban 700 ezer ember követi az iszlám vallást, a közel kilencmilliós lakosságon belül 5,16 millió ember vallja magát katolikusnak. A muzulmánok között a legnagyobb a törökök aránya, utánuk a Bosznia-Hercegovinából érkezettek vannak a legtöbben. Az iszlám vallás hivatalos ausztriai képviselője, az IGGÖ szerint a provokatív térképet, amelyen a számos feltüntetett intézménynek csak a töredéke gyanúsítható radikalizmussal, el kellene felejteni, el kellene tüntetni a webről. A szakkönyvekben megtalálhatók az intézményi felsorolások, egyébre pedig nincsen szükség. 

Szijjártó Péter a szlovéniai Lendva díszpolgára lett

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.06.17. 13:13

Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
A külgazdasági és külügyminiszter kitüntetéséhez hozzájárulhatott a délnyugati szomszédunknak nyújtott járványügyi segítség.
Lendva díszpolgári címével tüntették ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, az elismerést Magyar János polgármester adta át csütörtökön a szlovéniai, muravidéki városban. A városvezető megköszönte Szijjártó Péter „kezdeményező- és segítőkészségét, példás emberi magatartását”. Az eseményt maga a fideszes politikus élőben közvetítette a Facebookon, s a videót oldalára is kirakta.
„Egy város díszpolgári címét, ezzel pedig egy közösség elismerését elnyerni nagy megtiszteltetés, különös tekintettel arra, hogy Martonyi János után én vagyok Magyarország második külügyminisztere, aki ebben a megtiszteltetésben részesül”

– köszönte meg a kitüntetést Szijjártó Péter.

Utalt rá, hogy Magyarország és Szlovénia együttműködése a kölcsönös tiszteletre és az őszinte barátságra épül, s amint arról a Népszava is beszámolt, a magyar kormány nemrég 300 000 adag AstraZeneca-vakcinát adott kölcsön  Szlovéniának. Ugyanakkor azt is megírta lapunk, hogy délnyugati szomszédunk korábban, már május elsejétől elismerte a magyar védettségi igazolványt.  A magyar külügyi tárcavezető arról is megemlékezett, és Magyarország valamennyi polgárának jókívánságát küldte abból az alkalomból, hogy Szlovénia harminc esztendővel ezelőtt vívta ki a függetlenségét.
„Egészen a közelmúltig meg kellett harcolnunk a szabadságunkért. Ezért mi itt Közép-Európában pontosan tudjuk értékelni a szabadság jelentőségét”

– fogalmazott Szijjártó Péter.

Csak 47 százalékos hatékonyságú a CureVac vakcinája

MTI
Publikálás dátuma
2021.06.17. 09:24

Fotó: DAVIDE BONALDO / Controluce / AFP
40 ezer önkéntesen tesztelték az oltóanyagot, amelyből több száz milliót szállítottak volna az Európai Unióba.
A német CureVac biotechnológiai cég szerdán bejelentette, hogy csupán 47 százalékban hatékony a vakcinája a koronavírus ellen. A vállalat több száz millió dózist szállított volna oltóanyagából az Európai Uniónak. A kiábrándító eredményesség 40 ezer önkéntes tesztelésével derült ki. Az alanyok európaiak és latin-amerikaiak voltak. A cég közlése szerint legalább 13 vírusvariánssal találkoztak a tesztelés során a fertőzött egyének szervezetében, de az eredeti, Vuhanból elterjedt koronavírus „szinte teljesen hiányzott”. A vállalat bejelentése nyomán részvényeinek árfolyama az Egyesült Államokban pár óra alatt 48 százalékkal zuhant. Az Európai Unió tavaly novemberben 405 millió adag oltóanyagot kötött le előzetesen a cégtől.